|
 Vendég: 100
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
_M
A nagy titok avagy a titkosírás megfejtése
Zárt borítékot hoz a postás, gondosan, minden egyes postaládába. Szigorúan bizalmas, csak nekem és még negyvenhárom lakónak.
44 boríték, 44 levél - AZ NEM 44 OLVASÓ..- Mit gondolsz? - kérdezem a szomszédasszonytól. Nem válaszol csak a műanyag edényre mutat. Ott fehéren-feketén-szelektíven. Nem számolom meg! Nem néztem meg a számláimat sem, a csekkeket behúnyt szemmel viszem a postára.
- Képzeld, a múltkor a te szomszédod villanyszámláját vagy távfűtését, már nem emlékszem, de majdnem befizettem! - szövöm tovább a gondolatot. - Csak az tűnt fel, hogy túlsok az egyforma boríték, mindegyiket ugyanaz adta fel. Na ennyivel nem vagyok elmaradva, gondoltam és felvettem a szüvegemet. Mindig hosszú a sor, mögöttem is! - A szomszédasszony csak mosolyog, kinyitja a titkos küldeményt, ezegyszer nem valami szenzációs befektetés, habár a mi pénzünk bánja ezt is.
Végre eljön a várva várt nagy nap, vagyis egy napos hétvége, majdnem felbukom a járdán, merre kerüljem. Mire felkeltem és kimentem az utcára, teli van minden! És milyen érdekes. A szomszédasszony már visszaúton, teli a hatizsákja és a hócipője! - Képzeld! - mondja és előhúzza - szépen fejltett fehér hócipő, párjával, mintha éppen téli sétájára indulna!
Elég egy szó, a képzeld, ez a magyarban teljes mondat, tőle egy egész történet, fogadjunk meg is írja! Na, ennyi haszna már van szigorúan ellenőrzött küldeménynek. Az események a tetőfokra hágnak! A legtöbb kupactól elzavarnak. - Nem látja, főnök, ez az én kupacom! - de jön a yard, vagyis igazoltat a rendőr. a nem látja, nem látja, na látja, abbamarad. Előkerül a telefon vagy cébérádió és felhangzanak a kérdések, a válaszokat az úgynevezett éter elviszi egy helyre. Egy helyre, ahol ilyenkor fokozott ügyletet tartanak a hétvége ellenére. A kocsi odébb gördül. A lámpák nem villognak, alapgáz, a következő kupac közel van.
Még idelátnak, megvártam, beszélgetünk, a kezembe nyomnak valamit - Nem kell? -És az előttem fekvő fél mérleget is rám tukmálják.
A fiam vett egy konyhai mérleget, a modelljeit méri rajta. A tál a dobozzal itt maradt nálam, a fiam elköltözött , nem, nem egy modellhez, csak a bárnőjéhez. Igen, repülnek, a barátnők is, akik egy darabig egy levegőt szívtak velem. A modellek repülnek és összetörnek. Mindegyikhez más távirányító dukál, vagy mifene. A nappalim tegnap még teli volt, ma már látszik valami az ebédlő asztalból, a szekrény tetején előbukkan a váza. Az íróasztalon a papír. Egyedül a számítógép maradt látható, előtte egy székkel. Tegnap a szoba még használhatatlan volt, a terítőt a forrasztópáka... mit is mondjak! megviselte. Lecserélem. A régi leves és kakaóbiztos volt. Annyi tapasztalatom már volt a nevelésben, hogy műanyaggal terítettem be a politúrozott felületet. Most a frissen fúrt lyukat kell még eltakarni.
Kirepült. nem a modell, a fiam! Az új barátnő kertvárosi házban lakik. előtte két kocsi, az egyik a fiamé.
Már köszönök, nagyon kell figyelni ilyenkor, lötyög az utánfutó. Honnan kerül elő hirtelen ennyi Lada? Egy Barkasz köhög el mellettem, volt-e tüdőszűrésen, és a vezetője? Hegyeset köp az ablakon kifelé, a szorog család, a rakteret megrakja. Vassal, fémmel, ki tudja, mivel. Van, aki fát, azaz deszkát, raklapot, szekrényt pakol fel. Délre ez már a második forduló.
Hordják, kifelé, majd megszakadnak a rekamién még talán ki sem hűlt a nagymama. A szekrénykében, éjjeli szekrény? Ki lát ma ilyet, ismeri még valaki. Nem is illenek össze! De mégse, most fordulnak ki az ágydeszkával. A támla, a lábrész, az oldaldeszkák, a matrac, a vállkendő. Dolgozik a serény család kifelé az emlékekkel, egy szoba felszabadult. A gyerekek, egy fiú meg egy lány. A kispárnát hozzák. Nem, nem itt akarnak aludni! Mától saját szobájuk van, holnap a szerelhető bútorért mennek. svéd, Pesterzsébeten vagy Battonyán gyártják. Öreburgum márkájú Drachtenkoglungattan! Modern és kényelmetlen. Teli van a fenyődeszka csomóval.sovány törzsek rengeteg elágazással, Mintás lesz, ha kipotyognak. Trendi.
A másik serény csapat eddig unottan majszolt valamit, de most felpattannak a székról és a heverőről. Ők itt alszanak, de az alkalmatosságokat este már kitette valaki!
A nachtksztli ajtaját feltépik, alul az ágytál, nem törik el, amikor félre dobják. a fiókot feldobnák az utánfutóra, amikor megszólal egy ismert dallam a múlt századból, dehogyis, a tizenkilencedikből. Felhúzós zenedoboz, a teteje akaratlanul kinyílik. Csillog minden a fényben, egyik lehajol valamiért, csillog az ékkő, zsebre tenné, futna, de elgáncsolják.
Mindenki egy kupacban mint a lomok, csak ezek nyüzsögnek mint a kukacok. Egy-egy kéz kiemelkedik és lecsap, a láb válaszol rá, rúgások. előkerül a balta, amit a bútorok vagy tévék szétveréséhez készítettek elő. a lakók alulmaradnak. Egyesek futnak. A sziréna felharsan, a kék és vörös fények a napfényben is láthatóan villognak. A rendőrök, mint a föld alól, visszatérnek,. A nagymama nem!
A fiú, aki az előbb egy játékot vagy egy cédét emelt fel a földről, most mellette fekszik. A vére spriccel, a karkötő még egyet csillan a fényben. Aztán megvakul. sűrű és vörös, nehezen alvad.
Mentő fordul be a sarkon, a két kupacot szétválogatni. Egy öregasszony elnyúlik a heverőn, mintha aludna. Ez sem a nagymama!
A két gyerek a fiú meg a lány, akik külön szobába költöznek holnap, meredten nézi a torténteket. Anyjuk a fejét fogja, lehet, hogy vérzik? Az apa feltápászkodik, káromkodik egy verset, de örül hogy megúszta. Megúszta nagymama bosszúját. arra jön egy felhő, elnyeli a napot, hatalmas fekete száj, benne vigyorog a nagymama fogasora!
A nagy titok lelepleződött. Lomtalanítás van. elszállítják, kit a kukásautó, kit a mentő, kit az utánfutó. Az emlékek nem érnek rá visszanézni, fogukat összekoccantja a fekvő rendőr, amelyen túl gyorsan hajtották át a regényes múltból, a bizonytalan jövőbe.
Két évszázadot kellett átrepülni. Hát ezért olyan titkos az írás, ezért a 44 boríték 44 levelesládában? A titok az titok! A régiségkereskedő a másodikról kinevet - Az ületben három hónapja mondogatják nekem, nagy fogás, úri környéken lesz a lomtalanítás. Tudja asszonyság, milyen gazdagok laknak panelban a lakótelepen? |
|
|
- november 12 2009 13:31:00
Kedves Rapista!
Ugye, nem haragszol meg, de kissé nehezen tudtam kihámozni a mondanivalót, de az is lehet, hogy nem is sikerült egészen. A 44 db levél a lakóknak talán tájékoztatás a szelektív hulladékgyűjtésre vonatkozóan? Egyébként is elég "csapongó" az írásod, sokféle információval, amiből azért a humor sem hiányzik.
Egyébként az őszi lomtalanítás nálunk a faluban éppen a mai napon van. Már reggel korán, munkába indulás előtt hallottam, hogy fékez egy autó előttünk, majd észrevéve, hogy nincs nekivaló kirakva, mindjárt tovább is hajtott.
Azért nem volt rossz olvasni!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
 |
- november 12 2009 14:12:28
Nem, kedves Zsuzsanna ! 44 lakás van egy lépcsőházban egy lakótelepen, hogy hány lépcsőház van csak sejtheted, ha a térképre nézel! ?
Nem tudom, hogy nehézkes-e vagy csapongó-e a stílusom - lehet!
[b]A titkos üzenetnek semmi köze a szelektívhez! Ha valamit közölni akarnak, nem kell szórni az állampolgárok adóforintjait -sem a BKV=Budapesti Közlekedési Vállalat végkielégítéseire és meg nem érdemelt prémiumaira, sem FELESLEGES LEVELEKRE[/b]..
Feltehetőleg az önkormányzat adózási és egyéb adatokból ismeri a közös képviselőket, gondnokokat, lakásszövetkezeteket stb.
De a közüzemi cég tudja, hogy ki fizet neki a [b]kukák[/b] után! (Kuka=szemetesedény, amely egy német város köztisztasági cégének rövidítéséből kapta a magyar becenevét!
Állítólag titokban akarják tartani, hol és mikor lesz az önkormányzat költségén lomtalanítás? Egy vidéki gondolom takarékos és megbecsüli a családja (emlék)tárgyait - nem dob ki eredeti csomagolásban inget, árcédulával! (Lejben)
De itt zsibvásár alakul ki, Ladások települnek a sarkokra és várják az étkészletet és egyéb vadonatúj megúnt dolgokat. Rozsdamentes acél fazekakat becsomagolva? (Zepter vagy a Metró nagykerből? De volt ékszerkazetta 5 milliónyi arannyal és emberhalál! (Hiteles információ, az igazoltató rendőröktől!)
Vagy azért kell neked elmagyaráznom, mert vidéki vagy és nem tudod elképzelni a pazarlást, józan ésszlel? vagy rosszul írok?
[b]Az is tény, hogy a fölösleges milliós költségű levelezés ellenére - a guberálók értesítették a régiségkereskedőt, hogy mikor visznek begyűjtött értékes régiséget. TEHÁT A TITOK - HÓNAPOK ÓTA - NEM TITOK![/b]
Nem publicisztikának, legfeljebb tárcanovellának szántam...
Kedves Zsuzsanna bocsáss meg, ha az ellenkező végletbe estem volna - a szájbarágós magyarázattal!
[i]Minden esetre, feltehetően az írásom minőségére is utal, hogy kevéssé tartottad érthetőnek...
Valóban kissé morbid és frivol, vagy abszurd - mert, amit megírtam az a Főpolgármesteri hivatal kis magyar abszurdja - önmagában.:[/i]p  |
- november 12 2009 14:33:00
Találtam a feltöltött írásban egy vicces elírást:
"bárnőjéhez" = helyesen "barátnőjéhez"...
mellesleg a fiam szereti a sört, a leányzó - komolyabbnak tűnik, de ez nem része a történetnek, minthogy az sem ÉLETRAJZI, amit leírtam - több év hasonló tapasztalatai sűrítve, de tényleg fenyegetnek, ha fel akarsz venni valamit a KIDOBOTT holmik kupacából - és nem fizetsz annak, aki az "illetékes2 guberáló ! Érts, ő hamarább rohanta meg a kupacot népes családjával!
Nem sajnálom senkitől -MÁSNAP ... ELKÉPESZTŐ PAZARLÁS! tömörítés céljból megőrli az ecélra rendszeresített szemetes kocsi. akár fém, akár antik, akár faanyag, akár olyan ruhadarabb, aminek Kárpátalján vagy árvíz után örülnének. Perzsaszónyeg! -egyetlen bűnek, hogy kis méretűek a lakótelepi félszobák és szobák.
Fél szoba!!! Ez önmagában vicc és a szocializmus valamint a társbérlet abszurdja: eredete>>>1 személynek fél szoba kiutalása járt, 2 személynek 12 négyzetméternél nagyobb=szoba!
FÉLek, hogy ez is érthetetlen, a tehenetek sem férne be a félszobába! |
- november 12 2009 17:33:06
Én sajnos értem írásod, majd 30 évet éltem le panelban. Bár valóban abszurd kissé, de ahogy az idő haladt napjainkig, valóban egyre jobban hasonlít a valósághoz. Igen, ez a káosz. Örülök,hogy megszabadultam. Vidéken valóban rendezettebb.
Jó írás! Üdv: Mária |
- november 12 2009 18:17:14
számomra, mint mozaikdarabokból állt össze lassan a lomtalanítás képe...azért feszülten figyeltem közbentetszett |
- november 13 2009 08:41:51
Nem borzasztó a panel, de bocsi, az emberek - igen!
Abszurd, hogy az állítólagos tulajdonosok hogy viselkednek - pedig a vagyonuk legnagyobb tételéről van szó!
Gazdasági szakember is vagyok és vezettem is egy nagy lakóközösséget...
DE MA IS CSAK "NÉZEK MINT A MOZIBAN" van, amikor már én sem vagyok kíváncsi a közgyűlésre, ahol a tulajdonosok 8-10/-a veszekszik és ordibál egymással - közben, amint a kisebb tárgyakkal - a javaikkal így bánnak, rongálnak, nem fizetnek - és főleg nem a szegények
A témához illő irodalmi kifejezést, stílust választottam - ezért lehet a logikusan gondolkodónak ÉRTHETETLEN!
Pedig a tükör alig TORZIT..
ÜDV az Olvasóknak! |
- november 13 2009 09:30:40
Igen, kedves Rapisra!
Vidéki vagyok, és sohasem voltam olyan gazdag, hogy ne tudtam volna hova tenni (mire költeni) a pénzünket.
Ezért én nem tudom elképzelni, hogy arany.ékszer, vagy Zepter edény menne a szemétbe? Ha valaki ilyeneket oda visz, lomtalanításkor, akkor azt kívánom neki, hogy cseréljen csak egyszer is helyet egy szegény, rászoruló emberrel!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
|
- november 13 2009 14:35:14
Kedves Zsuzsanna! Annyire nem tisztelik a családot, az anyjukat, apjukat - nagynénit, nagybácsit stb, hogy meg sem nézik a hagyatékot!
Másképp nem lehetett volna elképzelni, hogy ARANYKINCSET, nwm bizsut kiszórjanak, a guberálókat rendőrök igazoltatják, keresnek körözött bűnözőt és más kétes egzisztenciákat - és megpróbálják megakadályozni a verekedést.
Az aranykincs valóban nem legenda, az ezzel foglalkozó rendőrök mesélték.
A kupacokat pedig őrzik az arra szakosodott - mit is mondjak! El akarták adni nekem pénzért, amit ingyen találtak!
Van egy teáskannám, márkás, de sérült, ezért használom, mert egy jólöltözött hölgy a kezembe adta! Azzal, hogy a készlet már nincs meg. Ha nem lett volna sérült, eladtam volna - régiségesnél, vagy becserélem olyan márkájú porcelánra, amit gyűjtök |
- november 13 2009 14:41:37
Mellesleg az írásomban a "nagymama" és a "család" félig a valóságban gyökerező, félig mitikus személyek - megtestesítek ennek a valóságnak, amely létezik - a sűrített tulajdonságait...
Ha értitek, a festő és az író olykor modell után dolgozik, így építi be az élettapasztalatát, hogy egy napra, egy helyszínre viszi...
Nem magyarázom...
DE EZ A VALÓSÁG OLYAN VETÜLETE, MINT A TÉRKÉP... minden rajta van, kérdés, melyiket nagyítod fel -van-e GPS-ed? |
- november 14 2009 20:23:08
Világos a sztori, csak kis kiegészítésképpen, nehogy azt hidd, hogy a kukáskocsi mindent bedarál, egy fenét azért egy-két holmi a narancssárga mellényesek otthonába kerül ám
Amúgy nagyon tetszett |
- november 14 2009 21:05:26
Hiszen épp ez az! Maradt ott még érték - amit elpusztítani vétek.
A farizeusok, az álszentek, a pazarlók... soroljam? |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
