|
 Vendég: 101
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
_M
Stílusgyakorlat: A megadott első és utolsó mondat közé úgy kell szöveget írni, hogy egy értelmes történet, szöveg kerekedjen belőle.
A hajnal előtti óra ártatlan és tragikus. Hú, de jól sikerült ez a mondat! Gyorsan papírra veti.
Tudja, fel kell kelteni az olvasó érdeklődését. Egy kicsit dramatizál, misztifikál, ködösít. A valóság unalmas, ki kell színezni. Pofon egyszerű! Milyen
könnyű úgy hazudni, hogy az ember ismeri az igazságot. Csak egy kicsit
változtat rajta, ennyi az egész.
Aztán csak ír, ír. Rakja, csak rakja a hozzávalókat. És belefér az a kis hazugság ott az elején. Belefér, és majd sorban elrontja a többit is. Mert a
fantázia sodrásában már nem látja a biztos partot. Hogy a sok kis
hazugságból sose lesz nagy igazság? Ez a kérdés most fel sem merül.
De hitelesnek is kellene lenni! Mivel más módot nem talál, hát kezdi elhinni, amit ír. Így aztán szép lassan belezavarodik az általa kitalált művészi
hazugságokba. És innentől kezdve nehéz az írás.
Egyszer csak végleg elveszti Ariadné fonalát. Már nem talál vissza a partra. Teljesen elszakadt az igazságtól, nem ismeri fel a kereszteződéseket.
Elfelejtette. Mintha sose járt volna arra. És a végén, amikor a magvas
lényeget szerves egészbe fogva kellene felmutatni, kínok-kínját éli át.
Mert iszonyatosan nehéz úgy hazudni, hogy az ember nem ismeri az igazságot. |
|
|
- április 19 2010 15:00:51
Az írástudók alap dilemmája!A fantázia világát vetiti maga és olvasója elé vagy a realista marad ...Azért nem igazságot írtam, mert azt már tapasztaltam az igazság az nem egy hanem az Én igazságom . Te igazságod és az érintettek igazsága... Én még kezdő sem vagyok,ezért nagyon hasznos és tanulságos dolgokat hámoztam ki a stilusgyakorlatból.Rejtély -miből derülhetett ki több irodalmi portálon is otthon vagy?A rutinosságodból?A stílusodból? |
- április 19 2010 15:10:07
Ez elég velős volt nekem, főleg, mert most van egy kis dilemmám, pont ezzel, hogy maradjak realista, vagy menjek el a kitaláció irányába... ez valóban nehéz, főleg nekem, aki eddig csak mindig olyanokat írtam, amit valóban megtörténtek, vagy kutatási adataimon alapulnak... Kösz. 
Szeretettel: Léna |
- április 19 2010 19:14:43
Kedves Vali!
Az a baj, hogy kevés az időm. Ugyanazon a portálon vagyunk mindketten, és láthatod, hogy nem sokat írok. Annál keveset olvasok, és nagyok sok az elmaradásom. Nem foglalkoztam az irodalommal iskolás korom óta, és az bizony régen volt. Nem kell messzire mennem, ha kezdőt akarok találni. Elsőnek épp itt vagyok én.
Köszönöm, hogy olvastad.
Szeretettel: Ági |
- április 19 2010 19:24:33
Kedves Etusom!
Sem a rutinosságból, sem a stílusból, hanem abból, hogy Valival a Túlpart irodalmi és közéleti kikötő tagjai vagyunk. Itt is, és ott is keveset írtam még, Valika talán kedveskedni akart nekem, bár egy kis keserűséget is érzek szavaiból.
Köszönöm, hogy olvastad.
Szeretettel: Ági |
- április 19 2010 19:27:05
Kedves Lenybelicosa!
A dilemmáddal nem vagy egyedül. De döntened Neked kell. (Még teszek fel egy variációt, ami ezt a dilemmát boncolgatja. Holnap.)
Szeretettel: Ági |
- április 20 2010 01:15:18
Frappáns ez az írás.. valahogy mindenki kezdő, kezdünk meghalni, tehát a halott is kezdő |
- április 20 2010 10:29:25
Kedves Harmat (Ági) !
Ez a két mondat mindenesetre nagyon elgondolkodtató és talán igaz is, amit ezekben leírtál:
"Milyen könnyű úgy hazudni, hogy az ember ismeri az igazságot.";
"Mert iszonyatosan nehéz úgy hazudni, hogy az ember nem ismeri az igazságot."
Én talán szerencsésnek mondhatom magam, mert amiket verseimben és prózáimban leírtam, azt nem színeztem ki, és nem is nem is vettem el belőle. Ha beszélek valamiről, vagy leírok valamit, abban nem tudnék hazudni. Amit nem szeretnék megosztani másokkal, arról nem beszélek, arról nem írok, és így nem is hazudok. Legfeljebb csak magamnak, azzal meg nem bántok meg másokat.
Üdv.: Torma Zsuzsanna
|
- április 20 2010 11:34:54
végülis, valami haszna volt "odaát" a pályázatnak..
ha megas is a vízállás, és át kell lábalni! |
- április 21 2010 08:57:50
Kedves Pista!
A kisfiam az uszodában félhaladó csoportba lett beosztva. Ilyen is van. Talán én is? ...Csak időnként visszacsúszok a szélső pályára...?
Valami haszna csak van.Köszönöm, hogy olvastál.
Szeretettel: Ági |
- április 21 2010 08:59:44
Kedves Vali!
Ennek szívből örülök.
Szeretettel: Ági |
- április 21 2010 09:03:30
Kedves Zsuzsa!
Igen, szerencsés vagy. Azt hiszem, amikor a valóság nem szép, akkor érzünk erős késztetést arra, hogy megszépítsük. Hogy legalább a leírt élet szebb legyen. Ez nagy kísértés, nehéz neki ellenállni.
Köszönöm, hogy olvastad
Szeretettel: Ági |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
