|
 Vendég: 18
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,211
|
|
_M
próza - novella? mese?
KARÁCSONYI BÉKE
A tócsák ablakát beüvegezte a december. Kerek udvarából letekint a hold, félarcát meglátja benne, fényeket oltott az éjszaka, csikordul a csizma talpa. Mérföldeket lépne, hogy a kis tanya közeledne.
A templom hidegét belehelte az ének, lelke felgőzölgött a mennyezet gerendáira, felpárálott a lepergő képek szentjeire. Az elfúló orgonahangok még utána szólnak.
A patakot követik a léptek. A füzek kócos haját szél se kuszálja. Derengenek, sárgállanak már a tavaszra várva.
Sejlik a patak, víz lehet benne, megtorlik néhol - hártyásodnak az öblök, tekereg a téljárta éjszakában, meg se rezdül a koppanó léptektől. Elnyúlik, kettéosztva a tájat.
Mintha fenyőfán oltogatná füstös kanócát, páragyertyák nyúlánk alakja játszadozik a tűkön megülő ezer csillag könnyeivel. Angyalhaj akad fent a távoli ágakon.
Nem mintha türelmetlen volna, tempósan nyekereg a két csizma, párjának felelget kelletlenül. Nem derül fel ide fény a tanya ablakából, hiszen, ha lenne fény, ide el se látna.
Az ég zsebkendőjén a csomó kioldódik, aprópénzként pereg, pelyhedzik a hó, ritka csillagai egyre sűrűsödve forognak, vakítva a holdat. A hirtelen megébredt szél tűkkel szurkálja a tájat. Léptek botlanak, bizonytalanná válik a faggyú csillogása a cszizmaszáron, fonódik, mintha dadogna minden lépte.
Elterül a hózápor, széles arcával fújja a goromba tél, fagy táncol a szél csapodár szárnyán.
A léptek halkulnak, tompul, kimaradozik a csizmatalp dohogása. Megbékél talán?
Mintha a fák kajla ágai mögül lángok bomolnának szikrázva, talán nem is a földön, talán lebegve. Ahogy a hold a vaksi szemét lehúnyja, a ritkuló pelyhek egyikén aranyhajú gyermek közelít, lehajol, ezüst kulacsát nyújtja.
De erre már megnyílna a barátságos tanya, duruzsolna a tűzhely! Repít a szán, csilingelnek a csengők, távol a fagy harangja kondul.
Mérföldes csizmáiban elmosolyodik a magányos vándor, érte jött a karácsony és tanyáját felrepíti az álom. Mintha reggelig mosolyogna, a szája szögletén megül a jókedv, hogy el-elkapna egy-egy hópelyhet, csillagot, megkocogtatná a bádog holdat -
ha ujjait nyújtani tudná s a karját nem a bársony-hó tartaná lekötözve. |
|
|
- december 27 2009 13:18:02
Érdekes, mert mintha pattogósan vetítene, de mégis kerek, egész, szép képekkel tűzdelve. Nekem tetszik!  Jampa |
- december 27 2009 13:41:38
igen! lehetne akár vers, próza vers - dem SZABAD ... kötött a javából! |
- december 27 2009 16:47:14
dem= de nem bb bocsi |
- december 28 2009 09:47:11
nagyon tetszett,csodaszépen írtad meg... |
- december 28 2009 20:59:03
Kedves Rapista!
Mintha csak egy csendes teli tájat animálnál, elevenítenél meg, ahol a tanya esetében a varázsütés az aranyhajú érkezése. Arra tényleg oda kell figyelni. Ügyes.
Szerencsés új esztendőt kívánok!
Üdv.:
Papon |
- december 29 2009 01:52:28
Szerintem vers is, mese is és próza is; és angyali üdvözletet sugároz magából. Hogy más is így érzékeli-e azt nem tudom, csak azt, hogy én igen.
Üdv
Mag |
- december 29 2009 07:38:37
Kedves, szép képek.
Milyen érdekes, ha karácsonyi hangulatot akarunk felvonultatni a múlthoz nyúlunk. A tanya, igen annak különleges hangulata, varázsa van. Ez az érzés valahogy hiányzik a ma emberéből, keresi ezt a meghittséget, összhangot, ami ott abban a világban létezik, de élni nem biztos, hogy tudna ott.
Újabb szó, megtorlik, bár erről a megtorlás jut az eszembe, de tudom, hogy a hártyásjég feltorlódására gondolsz. Feltorlik ez nekem inkább kifejezné.
Szeretettel Joli |
- december 29 2009 21:07:06
hát még, ha nem is a múltról szól ... és a hangulata? vagy inkább a végkifejlet?!
Talán nem is csak angyal volt, mert a mesében, az álomban... - a búcsúzás perceiben ... MEGLÁTOGATHAT! |
- január 05 2010 13:22:05
Kedves István!
Szép az írásod, s áhítattal olvastam végig.
A vége nekem is olybá tűnt, hogy valakiért éppen Karácsonykor jött el az a bizonyos "angyal", mert hiszen újjait nem tudta nyújtani, karját nem tudta emelni, mert a "bársonyhó tartotta lekötözve".
Megható történet a sok szép megszemélyesítéssel, hasonlattal teleágyazva!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
|
- január 06 2010 00:06:43
Kedves Zsuzsa, neked bejött a látóteredbe..
mások csak a mesét látták benne!
üdv |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 23. szombat,
Kelemen napja van.
Holnap Emma napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
