|
 Vendég: 102
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
_M
Életírta novella
Recesszió és rézeleje
A konzervgyár még teljes kapacitással működött, bár a recesszió jelei már körvonalazódtak a gazdaságban. Mit tehet egy cég, ha meg akarja őrizni a forgalmazói klientúrát? Minden megrendelést felvállal, kiszélesítve ezzel termelői profilját. Így történt, hogy az érmihályfalvi Arovit, mint nemzeti érdekeltségű zöldség- és gyümölcskonzervgyár pálinkafőzéssel is kezdett foglalkozni. Két legyet ütött egy csapásra, hiszen a selejtes gyümölcskonzerv, és a túlérett, rothadó gyümölcs sem veszett ezután kárba. Nagy rozsdamentes acéltartályokban erjesztették a cefrét, és vákuumüstökben főtt a pálinka.
Apám, mint vákuumkezelő munkás, harminc éve dolgozott a szakmában csoport-vezetőként. Az üzem irányítói is elismerték szaktudását, tapasztalatát. Aki mézzel jár, az megnyalja az ujját, szokták mondani. A gyár férfi alkalmazottai meg-meglátogatták az üstök kezelőit a termék minőségét ellenőrizendő. Volt bőven pálinka, hordószámra, és amíg a raktárba nem került, méretlenül. Adott is apám bárkinek jó szívvel, kortyolhatták üvegből, vagy konzerves dobozból. Berúgni nem volt tanácsos, mert akit rajtakaptak, az már szedhette is a sátorfáját.
Egy idő után azonban üvegekkel, műanyagkannákkal jelentek meg a kóstolgatók, és szatyrokban vagy az uzsonnás táskában hordták ki a pálinkát a gyárból a felületes ellenőrzés mellett. A portás is részesült a közprédából, így szemet hunyt, - néha a szó szoros értelmében is a portásfülke mélyebb zugában. Egyszer aztán valakinek feltűnt a vezetőségből, hogy nagyon megcsappant a nemes nedű raktárba kerülő mennyisége. A portára erősítést állítottak, a nagyszájú bögyös Gizit, aki az üzemben a cserfes asszonyok között is képes volt rendet tartani.
Jó apámnál is lapult két negyedliteres lapos flaska, egy a zubbonyzsebben, egy meg hátul a nadrágja farzsebében. A hosszú zubbony úgyis jótékonyan eltakarta azt. A portán már javában folyt a motozás. Ha pálinkát találtak, azt elkobozták. Apámat, mint idős, komoly szaktekintélyt, nem vették olyan szigorú ellenőrzés alá, mint a fiatalabb, frissen bekerült munkásokat, de nem lehetett nem észrevenni a szív fölötti kidudorodást.
– Ez mi itt, Feri bácsi? – kérdezte Gizi elkomolyodva, és megtapogatta apám zubbonyát.
– Az egy kis rézeleje! – mondta apám kacsintva, – tudja Gizike, fáj a lábam, azzal
kenegetem.
Gizi mosolygott, és amikor már kiengedte a kapun, akkor vette észre, hogy a farzsebet is kinyomja valami. Utána szólt:
– És az ott hátul?
– Az meg rézhátulja! – vágta rá apám általános derültség mellett, tudva, hogy onnan vissza már nem fordítják.
|
|
|
- szeptember 18 2010 17:54:37
Az élet adja a legjobb témát, azt már csak le kell jegyezni. Te ezt nagyon jól megtetted, azt a rézangyalát neki 
Írásod remek, szórakoztató.
Szeretettel Joli |
- szeptember 19 2010 16:02:24
A pálinka néha ellenállhatatlan... témának is... HRABALI... |
- szeptember 19 2010 17:52:48
De mennyi hasonló történet van még a tarsolyomban! Mostanában inkább verset írok, de ha jön a tél, talán több szabadidőm lesz. . Köszönöm a hozzászólásodat, kedves Joli!
Köszönöm, hogy itt jártál Mizsi, örülök, hogy tetszett.
Igen, kedves Etusom, konzervgyári Capriccio! Látom, téged is megihletett a rézeleje! Köszönöm, hogy olvastál! |
- szeptember 19 2010 19:01:56
húha, ez versenyben van Etus(om)éval..
Szerintem, a találkozón pájinkafőzző versengést kéne hirdetni...!
Te Joli, én még nem olvastam a bejegyzésedet, de nekem is az angyal jutott az eszembe, Etusnál le is írtam, miért!
Mint ötletgazda, ami a rézelejét illeti, az angyalra az elsőbbségemet béjelentem ezennel! Bár, bizonyítani nehéz,mert a Te rézangyalod.. korábbi keltű, az én "angyalkám" - szép Szádeczky-lány már lehet, hogy az égből olvassa, az ácsingózásom történetét... hiszen ő sem fiatalodott! |
- szeptember 20 2010 13:12:57
Imádom ezeket a régi történeteket! Nagyapám szokott mesélni, néha óra hosszakat, én meg mindig mosolyogva hallgatom. Pedig vannak olyan sztorik, amelyeket már ezerszer elmondott, mégis mindig szívesen újrahallgatom õket...
|
- szeptember 20 2010 15:32:59
Kedves kis történet.... Nekem a farzsebről egy másik jutott eszembe, az meg a parádi üveggyár portáján esett meg....
Nagyon tetszett.
Szeretettel: Léna |
- szeptember 21 2010 08:02:37
Itt, a mi vidélkünkön is főzték, talán még ma is főzik házaknál a pálinkát mindenféle rögtönzött eszközökkel, a kuktától az alumínium tejeskannán és az egymásra borított vájdlingokon keresztül egészen a profi módon barkácsolt üstökig. A szegényember rákényszerült a leleményességre, de a hozzánemértés miatt ezért néha az egészségével fizetett. A rézelejébe a feloldódott zöld patinán kívűl benne van az alacsonyabb forráspontú metilalkohol is, ami szintén méreg, no meg a gyümölcsmagvakból a különféle ciánvegyületek.
Visszatérve a lepárlás élményéhez, amíg lecsöpögött, lecsorgott a szesz, a pálinkafőző körül mindig összegyűlt néhány koma, szomszéd, de akár idegen "éppen arra járó " atyafi is, és a régi történetekről szóló meséknek, tréfálkozásnak vége- hossza nem volt. Nem tudom miért, de általában éjszaka főzték a pálinkát, ami egy különös hangulatot adott az egésznek, talán akkor jobban ráértek az emberek.
Kedves Joli, Mizsi, Etusom, István, Imola, Attila, Léna, örülök, hogy itt jártatok, és megkóstoltátok a pálinkámat. Egészségetekre! |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
