|
 Vendég: 28
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
_Radnai Pista a "Velőscsonttól a deres novemberig" című írásága született gondolataim.
 N
Ha elhagyod az ösvényt....
Eszembe jutottak régi képek, amint Apám hazajön a Lehel-ről, tömött szatyrában három-négy jókora velőscsonttal.
Nagymamám csodákra volt képes a konyhában. Fiának féktelen étvágyát messzemenőkig kiszolgálta, sütemény mindig volt az asztalon és ízei azóta is itt laknak a nyelvem alatt. Szerettem őket. Tisztességre tanítottak, és én igyekeztem megfelelni, úgy élni, hogy büszkék lehessenek rám odaát...
Hajnalodik... Összehajigált ágakkal bélelt ágyamban az álomban élt idő megnyúlt, szinte a fél éjszakát
kitölti. Fülemben harangozik gyermekkorom ezerszer kimondott mondata: - nem baj de én akkor is jó leszek...
Ma már tudom csak gyávaság, emberi gyengeség mondatta ezt velem. Fel kellett volna vállalni a harcokat.
Aztán jöttek sorban az emlékek melyek tarka fényei apró utcákon át torkoltak be egy széles sugárútba
megvilágítva a jövőt. Messzeségében lerombolhatatlan diadalív hívogatott, erkölcsi dicsőséget ígérve. Sárgán tűzött a nap, kétséget sem hagyva az út tisztaságáról, egyenességéről.
De én fáztam a sárga fényben. Kellett a hajnal vöröse, az alkonyat narancsa. ...befordultam egy lejtős
mellékutcába és csak mentem, rohantam lefelé.
A száguldás lebegéssé változott, a macskaköveket már nem érte a kitaposott cipőm.
Szálltam az árokpart fűzfabaldachinos szentélye alá belefürödni az árnyak harmatába.
Jól esett nem törődni semmivel. A jövő a fákkal szegélyezett gondosan letakarított út volt. Még láttam fényeit.
De már csak a jelen érdekelt. A múlt sem. Völgyem titokzatos világa homályos szabályaival pulzáló hangulatával
megigézett. Rejtett zugaiban a folyó sár, meleg méz érzetét keltette. Beleragadtam...
A völgy-zúg soha többé nem engedett vissza.
Talán így kellett lennie...
A sors nekünk szánt étkeit talán magunknak főzzük...
Talán kár volt megszületni... |
|
|
- november 13 2010 23:48:08
"Sok volt v. sokkolt " talán az írás. Minden esetre a szeren van! |
- november 14 2010 06:38:45
Mondtam, az első sorok után, hogy jó! Örülök, hogy feltetted! |
- november 14 2010 16:36:56
Nagyon-nagyon jó! Gratulálok!
Üdv: Tara. |
- november 14 2010 19:28:48
Születni meg kellett, hisz máskülönben jött jöttél volna erre rá.
Lehet mégis novellákat kellene írnod? sok minden jobban kifejezhető ebben a formában.
Tetszett írásod.
Szeretettel Joli |
- november 15 2010 09:59:42
Ez nagyon ott van... Én sem nagyon olvastam még tőled prózát, de ismét mutattál valamit, még ebben a műfajban is... köszönöm.
szeretettel. Léna |
- július 31 2011 12:40:18
Szia, Sziszifusz! Egy ember, egy életben egy életet képes élni. Megpróbálhatod a kettőt, vagy többet, de egyik sem lesz teljes.Persze az útkeresés az más...Örömmel olvasom az írásaid. PZS |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
