|
 Vendég: 18
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,211
|
|
_M
egy gondolat
A BOLDOGSÁGRÓL
( Szűcs István )
Dögmeleg van gyerekek, dögmeleg.
Bátran el lehet mondani, hogy a kertemben úgy nő a gaz, mint a gaz, de most még az is eldobja magát, lihegve belesárul a napsütésbe, csak kókadozik.
Eső , a szokásos helybéli eső volt, egy hete az is.
Leesett három csepp. Kettő abból is mellé. Ahhoz már nagy csoda kell, hogy átjöjjön a Maroson valami rendesebb zápor.
Ahogy elnéztem a csóri paradicsomokat, hát nagyon rájuk fért volna némi alapozókrém, púder, mifene. Legalább némileg tűnjenek el a ráncaik.
No , itt nincs más hátra , mint előre!! Locsolni kell.
Felállítottam Paradicsomék közepébe a háromlábú állványkát , tetején az öntözővel, kihúztam a kábelt, és bekapcsoltam a szivattyút.
Igyatok a franc belétek. Szedjétek már össze magatok. Hát hogy néztek ki már megint.
Szép körkörös vízfüggöny jött az öntözőből. Még némi aprócska maszek szivárvány is nőtt a vízpermet szélein.
Én pedig behevertem a szilvafaárnyékba ,és a szélhordta permetben hűvösöltem , míg arrébb nem kell majd rakni az öntözőt.
Nehogy már csak paradicsoméknak legyen jó.
A vízpermet suhogását éktelen csiripelés törte meg.
Felfigyeltem rá, ugyan mi ez a nagy balhé.
Dumálnak a verebek, nyomják a sódert, de most egész más a hangjuk. Hangosabb, szaporábban nyomják, feltűnő , élénk a szövegelés.
Körbenéztem héja, szarka, egyéb ragadozó iránt. Sehol ellenség a láthatáron. Hat – nyolc veréb ugrándozik a meggyfaágon. Felröppennek páran. Bele a vízpermetbe. Aztán összejönnek vagy húszan a hírverésre.
Tusolnak. Fürödnek.
A vízpermet alatt felborzolt tollal rázza magát a verébnépség, kiugrál, kiröppen alóla, kirázza kabátjából a vizet. Tollászkodik. Utána usgyi vissza. És teli torokból nyomják a szöveget.
Hát mit mondjak. Szerintem fülig érő csőrrel vigyorogtak közben.
Látnotok kellett volna azt a boldogságot, ahogy élvezték a tusolást, az üdítő zuhanyt a hőségben.
Soha nem láttam még ilyet.
Nem is hallottam róla, hogy a madarak fürdeni szeretnek.
És az a mérhetetlen boldogságuk nekem nagyon szívbemarkoló volt. Ez a kupac veréb, olyan szívbéli örömmel fogadta ezt a kis vízözönt, amihez hozzájuthattak, amit elképzelni sem tudnánk madarakról.
Tanulhatunk tőlük.
Az élet számtalanszor ad nekünk is hasonló apró, hétköznapi örömöket.
Észre sem vesszük. Nem figyelünk oda.
Még csak nem is tudjuk , hogy boldogok vagyunk.
Gyerekek! Tanuljatok a verebektől!!!!
Boldognak lenni !
(2008) |
|
|
- február 11 2010 06:56:03
Itt nem engedte beírni a szerzőt a dobozka |
- február 11 2010 07:54:47
Kedves István!
Én is azt mondom, tanuljunk a verebektől, no meg más madaraktólis, mert igenis,lehet!
Te pedig kétszeresen lehettél boldog, hiszen a paradicsomok is erőre kaptak és a verébnépség is fürödhetett. Mert ha hiszitek, ha nem, bizony a madarak fürdenek. Porban is, meg vízben is. Főleg a verebek.
Örülök, hogy Te sem mész el a hétköznapi örömök mellett!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
 |
- február 11 2010 08:58:25
Köszi Zsuzsó!
Hát nem meglátok mindent, a fene egye ki a szemem...!! |
- február 11 2010 09:17:35
Kedves István,
nagyon tetszett. Én is egyre gyakrabban látom meg az apró örömöket, s valóban sok mindenben lehet és kell is tanulni.
Szeretettel:
Léna |
- február 11 2010 13:52:45
Nálunk Manon már csak én vagyok az utolsó háziállat
Nagyon utolsó |
- február 11 2010 13:53:58
Ne a nagy boldogságot keressük Lena.
Az élet apró örömeit |
- február 12 2010 08:44:54
Hát igen!
NÉMELYEK FÜRÖDNI - NEMÉLYEK ÖRÖMKÖDNI    |
- február 12 2010 13:21:44
Ha nyitott (tárgyilagos) szemmel járunk, azért azt is észre fogjuk venni, hogy a verebek sokszor marakodnak, elüldözik a gyengébbet, elveszik a táplálékát stb.
Jártunk-keltünkben valóban rengeteget tanulhatunk, elsősorban önismeretet.
Üdvözlettel:
Fer-Kai
(Lombrives) |
- február 12 2010 16:32:14
Figyeld a természetet! Rácsodálkoztál, hogy fürdenek a madarak. Ha otthonunkban madárkalitka van, ehhez is tartozik egy "kismedence", amibe a tartott madárka megfürödhet.
Bár én csak a természetben szeretem őket.
Nekem a postaládámba egyszer egy cinke pár fészkelt, 7 kis fiókát drukkoltunk ki, csodálatos volt nézni őket, fejlődésüket.
Szeretettel Joli |
- február 21 2010 07:09:15
Nem csak egymással piszkoskodnak, a cinkéket is megkergetik az orgonámon |
- február 21 2010 07:10:01
Majd figyelek Joli |
- február 23 2010 17:51:19
Szia!
Tetszik az írásod.Szép amikor az ember valami jót cselekszik,de tudod az a mondatod,hogy "Igyatok a franc belétek".Nekem nem tetszik.Igaz humorosan is fel lehet fogni, akkor talán.Képzeld el ha nagyon szomjas vagy, friss vízzel kínál valaki és úgy teszi eléd a poharat - "A franc stb". A víz elraktároz magában minden információt. Mi meg magunkhoz vesszük.Még a paradicsommal is. Az írásodban viszont gyönyörüen jeleníted meg a verebek örömét.Azt a vizet is Te adtad nekik, dícséretes, szép cselekedet.
Az írásod egyébként szuper jó.Amiket írtam azok csak az én kitérőim amiért csocsánatot kérek, de talán nem volt bántó.
Szeretettel üdv:hova |
- május 04 2014 08:38:54
Csak azt akartam mondani, hogy nekem is tetszett. Kár hogy már nem olvashatod...  |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 24. vasárnap,
Emma napja van.
Holnap Katalin napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
