|
 Vendég: 32
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,211
|
|
_Az idegenek megszállják a Földet...hacsak...
- Ez az?
- Igen.
- Gyönyör?! Mi a neve?
- Föld.
Csönd. Láthatólag gyönyörködtek a látványban. Aztán a magasabb újra megszólalt:
- Kik lakják? Urkák vagy Zerék ?
- Emberek.
- Emberek?Mifélénk?
- Igen, de primitívebbek, mint mi. Csontosak...
- Akkor tényleg nagyon kezdetlegesek. Az egész bolygón ?k élnek?
- Igen. Bár vannak állataik, meg növények.
- Hányféle növényük és állatuk van?
- Nagyon sok.
Újabb csönd. Szótlan nézték a közelg? bolygót, ami kék lágy felh?paplanba volt beburkolózva.
- Mikor érünk oda?
- Négy zend múlva.
- Remek, akkor körülnézünk, és a jelentést megküldjük az anyahajónak, miel?bb!- jelentette ki a magasabb. A másik bólintott, és kacsázó járásával elsietett. Egyedül maradt. Egyedül gyönyörködött a látványban. Sokfelé jártak már a Galaxisban, de ilyen szépet még sosem láttak. Ez a kék selyembe bújtatott bolygó teljesen elvarázsolta. És azok a felh? pamacsok, meg az id?nként fel-felvillanó villámok! Valami gyönyör?ség volt! Alighogy végére ért gondolatmenetének, visszatért a társa.
- Nos? - kérdezte a magasabbik.
- Minden el?készítve - jelentette ki a másik.
- Nagyszer?! - szólt elégedetten - Hol érdemes leszállni?
- Bárhol. Az egész bolygót lakják. De ahány kontinens, annyi rassz.
- De ember mind?!
- Igen.
- Jól van, akkor készüljünk a Föld megközelítéséhez!
- Igenis! - szólt a kicsi, és a vezérl?pulthoz lépett - Készen állok!
- Álcát bekapcsolni! - szólt a parancs.
- Álca bekapcsolva! - válaszolta, miközben fürgén járt a keze a billenty?k között.
- Megközelítés, közepes sebességen!
-... közepes sebesség...rendben.
- Mikor tud közelit adni?
- Azonnal - szólt, és néhány kapcsolót átkattintott, a hajóban kihunytak a fények, csak kintr?l sz?r?dött be valami csodás izzófény.
- Kész! - jelentette ki a kisebb.
- Remek! Közelit kérek a Földfelszínr?l!
Újabb kapcsolók kattantak.
- Víz fölött vagyunk - ööö...azt hiszem a neve..- újabb kattintások...a neve: Balaton.
- Balaton. - ízlelgette a szót.
- Este van, kevés az ember erre. Talán érdemesebb lenne átmenni a Föld túloldalárar - ajánlotta a kicsi.
- Nem! Maradunk itt! Körbenézünk!
Így is tettek. Lassan köröztek a nyugodt, sima víztükör felett. Valóban nagy volt a csend, csak a hullámok alig hallható neszét lehetett érzékelni. A két idegen, szótlan csodálta a víztükröt. Ahogy így nézték a sötét tavat, valami felbukkant a felszínén. Egy vitorlás. Szinte egyszerre nyúltak a közelít?értr30;
- Mi az ott? - kérdezte a nagyobbik.
- Azonnal - keresgélni kezdett a gépben - ?k úgy nevezik: hajó...vitorlás. Ezzel utaznak a vízfelszínen.
- Nagyon szép - mondta elcsukló hangon a másik. - Közelit kérek róla!
- Igen, közelit... máris. Kész.
A képerny?n egy kis vitorlás képe jelent meg, aminek a fedélzetén két alak egymásba gabalyodva feküdt. A nagyobbik ezt látván maga nyúlt a közelít?ért.
A párocska teljes nagyságban betöltötte a képerny?t. Arcukon látszott a szenvedély, testük izzott, és a holdfényben megcsillant hátukon a veríték...
- Mit csinálnak? - súgta a nagyobbik elhaló hangon.
- Ezt ?k úgy hívják: "szeretkezés"
- Mire szolgál?
- Fajfenntartás...
- De nálunk ez nem ilyen...- kereste a szót, de nem találta...- miért élvezik?
- Náluk még ilyen uram, valaha a mi népünk is szeretkezett, ma már nem...
A nagyobbik nem tudta levenni a szemét a képerny?r?l. A párocska szerelmük csúcspontjára ért. Testük remegve forrt össze, miközben apró csókokkal halmozták el egymást. A férfi a n? haját simogatta, az meg mellére hajtotta a fejét. A hullámok kegyesen ringatták ?ket, lassan álomba szenderültek.
A nagyobbik kikapcsolta a képerny?t, és arrébb állt. Kezét hátra tette, és elcsukló hangon így szólt:
- Elmegyünk.
- Uram? Nem kellene jelentést leadnunk, hogy az inváziót megindíthassák?
- Nem.
- De a kancellária...
- Azt mondtam, nem! - kiáltotta határozottan. - Elmegyünk!
- Értettem.
- Minden adaton töröljön a Föld nev? bolygóról! Írja azt, hogy csak növényzetet és primitív állatvilágot találtunk! Értette?
- Értettem...de uram...miért is? Szép ez a bolygó, jó lenne felnövekv? nemzedékeinknek. Minden adva van rajta, ami az élethez kellr30;
A nagyobbik idegen megfordult. Szürke szemében fátyol jelent meg. Könnyek..
- De ?k még szeretik egymást. Úgy, ahogy mi már nem. Nem vehetjük el ezt t?lük..! Induljon! Azonnal!
- Értettem! Úti cél?
- Az Orion Galaxis.
A kisebbik betáplálta az adatokat, és néhány gomb megnyomása után elillantak a víztükör fel?l. Ahogy távolodtak a Földt?l, az ablakhoz léptek, hogy figyelemmel kísérjék a távolodó bolygót.
- Szép...-sóhajtott a kicsi.
- Az... mondta a másik.
A Föld lassan egyé olvadt a többi csillaggal, és elt?nt a messzeségben...
|
|
|
- október 27 2007 09:43:01
Reméljük kedves Erika, hogy a Föld így marad és inkább mi látogatjuk majd az idegeneket. Nagyon fantáziadús alkotást kaptunk t?led. |
- október 27 2007 21:49:31
Szerintem jöhetnek az idegenek, csak legyenek békések!Örülök, ha tetszett az írásom neked! |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2024. november 23. szombat,
Kelemen napja van.
Holnap Emma napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
