|
 Vendég: 10
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
_M
SZÖGBELÖVÉS
próza -próza?
horzsol a szél, mint akit fejentalált a karácsonyfa. pezsgős üvegek durrannak a kövezeten. rendőrök kergetőznek petárdákkal és bilincsben lopnak rendőrautót, az őrs elől.
tombol a nyomor, kiereszti a gőzt a város, lefullad a távfűtés, rádiók hallgatnak, és csillagok törnek ki a fáradt képernyőkből - műsornak hivják, de a sor végén, levest sem érdemel a blahán!
kortyolt szeszek sem kellenek, félő, hogy nem butább lesz tőle, okosodik a nép.
bezsongva szórja rabló pénztárgépekbe, ami megmaradt, holnap annyit sem ér, mint a beolvasztott egyforintos. sosem, vagy mégis, provokáljuk a halált a lapos tető pereméről integetünk a turulmadárnak, de foglalt ő is már, nem segíthet.
esztelen a lárma, egymás szavát eddig sem értettük!
gördül a semmirekellő homokóra, egy fillért sem adnak érte, hát eltakarítják a többi papírtrombitával. visszaszámlálunk, vissza az únió előtti időkbe.
kelletik magukat - férfiak, néha nők is, bábeli békességbe butulva brüsszelekbe. túlteljesít, hogy mondják angolul sztahanovista, lehet, hogy huligán?
felnyitják a lányok romlott osztrigáikat, s gyöngyöt is lelhetsz - vagy véres tűket. ébred-e a holnap... vagy csak honlap marad utánad, kéjes örökség. vakoknak, süketeknek, bénáknak, üresfejűeknek.
hol találsz még rímelő alsóneműket vagy éneklő melltartót?
gumikeréken halad az idő, repednek a harangok, felforr a fagy, ködbe aluszik a jövő, és délben elfelejtenek harangozni, se nándor, se fehér - nem vár, törököt fogott, aki német, megfeketednek a franciák és tamtam dobokon, pufajkában verik a himnuszt - s a dob is sárga és adómentes.
még egy üveggel? ne is nyisd ki az ablakot, átlátni úgysem lehet rajta, pókhálós függönyel teli politikával van fényesítve. |
|
|
- december 31 2009 15:18:07
Kedves István!
Nem írsz semmi biztatót, nincs semmi optimizmus az írásban, ebben a "vad" groteszkben, és mégis van benne egy jó adag fanyar humor. Így már nem is olyan szörnyű a kép. (Vagy csak én szeretném így látni?)
Szeretettel: Ági |
- január 01 2010 14:08:55
Ez nem is szögbelövél, inkább seggbelövés, inkább rúgás, de sajnos minden valós írásodban.
Rövid, tömör jól összeszedett az írásod.
Szeretettel Joli |
- január 01 2010 15:59:49
tetszett, most is |
- január 03 2010 03:42:22
http://enciklopedia.fazekas.hu/memo/Babits_Mihaly.htm
Szürrealizmus
A tárgyi valóság feletti tartalmak megragadását, a létezés rejtélyének megközelítését feladatául vállaló irányzat. A képzelet, az álmok, a látomások és az ösztönök felszabadítására törekszik, elsősorban a képek és a szabad képzettársítások révén.
A szürrealizmus a francia művészetben született meg. Az irányzat nevének (megalkotója Apollinaire volt) francia eredetije: "surréalisme", azaz 'realizmus fölöttiség'.
Írásmódja "automatikus": a szöveg a racionális tudat kikapcsolásával, spontán módon születik, és így mutat rá mélyebb összefüggésekre. Jellemzője a "szimultaneitás" is, továbbá a központozás hiánya, a képvers, a grammatikai szabályok háttérbe szorulása, a különleges szószerkezet és szóösszetétel, valamint a "fekete humor". A ritmus a háttérbe húzódik, a szövegforma minden jellemzője spontán módon alakul.
A szürrealizmus a rövid, laza szerkezetű szövegformákat kedveli. A modern műfajok közül az abszurd dráma és a tudatfolyam-regény is kapcsolatban áll a szürrealizmussal. A szabad asszociáció és a képszerűség a népköltészetet is a szürrealizmus határára helyezi, nem véletlenül egyesül ez a két kifejezésmód számos nagy alkotó művészetében (pl. Lorca, József Attila). A modern mitológia is szürrealisztikus jelenség (pl. García Márquez).
A XX. század művészeti ága, a film a szürrealista montázstechnikának elsődleges terepe.
A szürrealizmus ihletője Pablo Picasso festő volt. Egyik igen korai előfutára a látomásokat megverselő modern francia költő Lautréamont (Isidore Ducasse, 1846—1870), aki szerint a szép példaszerű megnyilvánulása: egy esernyő és egy varrógép találkozása a műtőasztalon.
Apollinaire (Guillaume, 1880—1918) francia költő volt a szürrealizmus úttörője. Az irányzat nevét már 1906-ban leírta, a Teiresziasz emlői című drámájának műfaji megjelöléseként pedig (Les Mamelles du Tirésias, 1917, ) útjára indította a "surréaliste" szót. A művészet feladatának a teremtést tekintette, a képzelet felszabadítását, az életszeretet kifejezését és erősítését, a titkok megsejtését és feltárását. E célokhoz új költői nyelv kialakítását sürgette. Felhasználta az impresszionizmus eredményeit, de jelentős mértékben fellazította a költői szöveget: a központozás elhagyásával (Szeszek c. kötete, Alcools, 1913), a szabad asszociációk alkalmazásával, az automatizmussal és a szimultanizmussal. A Kalligrammák c. kötetével (Calligrammes, 1918) felelevenítette a képvers több évezredes technikáját. A szimultanista, azaz az egyidejű hatást célzó közlésmóddal a kubizmus (festészeti) irányzatához is közel került. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. április 22. kedd,
Csilla, Noémi napja van.
Holnap Béla napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
