|
 Vendég: 5
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
_Jegyzet
Egy író találkozó margójára
/az első, és egyben utolsó prózám/
 N
Más volt ez a nap, mint a többi, megmagyarázhatatlan izgalom kerített hatalmába.
Hajnal óta csak forgolódtam az ágyban és gondolkodtam.
Kicsit stresszben voltam, picike gyomorgörcs kerülgetett.
Egyrészt az új emberek megismerésétől, másrészt meg tüske volt bennem egy személyes nézeteltérés miatt. Hál’ Istennek elsimult. Nagy nehezen ’megszültem’, hogy mit is öltök magamra ez alkalomra. Pici sminkelés következett és tizenkét óra magasságában Lajosommal elindultunk. Pár helyen még megálltunk út közben, így egy hangyányit később értünk oda, mint terveztük. Festői környezetben volt a veresegyházi Termál panzió, a Medveparktól nem messze. Kicsit túlhajtottunk a lámpákon, ezért vissza kellett fordulnunk, míg végül csak célba értünk. Mi, személy szerint, fél négy körül jelentünk meg, nem voltak még túl sokan. Murák Tibor, Helen, Zsuzsu, Marica mama, Joli és a bajúsza alatt somolygó Genezisz már bent ücsörögtek egy-egy ital mellett. Kellemes, meleg fogadtatásban volt részünk.
Zsanna, Gufi és Edit következett, majd Vali és Geot (aki mellesleg 'Zsó' , mint kiderült a Peugeot autó nevéből választott nicknevet). Szépen sorjában szállingózott mindenki, míg a legvégén Gyöngyék és Korin, akik egy órát vesztegeltek a forgalmi dugóban Pesten..
Estére lassan megtelt az étterem. Ami engem zavart, az az volt, hogy egy enyhén illuminált tarsaság dorbézolt, tőlünk csak egy paravánnal elválasztott egy légtérbe eső helyen. Ennek köszönhetően sokszor nem is hallottuk a felolvasott verseket és egymás szavát eközben.
A hangulatból szerencsére nem sokat csorbított. Ica olvasott föl mindenkitől, aki nem készült verssel és tőlem kettőt tolmácsolt Albert Mária. Valahogy máig nem tudom elhinni, hogy jók a verseim, a visszhang pedig legtöbbször pozitív.
Mindenkit őszintének találtam, megnyíltunk és beszélgettünk tabuk nélkül.
Zsanna és Lajos között ültem. Zsuzsa készített nekem egy kis ékszeres dobozt, amit nagyon kreatív ötletnek tartok. Mindenki átadhatta az ajándékait egymásnak.
Tollak, füzetek, virágok, növénykék, csokik és kannás bor került elő a tarsolyokból.
Sancho uraság a formáját hozta, elénekelte Joli egy versét, ami nyugodtan mondható az est fénypontjának. Gufi mester meg a nyáron alkotott egy musical szöveget, sokoldalú és nagyra becsülöm ezért. Vacsorát étlapról választottunk, én roston sült csirkemellet fogyasztottam aszalt szilvával és röszti krumplival. Nem tudtam megenni, így Zsanna fogyasztotta el a burgonyát, Lajosom pedig a többit.
A nagy vigadalomból viszont hiányzott pár ember. El sem jött mindenki és azok is hiányoztak, akik nem is jelentkeztek
Fél tíz körül már alig maradtunk, így lassan mi is elindultunk haza. Szívünk és lelkünk új élményekkel gazdagodott. Jó volt érezni az átható szeretetet.
Elteszem a pillanatokat egészen mélyre, féltve őrzött emlékeim közé.
Balogh Bea
2010. szeptember 27.
|
|
|
- szeptember 30 2010 05:35:40
Nagy érdeklődéssel olvastam írásod,mivel sajnos én nem tudtam részt venni.Szerintem remekül foglaltad össze a 6találkorót,és egy kis betekintést adtál a többiekről. |
- szeptember 30 2010 06:01:58
Nagyon szép emlék marad a szívünkben ez a találkozó is! Remekül megírtad,gratulálok!
Szeretettel:Vali. |
- szeptember 30 2010 07:35:39
Én is örültem nektek. Viszont nem így tördeltem a 'művet', ha lehet annak nevezni.. Kicsit másképp fest, mint beküldés előtt. Biztos rosszul csináltam valamit. A próza nem az én műfajom, nehezemre esik valahogy a hosszú mondatok 'megkomponálása'. |
- szeptember 30 2010 11:06:21
Kedves heaven!
Ne mond, hogy első és egyben utolsó prózád, mert szerintem neked ezzel is kell foglalkoznod. Ugyan is, amit nem lehet versben azt lehet prózában kifejezni. Itt remekül festetted le az egész találkozót. Szerény személyem szíve elérte a célját irányotokban, hiszen kapni jó, de legjobb adni.
Én is hiányoltam sok embert az ezer nemtomhányból, mekkora lagzi lehetett volna
Láttam benned most a nyíltságot, Go-éknál még nem, de naggyon jól áll neked, és köszönöm érdeklődésedet a végén.
Írj, próbálkozz e műfajjal többet, jó lesz ez, sőt...
Férfiszemem dícsér, csinos vagy és fitt. Jól áll neked a mosoly.
Grt. Sancho |
- szeptember 30 2010 12:02:51
Szia Bea,
nem utolsó, első... én is azt gondoltam márciusban, hogy csak egy verset írok, s lett több is...
Itt valóban nem mindig úgy jelenik meg a tördelés, ahogyan szeretnénk, de ez más oldalaknál is megvan sajnos.
Jó volt olvasni az írásodat, s remélem, hogy lesz következő is...
Szeretettel. Léna |
- szeptember 30 2010 14:40:24
Köszönöm Sancho; ha így látod, akkor bitos nem hiába írtam.
A nyíltságomról annyit, hogy ha megtalálom a közös hangot az emberekkel bármiről szívesen diskurálok. Go-éknál kicsit zavarban voltam..Meg aztán nem tudom, hogy ki 'taperolt'
oldalról és mosolygott hozzá? Hmmm? Vannak zavarba ejtő helyzetek.
Őszinte ember vagyok, ezt sokan nem díjazzák sem itt a Napkorongon, sem az életben. Talán néha úgy mondok ki dolgokat, amit nem is úgy szeretnék.. Viszont az az igazság.. Volt már néhány ember az életemben, aki lemorzsolódott mellőlem épp ebből kifolyólag. Így utólag nem bánom, mert ők egyrészt nem voltak hajlandók meghallgatni a másik véleményét és talán egy jó nagy adag egoizmus is szorult beléjük.. Ez van. |
- szeptember 30 2010 14:43:34
Köszönöm Léna, te mindig elolvasol és véleményezel.. Nem felejtem a kedvességed.
Úgy vagyok vele, ha én megtisztelem a többieket a véleményemmel-legyen egy mosoly vagy bármi szívesen veszem viszont is, jól esik. Kinek nem?
Szerintem maradok a verseknél. |
- szeptember 30 2010 18:09:35
Írásodból kitűnik, hogy jól érezted magad, jó, feloldódott volt a hangulat.
Szeretettel olvastalak, Joli |
- szeptember 30 2010 19:04:36
Joli, igen feloldódott volt. Legelső találkozásunknál még 2008-ban a Kék rózsában mindenkit és mindent másképp láttam. Olyan idegennek találtam az egészet. Nem is gondoltam volna kívülállóként azt, hogy egyszer még én is tag leszek a Napkorongon. Nem bántam meg ezt a majdnem két évet. Voltak elég durva helyzetek és párszor ki akartam lépni, de valahogy visszahúzott a szívem. A sok kritika néhányszor kedvemet vette, de végül nem tágítottam és jövök a mai napig.. |
- szeptember 30 2010 19:06:47
Gyöngy, köszönöm.
Örülök, hogy olvastál. Jó volt ismét találkozni veled. |
- szeptember 30 2010 19:20:11
Kedves Bea, nagyon örültem Neked. Szépet írtál a találkozóról, de ez így is van. Sok értékes emberrel ismerkedhettem meg én is. Családias volt a hangulat, jó volt köztetek. Ez egy örök emlék marad...
Szeretettel: Tibor |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. április 23. szerda,
Béla napja van.
Holnap György napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
