|
 Vendég: 10
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
_
Amikor Ott állsz...
…tisztán látta maga előtt a lépcsőfokokat, mégis lassan ment…
…hát végre itt van! Most megmutatja!
Csak nem akart elfogyni az a három lépcsőfok…
…és hirtelen ott volt kint! Egy pillanatra elvakították a reflektorok, de hamar hozzászokott. Ijedten hátralépett. Úristen! Mekkora tömeg! „Ez hozzá tartozik csak nyugi” - mondta magának. De nem sokat ért el vele…
A tétovázására a tömeg heves kiabálásba, füttyögésbe kezdet, biztatták…
…de Ő ebből nem sokat értett, lüktetett a fülében és az egész testében az adrenalin…
…mély levegőt vett és nyelt egy nagyot. Visszalépett a mikrofon elé. Igen megmutatja Nekik! Rábámult a tömegre, és kinyitotta a száját…
De semmi nem hallatszott…
Megpróbálta újra, de semmi nem jött…
„Hát ezért csináltam mindent?”
A közönség már nem biztatásként ordibált, műsort akart!
„Hát elbuktam? Csak ennyi lennék?” Szemei könnyekkel teltek meg…
…lesütötte őket, nem akarta látni a kudarcát, 10 éve égő láng egy pillanat alatti ellobbanását…
„Ne gondolkozz, cselekedj!” - csendült egy ismerős gyerekhang, miközben a tömeg sivítása lassan elhalkult. Óvatosan kinyitotta a szemét. Egyedül állt egy sötét teremben, felülről megvilágítva…
… „Majd én segítek” – csendült újra az ismerős hang mögüle. Megpördült, és megint hátrahőkölt. A 10 évvel ezelőtti önmaga állt vele szemben. Jé, pont ennyi idős volt, és pont ebben a ruhában volt, mikor elkezdte az egészet! „Gyere, együtt sikerülni fog!”
Újra kitöltötte az üvöltés a testét! Szinte látta lecsukott szemhéjain keresztül a türelmetlenül hullámzó tömeget…
…rá vártak…
Előre lépett, rátette az egyik kezét a mikrofonra, és újra kinyitotta a száját. „Minket akarnak…”
Együtt kezdték el. Mélyről jött, és halkan kezdődött. A tömeg szinte azonnal elnémult a kezdéskor. A zene is hozzá igazodott. Újra lüktetni kezdett a teste, de már nem izgult, belülről, a dallammal együtt jött a lüktetés. Lassan, lágyan ringott a zene a levegőben, a közönség sem volt képes már tombolni, csak álltak és hallgatták…
…nem értették, csak érezték, Ott belül…
Őt is teljesen magával ragadta, nem volt képes leállni…
És végül kinyitotta a szemét…
A Fények! A Tömeg! A Hangok! Kirobbant a vulkán, megtelt élettel a terem…
Minden, minden vele mozgott, miden élt! Őt akarták, és odaadta magát nekik! Ő diktált, és pulzált, vibrált vele a terem.
Érezni lehetett a feszültséget, jóleső feszültség volt…
Ezért van itt! Ezért jött!
Fel sem tűnt neki az a kis változás…
…Teljesen átadta magát az érzésnek. „Engem akarnak… ENGEM AKARNAK!!!”
Nem volt képes leállni, de nem is akarta! Fokozta az ütemet, és vele változott az egész tömeg. Nem volt megállás! Nem volt ellenállás, tökéletes volt az összhang. Csak úgy áradt belőle az egész. Magával ragadott mindenkit, nem lehetett ellenállni neki…
…de nem is akart senki sem…
Érezte, hogy mindjárt itt a vége…
…fokozatosan lassított, és halkult el. Mindenki vele együtt csendesedett. Majd elérkezett…
…síri csönd hullott a teremre.
Szép lassan felemelte, és magasba tartotta az egyik kezét, kézfeje ökölbe szorult. Eközben, észre sem vette, de szeme újra lecsukódott. Lehajtotta a fejét.
„Igen Megcsináltuk! Megtettük!” – újra ott volt a sötét teremben, de valami fura volt…
…ráeszmélt hogy nincs sötét. És felismerte hogy hol is áll: a 10 évvel ezelőtti szobájában. Szerette azt a szobát, kár hogy elköltöztek onnan. És ott volt megint a 10 évvel ezelőtti önmaga, az ágyon ült, és egy játékmikrofonnal játszott amit aznap kapott születésnapjára. „Nem. TE csináltad meg. Győztél! Észre sem vetted, mikor eltűntem?” – nagyot nyelt, de semmit nem tudott mondani. – „tegyél meg még valamit nekem, légy szíves” – szólt a múlt…
…„ Ne Az Álmaidban Élj, Hanem Éld Meg Az Álmaid”… |
|
|
- április 04 2010 17:29:09
Meghökkentő, jól felépített - ha magam ilyen habitusú lennék, tudnám, hogy ez a realitás! |
- április 08 2010 11:56:41
Nagyon jól megírt történet, s a végén az igazi mondat, valóban éld meg az álmaidat! Vagy ahogyan én szoktam mondani, gyere ki a fényre! 
Szeretettel: LÉna |
- április 11 2010 18:19:23
köszönöm szépen ezeket a szavakat, nagyon jól esnek mert ez volt az első komolyabb prózai szövegalkotási próbálkozásom...^^ |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. április 22. kedd,
Csilla, Noémi napja van.
Holnap Béla napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
