|
 Vendég: 22
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
_M
Egy kiskutya életének megmentése
A múlt nyáron, őrült hőségben, jön a szomszéd, hívja a férjemet,
-jöjjön János, nézzük már meg mi mocorog és nyöszörög ebben a nylon zsákban?
Olyan erősen be volt kötve a zsák, hogy a spárgát kicsomózni nem lehetett, késsel kellett
elvágni.
Én nem is mertem odamenni, mert nem tudtam, milyen meglepetést tartogat számunkra a zsák,
ki viccelt meg bennünket?
Kinyilt a zsák, hát két nagy fekete szem csillog felfelé a fényfelé és egy tarka loboncos pici kutya sírdogált, nyöszörgött, alig élt a nagy hőségben a levegőtlen nylon zsákban.
Kiemeltük, bújt hozzám, mint egy megszeppent kisgyermek, aki hálás, hogy felveszi valaki és magához öleli!
Összejártam az egész környéket, háromtól hat óráig, hogy kell e valakinek kiskutya, hátha éppen meghalt a kutyája, vagy elveszett, mit tudom én ,
csak mentem, mentem, de senkinek sem kellet a kis pára.
A férjem nem engedett már tovább a hőségben barangolni, azt mondta, ahol kettő elfér, ott a harmadik is, igen ám, csak az öreg kutyák féltékenyek a kicsire.
Előszedtük a kutyaházat, kifertőtlenítettük, a kiskutyát megfürdettem, kapott enni inni és még
az Állatzorvos is eljött, hogy megnézze és beoltsa a kutyabetegségek ellen. azt mondta, meglátjuk milyen jó kutya lesz belőle!
Eddig rendben is van, de mi lesz, ha elmegyünk itthonról és a két üregkutya neki megy a védtelen picinek?
Elmeséltem bánatomat az unkanővéremnek, aki
egyből rávágta,
-hozzátok ide, majd itt ellesz, a mienk már úgyis öreg és beteg!
Megnézettük az állatorvossal a szegény beteg Pötyikét, aminek a háta minden nyáron kivérzett
és nagyon viszketett neki. Azt mondta az Állatorvos, hogy döntsék el, hogy a kutya szenvedjen még valameddig /13 éves/ vagy elaltatja szépen békésen és mindent kifertőtleníte-
nek és jöhet a kis Bogár.
Másnapra meg volt a válasz, hogy a kiskutya maradjon, ne szenvedjen a Pötyike, eleget szenvedett már! Szépen megkapta a szurit, elsétált a helyére és elaludt,mint ahogy szokott!
Másnapra minden sterilen várta a kis jövevényt,
aki a család szemefénye lett.
Nincs olyan nő, akinek akkora szempillája és olyan fekete szeme van mint a Bogárnak.
Remekül érzi magát, egy egész udvar és kert az övé és nagyon jó házőrző, minden neszre ugat.
Nagy szeretetben él. Megismer minket is a férjemmel, ha megyünk látogatóba, mert mindig kap valami kis meglepit és talán arra is emlékszik, hogy mi mentettük meg a fulladásos haláltól!
Bár minden kutya gazdára találna akiket ugy kidobnak mert nem kellett!
A lelketlen, szemét embereket akik ilyer tesznek a védtelen kis állatokkal, még börtömbe is záratnám. Vegye a fáradságot és keressen neki gazdát, ha nem kell és ne hagyja sorsára! |
|
|
- augusztus 30 2010 16:23:37
Pircsike!
Annyira örülök,hogy megmentetted a kiskutya életét és gazdit is találtál neki!Nekem is van kettő kiskutyám,annyira szeretem őket!Meghálálják a gondoskodást,szeretetet!
Szeretettel:Vali. |
- augusztus 30 2010 16:28:53
Nagyon szeretem a kutyákat!
Amikor yanko a kutyás versét megírta, eszembe jutott a Bogár, hogy ez a történek megfelel egy kis novellának és nevelő hatása is van ,
ha csak egy lelkezlen ember elolvassa, már megérte megírni!
Puszillak Valikám! |
- augusztus 31 2010 07:46:50
Pircsikém,ámulatomra,prózában is
nagyon otthon vagy,szívből gratulálok !
Csaba . |
- szeptember 02 2010 16:18:07
Aki állatbarát, az embernek is szerető szívű. Elbeszélésed közvetlen és megható...
köszönöm... |
- szeptember 03 2010 11:35:14
Csaba, Manon, mamuszka!
Hálásan köszönöm, hogy megtiszteltetek és elolvastátok a kis kutyás
történetemet.
Pont egy ilyen kutyabolondnak mint amilyen én vagyok kellett ez a trauma, ami szerencsére nagyon jól végződött, ma is megyünk megszeretgetni a Bogit! |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
