|
Vendég: 2
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,211
|
|
_Cikkek/jegyzet
Gy
Hazaérve látta, hogy morzsák vannak az asztalon,... pedig mennyire haragudott érte, de fiai időnként még megfeledkeztek erről. Igyekezett gyorsan átöltözni, hogy minél előbb eltüntethesse, azokat a szemét irritáló, fránya morzsákat.
Duzzogva, hogy... Már megint, mint mindig,... nekem kell eltakarítanom!... lassan a kezébe söpörte őket, s ekkor végigfutott agyán egy gondolat. Megállt egy pillanatra,... s csak nézte a tenyerében a halványbarna morzsákat.
Ahol morzsák vannak, ott élet van,... villant át az agyán,... hiszen csak ott esznek, ahol élnek is, s aki él,... annak bizony vannak morzsái. Ki tudja mennyi morzsa van az életemben? Bizonyára van köztük édes, és szárazan szúrós is. Bármit is tettem, vagy kaptam életemben, azoknak morzsái mind bennem maradtak,... mert magamból sosem tudtam őket kitakarítani, hiszen ezek nem olyan morzsák,... hanem valós, ... ezeréves,... lerakódott morzsák. Igen, telis-tele vagyok morzsákkal!... állapította meg.
Emlékszem gyermekkorom finom morzsáira, amikor a kifli még csudafinom volt, tekeredett és mennyei tésztából készült. Igazi lisztből, kovásszal, tejes és sós formában. Nem kellett arra semmi, önmagában csemege volt. No,... azoknak még a morzsáit is érdemes volt felszedegetni!
Szája sarkában, lassacskán megjelent egy halvány mosoly. Meg a vidám morzsákat is elraktam!... amikor még Apukám nyakába ugorhattam picilányként, és a huncut összekacsintásokat is. Emlékszem a sárkányeregetés morzsáira, ott a hatalmas, virágos réten, ... meg az első pirospöttyös labdámra, amit még aznap rózsabokorba rúgott a bátyám,... ezért arról, kétféle morzsát is őrzök. S még élnek bennem, a házibulik félhomályban csillogó morzsái is, melyek a finom összebújásokból morzsolódtak le. No meg a gyerekek megszületése,... Húúú mennyi boldog morzsám van! - gondolta,... s csak állt a konyha közepén,... kezében a morzsákkal, majd lassan összeszorította a tenyerét, s elmélázott...
Szeretnék még, egy igazán fontos, mosolygós, aranybarna morzsát az életembe!... sóhajtotta,... aztán megfeszültek arcizmai, s egyre szomorúbb lett. Ma már nincs is igazi morzsa!... mondta morgósan,... csak vannak adalékanyagoktól felfúvódott, aliglisztből készült puffancsok. Mindegy is, hogy kenyér vagy péksütemény,... ezeknek a morzsái, tényleg csak a szemétbe valók.
Vajon mennyi szemétbe való morzsa lakozik lelkemben?- tette fel még a kérdést halkan,... de a választ már nem várta meg. Egy hirtelen mozdulattal, beleöntötte a morzsákat a szemetesbe,... hiszen csak egy átlagos ember,... átlagos életének,... átlagos morzsái ezek. Kicsit később, olvasott egy régi mondást.
" Az öregség olyan mint a bankszámla, amit rátettél, azt veheted le később. "
Ekkor eldöntötte,... mégis kellenek a morzsák!
|
|
|
- október 08 2010 21:43:22
Én még ezekkel a morzsákkal igencsak jól lakok...
Kedves Pipacs! Írásod kellemes olvasmány, tanulságos és elgondolkodtató.
Gratulálok hozzá!
Szeretettel: Tibor |
- október 09 2010 10:39:11
Köszönöm kedves Tibi!
Néha valóban elég nekünk, néhány boldog morzsa is.
Szeretettel: pipacs |
- október 09 2010 14:45:17
Jó írás - prózavers!
jaj, miért van, hogy az emberek a házasságból csak a gyermek-születés morzsáit őrzik, és nem a kávéhoz - az ágy szélén fogyasztott kalácsot, amelynek az íze?
Ajjaj, itt a Korongon nem írható le, milyen volt, mire hasonlított, miért volt édes - mézes??? |
- október 09 2010 15:17:51
Kedves Rapista!
Vannak ám nekem is pikáns morzsáim!...de ebbe a rövidke írásba nem férhetett bele minden, egyébként is, itt éppen nagyon mérges, és szomorú voltam. Köszönöm, hogy megtiszteltél!
Szeretettel: pipacs |
- október 10 2010 18:30:12
tanulságos! mindannyiónknak megvannak a saját morzsái... az írásod elolvasása után, másként tekintek vissza a közelmúltban elkövetett /az én szemszögembõl/ életem egyik legnagyobb hibájára... lehet, hogy nem is lesz olyan rossz... köszöntem! |
- október 10 2010 19:06:55
Kedves pipacs!
Tetszik, ahogy egy apró bosszantó dolgon elindulva számvetésbe gyűrűzik írásod. Ötletes, nagyon jó, elgondolkodtató. Gratulálok!
Szeretettel: Tara. |
- október 11 2010 09:10:33
Nagyon tetszett az írásod Kedves Pipacs... a morzsák, a hogyan felidézik életed sok pillanatát, beindítva a nosztalgiát, s ugyanakkor utalva, hogy a mai pékáruk morzsái már nem az igaziak, ahogyan életünkben is vannak, voltak olyan morzsák, amik szemétbe valók, kell ott is takarítani...
Viszont vannak morzsák, amik örök emlékek maradnak, életünk részei...
Gratulálok.
Szeretettel. Léna |
- október 11 2010 10:08:42
Kedves Pirospipacs!
Nagyon is jól jönnek azok a főleg "lélekmorzsák", amelyek életünk különböző szakaszaiban megmaradtak bennünk.
Érthetjük írásodat csupán szimbólikusnak is, de szó szerint vett értelemben is. Hiszen nap mint nap a kenyérszelésnél mindig maradnak morzsák, amit eldobhatunk a szemétbe, de hozzáadhatjuk kedvenc háziállataink ételéhez is. Mert sok kicsi sokra megy, még ha egy pici morzsácskáról is van szó.
Ahogy régen meg kellett becsülni az kenyér vagy kalács utolsó morzsáját is (és megettük az utolsó morzsáig!) úgy meg kell becsülnünk azokat az emlékeinket, amiből csak "lélekmorzsák" maradtak. Példának én is szívesen felhozom a fiatal koromból a szerelmes sétákat, együttléteket, a gyermekvárás idejét, a gyermekek megszületését, majd a felnevelésük körüli gondokat, örömöket, amikből így 30-40 év távlatából nézve valóban csak a "morzsák" maradtak meg nekem.
Ahogy mindenkinek.
Köszönöm, hogy elindítottál bennem is egy kis nosztalgiázást!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
|
- október 11 2010 12:10:54
Kedves Hipervandor!
Nagyon boldog vagyok, részben azért mert megtiszteltél, másrészt, hogy "segíthettem " tudattalanul is. Hibázni mindannyian szoktunk, kidobunk olyan "morzsákat" időnként, amit meg kellene tartanunk, és megtartjuk azt, amit nem érdemes. Végül is "csak" EMBEREK vagyunk.
Köszönöm, hogy olvastál!
Szeretettel: pipacs |
- október 11 2010 12:14:44
Kedves Tara!
Ugye nem haragszol ha már ismerősként üdvözöllek, ráadásul földik is vagyunk úgy tűnik. Mindig szikrából lesz a tűz, valahonnan elindulunk, s ki tudja hová érkezünk. Nagyon köszönöm kedves, értékelő szavaidat!
Szeretettel: pipacs |
- október 11 2010 12:17:06
Kedves Léna!
Bármerről is közelítünk, mindenképpen igazad van. Örülök, hogy a sorok mögött is olvastál. Köszönet érte!
Szeretettel: pipacs |
- október 11 2010 12:19:51
Kedves Zsuzsanna!
Húúúúú, de sok morzsád van! Megtisztelő, hogy engedtél belelátni, s együtt nosztalgiáztál velem. Nekem is jólesett!
Köszönettel és szeretettel: pipacs |
|
|
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 24. vasárnap, Emma napja van. Holnap Katalin napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|