|
 Vendég: 18
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,211
|
|
_Báthory szobájában Evelin és Júlia
Csejtei várban
Részlet vámpír anya
Evelin Júliával beszélget
A hajdan befalazott szobában állt Evelin és közelgő fekete felhőket nézte reménytelenül elmélkedve szabadulásáról.
Az eső zuhogott kint.Evelin Báthory Erzsébetre gondolt akit hajdan ide falaztak be mert vámpírnak gondolták az emberek.
Egy hatalmasat villámlott és dörgött is Evelin megijedt .Az ablakok megremegtek.
A szobában hamar besötétedett .Evelin egy köpönyeges alakot pillantott meg elsuhanni az egyik messzi tetőn. Kezében lévő kést megmarkolta és ismét érezte mellhasában azt a szorongató félelmet. Még levegőt sem mert venni .Ismét villámlott és a bal vállát megérintette egy jéghideg kéz.
Evelin felsikoltott miközben megfordult.
Júlia állt vele szembe.
Evelin félelmében elkezdett keservesen sírni.
- Nyugodj meg lányom . Kérlek.
Júlia meg akarta ölelni a lányát és hirtelen mozdulattal beleszaladt Evelin késébe.
A ijedt lány elkezdett szörnyülködni.
- Uram isten mit tettem! Jézusom segíts rajtam istenem. - Jaj vesz ékelve kiabált Evelin , majd a földre rogyott ereje elhagyta tettét elkövetve.
Júlia kihúzta magából a kést és a lánya elé dobta.
Evelin felnézett anyjára akinek semmi baja sem volt.
- Tehát igaz? Te egy vámpír vagy ? Igaz ? !
- Lányom az vagyok de téged nem tudnálak bántani.
- Téged még megölni sem lehet . A pokolba kerültem. Jézusom.- Evelin keresztet vetett.- Segíts rajtam istenem kérlek.
Egy ajtó nyikorgást hallottak meg.
- Gyere velem lányom kérlek .Ezt nem értheted.
- Ez a te csapdád volt . Te vagy Báthory Erzsébet?Meg akarsz fürdeni a véremben? Meg akarsz harapni? Megakarsz ölni? Mit akarsz ?
- Lányom nem akarlak bántani .Báthory Erzsébet nem volt vámpír ő csak egy szerencsétlen nő volt .A férje meghalt és nagy birtok örököse lett de nem akart férjhez menni és az akkori időben nem volt szabad nőnek ekkora vagyont kezelnie.Megrágalmazták a rokonai .Amikor már beteg lett befalazták ide és itt halt meg szegény.Szerettem volna megmenteni őt de már késő volt.A halála megelőzte a hírét.Azt hittük mi is hogy vámpír ezért kerestük fel.DE most mennünk kell lányom.
- Anyám ne bánts kérlek .
Júlia az ablakhoz állt .Kiállt az ablakba és Evelinnek nyújtotta a kezét.
- Sietnünk kell . Jeromos meg akar téged harapni és én azt nem engedhetem neki .
- Nem anyám én nem akarok kérlek .- Evelin magába volt zuhanva.
Jeromos betoppant az ajtón üldözve Júliát.A vámpír lord ruhája egy merő víz volt.Szőke hosszú haja csapzott volt.
- ÁÁÁ! Na végre szép hölgyeim Azt hitted Júlia hogy elmenekülhetsz előlem és megfosztasz engem Evelin szűzies szépségétől és vérétől.
- Ő a lányom nem hagyom hogy kiéld rajta a mocskos hajlamaidat.
- Júlia kérlek ő nem a lányod sem vámpír módon sem ember módon.
Evelin Júlia felé húzott és megfogta kezét.
- Gyere Evelin sietnünk kell.
- Azt hiszed Evelin a tiéd lesz? Tévedsz Júlia .Megegyeztünk szerződésben hogy én lehetek a teremtője.
- Meggondoltam magam. Már egyszer megölted Angelikát Evelint nem fogod.
- Júlia te teljesen meg vagy őrülve hogy nem lehet saját gyermeked.Evelin amint leugrassz Júliával máris megfog harapni téged és gyermekévé tesz .Ez a terve csak minket köt a szerződés.Igaz?!
- Dögölj meg Jeromos.Többé nem szövetkezem veled.
-És akkor nem lesz aki megvédjen a kamarillától.Majd akkor rájönnek hogy törvénytelenül jársz el és megölnek téged és a gyermekeidet is kedvesem .
Ismét egy ajtó nyikorgást hallottak.
- Egy idegen.-Szólalt fel Jeromos és hátra fordult.
Júlia magával rántotta Evelint .Kiugrottak.
Jeromos ahogy megfordult a feje máris a lábai előtt hevert.Teste a szoba padlóján összecsuklott.Még egyet pislogott a villámlásba aztán örökre megsemmisült a vámpír lord .
A köpönyeges alak látta az ablakban guggolva ahogy Júlia rángatja maga után Evelint .Az eső zuhogott.
Az idegen is leugrott és utánuk iramodott.Fekete köpönyege lebegett a vihar elsöprő szelében.
- Állj meg te pokol fajzat !
Kiabált az idegen Júlia után.
Evelin nem hallotta de Júlia megfordult és fogait Evelin nyakára szegezte.
- Ha közelebb jössz megteszem.
Evelin sikoltozni sem tudott.Nem volt hozzá ereje mert Júlia annyira szorította a hasát hogy szinte már levegőt sem kapott.Júlia éles fogain visszacsillant a villám és az esőcseppek a lány fehér bőrére hullottak a vámpír fogakról.
- Innét hallom milyen hevesen ver a szíve.Engedd el ezt a lányt te bestia.Ő nem a tiéd és ha rajtam múlik nem is lesz az.
- Ő az én kicsi lányom és örök életet adok neki, hogy örökké velem élhessen és gyermekem lehessen nekem. Evelin is ezt akarja. Ugye kis lányom?
- Ne feledd el némber én vagyok olyan gyors mint te.HA próbálkozol soha többé nem lesz gondod a napfényre.
- Ki a franc vagy te hogy meg mond nekem mit tehetek és mit nem?
- Szeretnéd megtudni?Valójában?
Júlia fogait kimeresztette ,tekintetét az égnek szegezte és meg akarta harapni Evelint de amint kitátotta a száját az idegen íja keresztül döfte a fejét a száján át.
El elengedte lányt és a az arcához kapott .Ki akarta venni a fejéből a nyilat.Az idegen köpönyeges férfi Evelint félre lökte .
- Rohanj el , menj a várba !.Siess !
Júlia kivette a fejéből a nyilat.
- Azt hitted ilyen könnyű lesz? - Kérdezte cinikusan a vámpírnő.
- Ne bízd el magad.
- Mi vagy te vámpír vagy valami más?
- Igen olyan akit az isten segít , hogy ki nyírhassam az olyanokat mint te vagy.
Evelin félve a vár felé rohan majd hamar be is ért a várba .Szíve hevessége nem múlt el. Levegőt egyre szaporábban vette. Egy dísz kardot emelt le a falról.Az esze azt súgta neki menjen a tetőre és ott várja meg amíg a nap felkel mert amikor kisüt a nap akkor már egyik sem közelítheti meg.
Júlia rá akart támadni az idegen férfire aki levágta min d a két karját.
- Na hogy akarsz meghalni?Levágjam a fejedet vagy elporladsz a napon ? Az áldott Gyehenna tüzében hm?De mindkettő megeshet.
Júlia nem válaszolt csak sírt .
- Mond meg Evelinnek hogy szerettem őt nagyon.
- Hát persze .Szeretted volna vérét .Meg örökké magadhoz láncolni .
- Ölj meg ! Gyerünk csináld !
- Nem kell kétszer mondanod.
Az idegen levágta Júlia fejét.
- Isten bocsátsa meg nekem hajdan ő is ember volt.- Mondta magában a férfi keresztet vetve.
Evelin várta a tetőn hogy elmenjek a vihar felhők .Majd előjött az eső elállt .
A férfi látta őt hogy a tetőn áll és felment hozzá ami kb két percnél nem tartott tovább, majd megállt a lánnyal szemben.
- Szabad vagy Evelin.
- Köszönöm hogy megmentett engem olyan szörnyű volt ez az egész.Mégis honnan tudta hogy itt lesznek? Kicsoda ön.
- Úgy látom már hajnal hasadt van el kell mennem .Örültem hogy segíthettem.Majd egyszer minden kérdésére választ talál.Viszlát hölgyem.
Az idegen leugrott a tetőről és örökre eltűnt.
Evelin meghökkenten állt és csak nézett lefelé.
A napfény megvilágította az arcát és az isteni fény beszivárgott mindenhová .A vámpírok maradványait fekete pernyeként szárította fel a nap.A fák zöld koronái előtűntek a harmatos reggeli fényben.Kis madarak verseny csicsergése köszöntötték a csodálatos hajnalt.
Evelin karba fontan állt és csak mozdulatlanul figyelt .Halkan sírdogált magában.
|
|
|
| Még nem küldtek hozzászólást
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 24. vasárnap,
Emma napja van.
Holnap Katalin napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
