Napkorong
Versek fõoldal · Prózák fõoldal · Gyakori kérdések · Szerzõk és verseik · Szerzõk és prózáikNovember 24 2024 13:05:21
Navigáció
Versek fõoldal
Prózák fõoldal


Gyakori kérdések
Szerzõk és verseik
Szerzõk és prózáik
Impresszum
Alapszabály
Szerzõdés
Online felhasználók
Vendég: 17
Nincs Online tag

Regisztráltak: 2,211
Tagjainkról-tagjainktól
- Weboldalak
- Pályázatokon elért eredmények
- Saját kötetek
- Megjelenések antológiákban
- Tagjainkról mindenféle
Váltás a VERSEK főoldalára P R Ó Z Á K
Bobebaba: Alzheimer
_M


Mindenki retteg valamitől





Orvos volt. A diagnózis felállítása a tünetek- memóriazavar, érzés- és emlékezetkiesések, tájékozódási nehézség,állandó fáradtságérzés- alapján, laza ujjgyakorlatnak számított. Nem volt szüksége labor- és egyéb vizsgálatokra. De nem is akarta,hogy kitudódjon. Egy Alzheimer-es ideggyógyász! A karrierje végét jelentené!

Most ezt nem teheti meg. Férje 2 éve halt meg viharos lefolyású rákban. Fia - akit az apja halála rettenetesen megviselt - az idén diplomázik. Pénz kell, sok pénz!! Nem lehet beteg, nem hagyhatja ott a jól fizető magánklinikai állását. Tudta,hogy nem derülhet ki. Még egy receptet sem írhat magának. A készletből kell elcsennie a napi adagot. A munkáját pedig tökéletesen kell elvégeznie. Naplót kezdett vezetni. Mindent részletesen leírt,nem csak a fontos dolgokat. Hol, mit ebédelt;milyen ruhában volt, kivel találkozott, miről beszélgettek.Az autójába beszereltette a legmodernebb GPS-t, kulcsaira füttyös tartót szerelt,papírjait színek szerinti rendszerbe katalogizálta,zsebnoteszben mindig magánál hordta a fontosabb tudnivalókat.

Az otthoni légkör egyre elviselhetetlenebbé vált. Mindennaposak voltak a veszekedések fiával, aki egyre nehezebben viselte dühkitöréseit,ha egy-egy tárgy az általa kijelölt helyéről "elvándorolt ". Fia, pszichológus-hallgatóként, késleltetett gyászreakciónak minősítette állapotát, s mindenáron egy tanárához akarta elküldeni terápiára. Mikor emiatt is összevesztek és leszakbarbározta őt, a srác elrohant otthonról és 2 napig nem is jelentkezett. Aztán hazajött, közölte,hogy elköltözik, mert már nem bírja elviselni a mániáit, a pedantériáját és a hangulatváltozásait.Nyugalomra és csöndre van szüksége, hogy ezt az évet sikerrel zárja és le tudjon diplomázni.

A klinikán is egyre furcsábban viselkedtek vele. Nem értették,hogy az azelőtt kedves, barátságos doktornő miért lett zárkózott, szorongó és ingerlékeny. A legtöbben a változó korra tippeltek, de néhányan depressziót is emlegettek a férje elvesztése miatt. A főorvos is többször nézett be hozzá és kérdezgette az egészségi állapotáról. De abban mindnyájan egyetértettek,hogy a munkáját csakis pozitívan érintette a változás. Még alaposabb és körültekintőbb lett, s nem elhanyagolható szempont,hogy anyagilag is fellendítette a klinikát az általa kért vizsgálatok növekvő száma. Így hát elnéző mosollyal kezelték növekvő furcsaságait és igyekeztek elkerülni a konfrontálódást vele.

A társasági élete szinte megszűnt. Az állandó jegyzetelések mellett nem maradt ideje a barátnős pletykapartikra, a színházbérletét elajándékozta egy kollégájának. Esténként az újsághíreket jegyzetelte és memorizálta. A szaklapokat bújta, és mindent újraolvasott,ami az Alzheimer-re vonatkozott. Az interneten folyamatosan kereste a legújabb kutatási eredményeket, terápiákat erről. A témában olyan tudásra tett szert,hogy a főorvos elküldte egy ezzel a betegséggel foglalkozó szakmai konferenciára.
Rettegett attól a naptól! Szabadságot vett ki, átnézte a résztvevők névsorát, kijegyzetelt mindent mindenhonnan,ahol csak a nevüket megemlítették. 2 napon keresztül pizsamában ült a számítógép előtt, könyvek és újságok kupacán, nehogy bármit is elfelejtsen, nehogy rajtakapják és kiderüljön. A tükörre rúzzsal, nagybetűkkel felírta,hogy hányra várja a fodrász és a kozmetikus,melyik ruháját kell felvennie.

A konferencián az első előadás után svédasztalos fogadást tartottak. Az izgalomtól az étel gondolatától is kirázta a hideg. Aztán, a gyorsan elfogyasztott második pohár pezsgő után szédülni, remegni kezdett. Bizonytalanul állt a lábán, látása homályosodni kezdett. Örömmel üdvözölte magában a hirtelen jött véget, ami megmenti a lebukástól, a teljes leépüléstől, aztán összeesett.






- Szia, Éva! Örülök,hogy visszatértél közénk!

- Hol vagyok?

- A megyei kórház intenzív osztályán.

- Mi történt?

- Összeestél a konferencián. Mondd, nem éreztél semmi furcsát magadon az utóbbi időben? Nem voltak memóriazavaraid, érzéskieséseid? Nem vált labilissá a hangulatod?

- Tehát rájöttél? Már tudod,hogy Alzheimer-em van!

- Van a fenéket! A vércukrod és a vérnyomásod az egekben, a vérképed olyan csapnivaló,hogy csoda,ha az agyadig eljut bármennyi oxigén is. Még jó,hogy nem egy betegednek állítottál fel egy ennyire téves diagnózist!!
Hozzászólások
rapista - szeptember 05 2010 13:00:48
ez REMEKMŰ! mint szenvedő alanya egy hasonló téves diagnózisnak, mondom!

Sokan kérdeztek vissza, amikor kérdeztem, vagy jellemeztem valakit - nem vagyok-e orvos?

ha akkor megnézem a neten, a polyneuropthiát megúsztam volna!
a [i][b]cukortól[/b][/i] néha annyira feszül a lábam, hogy felébredek és két újabb gyógyszer segít csak rajtam!

A magas vérnyomás okán, reggelire jóllakom, a kétmaréknyi gyogyótól - legfeljebb fáj egy kicsit a gyomrom!!!

grt!
Torma Zsuzsanna - szeptember 06 2010 09:58:36
Nagyon jó volt ez a történet, kedves Böbebaba!

Gratulálok hozzá!

Üdv.: Torma Zsuzsanna
smileysmileysmileysmiley
rapista - szeptember 06 2010 11:05:55
mindhalálig - GYÓGYÍTHATÓK vagyunk..
Inszeminator - szeptember 06 2010 16:16:27
Itt a faluban híján vagyok a könyveimnek.
Talán a modern könyvtár sorozatban volt egy Mundstock úr című elbeszélés, az jutott eszembe az írásodró.
A készülődés, a felkészülés és aztán...

A Te történeted jó fordulatot vett és mint cukrost, igaz csak kettest, engem is figyelmeztetett.
Jó írás, tanultam belőle.
Ü:
Insz...
lenabelicosa - szeptember 06 2010 19:44:40
Nagyon jó sztori, s a végén ez a fordulat, amiből kiderül a jó irányba történő fejlemény, nagyon bravúros. smiley

Szeretettel. Léna
hipervandor - szeptember 07 2010 13:30:45
Nagyszerû! Remek!
Bobebaba - szeptember 07 2010 19:46:49
Köszönöm,hogy olvastatok , ( na meg,hogy dicsértetek!smileysmiley ) !
mamuszka - szeptember 10 2010 21:09:36
Ez egy újabb hiteles és érdeklődést keltő, színvonalasan megírt történet - remélni akarom, hogy nem rólad szól...Ami a tartalmát illeti, nagyon ismerős, mert én is egy téves diagnózis áldozata vagyok, részint pedig egy orvosi "bertás" is motiválta, hogy egyre rosszabb állapotba kerültem. Én is megírtam a saját történetemet, ide is feltenném, de prózát nem fogadnak el tőlem, nem értem , miért.
gratulálok írásodhoz mamuszkasmileysmiley
Hozzászólás küldése
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Kattints ide!

Elfelejtetted jelszavad?
Kérj újat itt.
Mai névnapos
Ma 2024. november 24. vasárnap,
Emma napja van.
Holnap Katalin napja lesz.
Ajánló
Poema.hu versek
Versek.eu
Szerelmes versek
Netorian idézetek
Idézetek.eu
Szerelmes idézetek
Szerelmes SMS-ek
Bölcs gondolatok
Üzenőfal
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni

KiberFeri
23/11/2024 10:58
Üdvözletem mindenkinek!
vali75
19/11/2024 09:21
Szép napot kívánok! Erzsébeteknek boldog névnapot!
KiberFeri
19/11/2024 09:16
Üdvözlők mindenkit!
vali75
18/11/2024 07:32
Jó reggelt kívánok!
iytop
16/11/2024 11:52
Szép napot kívánok Mindenkinek!
KiberFeri
14/11/2024 14:32
Üdvözletem mindenkinek!
KiberFeri
04/11/2024 09:45
Üdvözlők mindenkit!
vali75
02/11/2024 22:09
Jó éjt Napkorong!
KiberFeri
02/11/2024 08:16
Üdvözletem mindenkinek!
KiberFeri
31/10/2024 09:18
Üdvözletem mindenkinek!
iytop
30/10/2024 07:25
Szép napot kívánok Mindenkinek!
vali75
29/10/2024 21:33
Jó ejszakát mindenkinek! smiley
vali75
28/10/2024 17:38
Sziasztok! Kiszerkesztettem minden beküldött verset, igyekszem majd gyakrabban jönni.
KiberFeri
17/10/2024 14:47
Üdvözlők mindenkit!
KiberFeri
14/10/2024 16:00
Üdvözlők mindenkit!
Minden jog fenntartva napkorong.hu 2007-2009.
Powered by PHP-Fusion © 2003-2006 - Aztec Theme by: PHP-Fusion Themes