|
 Vendég: 23
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
_A név tetszés szerint változtatható!!!
Drága Andrea!
Hallom, tudom és éreztem, hogy gödörbe estél. Beletaszajtott az élet.
Drága Andi! A gödörbõl ki kell lépni!!!!
Tudod hogy kell ?
Elõször felnézel, hogy hova szeretnél jutni.
Nézz fel!! Látod? Igen, igen, ott ahol a fény van. Ma még a nap is süt.
Aztán elhatározod magad, hogy na, akkor kikecmergek valahogy.
Elhatároztad már ugye?
Látod, látod, nem is olyan nehéz.
Aztán megtervezed, hogy hogyan is .
Elõször felnézni, majd megtervezni!
Ha rám hallgatsz, akkor elõször a kezedet nyújtsd!
Csak nyújtózz felfelé!
Azt mondod, hogy túl mély a gödör és nem érsz el a szélére? Akkor sincs baj.
Segítséget kell kérned!
Sikíts!!
Valaki biztosan meghallja, mert valaki mindig van az ilyen gödrök közelében...
Ha az a valaki odaért, már szinte kint is vagy a gödörbõl, mert lenyújtja a kezét, te megfogod, és csak lépkedni kell a gödör oldalán felfelé. Kicsit fárasztó, mert nem vagy edzésben, de csak egyre feljebb és feljebb jutsz. Már derékig kint vagy. Aztán felteszed az egyik lábad, majd a másikat.
Kint vagy! Lihegsz, mert nem volt egyszerû, de kiterülsz, hanyatt a gödör szélénél és felnézel!
A nap rád süt, szinte égeti az arcodat, végre nem csak a jeges hideget érzed, mint a gödör alján.
Ezek után már csak ki kell pihenned magad. A lihegésed is csendesedik már, eljutunk lassan odáig, hogy egyenletesen lélegzel.
Már tudsz figyelni a kinti világra. Érzed az orgona illatát, hallod a madarak énekét, lassan már a fejed is tudod fordítani.
Végigpásztázol a horizonton.
Épp délelõtt van.
Az idõ már kellemes, nincs túl meleg, de már a nap felmelegítette a füvet, amin fekszel, már nem vizes, de a még párolgó fû illata kellemes érzéseket kelt az orrodban.
A felhõk is rendben úsznak az égen, és láthatod az egész eget, nem csak egy piciny részletet, mint a gödörbõl.
Aztán meglátod a melletted ülõt, aki a kezét nyújtotta.
Rád mosolyog.
Neked most vissza kell mosolyognod!
Mosolyogsz?!
Akkor rendben.
A befejezõ fázis következik.
Be kell temetni a gödröt, hogy nehogy megint beleess, ha erre jársz!
Szólsz a melletted levõnek, hogy segítsen!
Nem elég ám csak gallyakat rakni rá, csak elrejteni, hogy ne látszódjon, hanem be kell temetni!
Lapátok is mindig vannak az ilyen gödrök mellett, meg egy nagy földkupac.
Nincs más dolgod, mint lapátolni.
Lapátolj!!!
Jól is esik a munka, segítõtársaddal közben beszélgettek.
Ahogy egyre jobban beszélgettek, úgy telik egyre a gödör.
Már félig van, már háromnegyedig, lassan már csak egy kis döccenõ.... eltûnt!
Se hideg, se sötét, se nyirkosság.... semmi, amitõl rossz volna a kedved.
Most kell elsétálni, vissza se nézni, hazatérni.
Tehát: felnézni, elhatározni, segítséget kérni, segíteni magadon, pihenni, betemetni....fellélegezni!
Ha már felnéztél, láthatod, hogy én már nyújtom a kezem!
Szeretettel: Madi
|
|
|
- január 30 2008 10:26:51
A segítõ kéz nagyon sokat számít, ha életünk mélypontra jutott. |
- február 09 2008 18:30:18
madi-Madi...ez az írás a Te lelkedtõl lett ilyen emberien-szép... nagyon mély mondanivaló higgadt-nyugodt hozzáállás a témához..és mint egy pszichológus, aki profi módon próbál segíteni azoknak,akik -mint mi- idõnként gödörbe esünk...- Te valóban kinyújtottad a karod-mindenkifelé-köszönöm...sz. |
- március 09 2008 00:45:37
[b]...így adni...érezni...csak az egészen nemes lelkek képesek !!!
...jó volt újra itt járni... [/b] szí. |
- március 28 2008 23:55:41
Köszönöm, hogy elolvashattam! |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
