|
 Vendég: 111
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
_ MM
mamuszka: Ha sok a vasad
------------------------
a II. világháború idején és a következő ínséges években sokat koplaltunk.Húst, édességet, de gyümölcsöt is keveset fogyasztottunk,, mivel nem volt kertünk és a pénzünk kevés. Így élt minden hasonló szegény család a környékünkön.
Majdnem természetes, hogy sápadt, vézna, fáradékony gyermek voltam. Ma mosolygok rajta - a sors fintora - hogy családom korán elhunyt édesapám emlékére Ducinak becézett. Anorexiás alkatomra tekintettel nem kellett aggódni, hogy lusta, korán elhízott tinédzser leszek...
Középiskolás koromban -serdülő lányként - szomorú irigységgel néztem osztálytársaim gömbölyödő nőies idomait. Ennek ellenére tetszettem a korombeli fiúknak, mert cserfes, szórakoztató szép arcú lánnyá cseperedtem.
Egyetemista éveim alatt kollégiumban laktam. Akkoriban a kisebb szobában hatan, a nagyobbakban tízen laktunk nyikorgó emeletes vaságyakon. Szabályok voltak - hogy megőrizzük az együtt élés békéjét: Tizenegykor villanyoltás, aki később jött, nem gyújthatott villanyt, magunk takarítottunk. Az igazgatónő naponta ellenőrizte a szobák rendjét, de szobafőnököt is kijelölt közülünk, aki gondoskodott a házirend betartásáról. Szigorú, kedvesen goromba stílusát zokszó nélkül elfogadtuk. Mindnyájunk sorsát, körülményeit ismerte, és tagja volt a diákjóléti bizottságnak. Ő is beleszólt, ki kapjon rendkívüli szociális segélyt, ingyen ebédet, kollégiumi ellátást.Felfigyelt arra is, hogy feltűnően alultáplált vagyok. Megszólított a folyosón:
- Olyan sovány vagy, mint egy gebe, rád nézni sem jó...ronda vagy, tudod?
Elkeserített a véleménye, nyersen fogalmazott. - sírtam egy keveset...mi mást tehettem volna. Kaptam ingyen ebédet a menzán kezdettől fogva, a reggeli rendszerint elmaradt,a vacsoránk szerény zsíros kenyér, tea, alma, néha túrós csusza vagy két palacsinta a közeli tejivóból.Na persze ettől nehéz lett volna meghízni...Az igazgatónő azonban nemcsak sértegetni akart, segíteni is. Két nap múlva megkeresett és örömmel közölte, hogy mától kezdve ingyen vacsorát is ehetek naponta a diákmenzán. Megköszöntem, hálás voltam. Ezután sem híztam el, de jobban bírtam a gyűrődést..Nyaranta dolgoztam ott az egyetem városában, és akkor is segített a kedvezményes étkezésben, ingyen lakhattam is egy hozzám hasonló szegény, nyáron is dolgozó diákok számára fenntartott kollégiumi szobában.
Tény, hogy vérszegénynek diagnosztizáltak az orvosok, és ez később igazolódott is. Első gyermekem születése majdnem életembe került. A szülést követő napon nem tudtam felkelni, hogy tisztálkodni menjek - amint felültem az ágyon, megbillent velem a szoba. A főnővér gúnyosan rám ripakodott:
- Ne kényeskedjen, mindenki fel tud kelni...azt gondolja, hogy mert tanár, kivételezünk magával?
A főorvosi viziten megemlítette, hogy szédülésre panaszkodtam. A főorvos elrendelte, hogy vegyenek tőlem vért. Az eredmény megdöbbentette az orvost.
- maga még él? alig van vére...azonnal kapjon két palack vért, amíg nem késő - adta ki az utasítást.
A nővér fogta a kezemet e művelet alatt végig és bocsánatot kért.
Második terhességem idején vastablettákat szedtem - nem is volt probléma a szülés után.
a sors fintora mégis az, hogy vérszegénységem ellenére rengeteg - a szükségesnél többszörös mennyiségű vas van a véremben, ami súlyos károkat okozott az évek során szervezetemben. Kiderült - már idős koromban - hogy egy rendkívül ritka, genetikai /öröklődő/ betegségben szenvedek: vasfelhalmozásban. A felesleges vas lerakódik a belső szervekben , a belekben, az erek falán és lassan működésképtelenné teszi azokat, ezzel lelassítja, majd megszünteti az anyagcserét. Ez a betegség ma itt hazánkban nem gyógyítható és egyre elviselhetetlenebb fájdalmakat okoz a sorvadás - és megállíthatatlan. Hogyan gondolkodjam pozitívan?
Már az utolsó fázisnál tartok...de az agyam még jól működik, felfogja, mi vár rám, és átérzi a mérhetetlenül sok intenzív fájdalmat. Meddig??? |
|
|
- november 20 2010 18:43:15
Drága Mamuszka!
Ez borzasztó. Ha előbb észrevették volna, akkor sem tudtak volna javítani rajta? Végtelenül sajnálom. 
Szeretettel ölellek: Tara.
Ha bármiben tudunk segíteni, kérlek szólj nyugodtan! |
- november 20 2010 18:47:06
Kedves Mamuszka!
Pedig, csak az optimizmus segíthet szintentartani a betegséget. Próbáld meg, akkor is ha nehéz!  mert időnként csodát tesz.
Szeretettel: pipacs |
- november 21 2010 11:05:28
Kedves Mamuszka, úgy érzem a levelem váltotta ki, hogy leírd most ezt.
Átérzem, és még a fájdalmaidat is átélem... ne kérdezd hogyan, mert nem tudom. sokszor annyira beleélem magam valaki helyzetében, hogy még a fizikai fájdalmakat is képes vagyok átvenni...
Bárcsak lenne segítség erre... Én valahol érzem, hogy ez is visszafordítható... de nagyon erős hit és kitartás és akarat kell hozzá...
Szeretettel: LÉna |
- november 21 2010 11:33:29
 Mamuszkám!
Nagyon megrendített a betegséged, jó, ha kiírod magadból, talán segít, d egy kis megkönnyebbülést!
Sokféle betegség van, aminek eredete örök rejtély marad!
Vigyázz nagyon Magadra és írjál jókt nekünk!
Gyógyulást é a féjdalmidbn enyhülést kívánok ircsi |
- november 21 2010 14:21:53
Tara kedvesem!
köszönöm, hogy olvastad és érző szívvel válaszoltál.
Nehezen, de elfogadtam ezt a tényt, de nehezen tűröm a kínokat és a gyengeséget...
Ha időben észlelték volna - meg lehetett volna állítani a romlást, de mert ritkaság, nem gondoltak rá - hogy lehet a vérszegénység mellett vasfelesleg?? Egy immunológus orvos azt mondta, mikor felhívtam a figyelmét vérképem alapján: bár nekem lenne ennyi vasam!...No comment...egy immunológus szakember - kívánhatnám: bár lenne neki ennyi - de nem vagyok gonosz, senkinek sem kívánom..
szeretettel ölel mamuszka |
- november 21 2010 14:23:42
Kedves pirospipacs - már elfáradtam a remény is meghal, bár állítólag utolsónak...
én már a célállomáshoz közeledem...nincs retúrjegyem
üdv. szeretettel mamuszka |
- november 21 2010 14:28:55
Drága Léna!
hálás vagyok optimista gondolataid közvetítéséért...nekem ez van megírva a sorsom könyvében, senki nem kerülheti el, csak látszat az, hogy szabad a lelkünk... a Biblia mondja: "a lélek kész, de a test erőtlen.." - a tudomány is elfogadja a pszichoszomatikus betegségeket - hétköznapi gondolattal itt a kígyó a farkába harap...
nos, most írtam neked egy csomó hülye "bölcsességet, bocsáss meg,- örülök, hogy találkoztam veled
mamuszka |
- november 21 2010 14:30:36
Pircsikém - köszönöm a vigasztalást - akarok még maradni, de a legkevésbé sem múlik rajtam - sajnos
szeretettel ölel mamuszka |
- november 22 2010 10:08:29
Kedves Mamuszka!
Igen nagyon sajnálom, hogy kialakult Nálad ez a betegség. Nem tudom, ha előbb észreveszitek, akkor visszafordítható lett volna-e a "szabálytalan" vasfelszívódás a szervezetedben.
Utánaolvastam ennek a betegségnek, és valóban (Neked biztosan már nem kell mondanom) sok más betegség kialakulásában is közrejátszhat.
Én is vérszegény voltam gyermekkoromban és Ferroplexet és "vasbort" is szedettek velem. És amásodik szülésem után bizony én is megszédültem, amikor fel kellett kelnem és önállóan kimennem a mosdóba. De senki sem nézte akkor, hogy milyen a vérképem. Mindenesetre azért jó, hogy Nálad kiderült, mi a probléma, mert legalább annak megfelelően lehet orvosolni, gyógyszerezni, mert remélem, azért van rá olyan gyógymód, hogy legalább a tüneteken enyhíteni lehessen.
A pozitív gondolkodás mindenképpen segít a betegség elviselésében, s ehhez kívánok én erőt és kitartást Neked!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
|
- november 22 2010 17:49:28
Köszönöm, hogy olvastad panaszkodós írásomat és kiegészítetted saját történeteddel .
Azt hiszem, ma már sokkal többet tudnak a ritka betegségekről is, viszont sokkal kevésbé lelkiismeretesek és mohóbbak az orvosok - tisztelet a kivételnek! - de nekem több a rossz tapasztalatom,mint a jó. Nehéz a helyzetemben reménykedni jelentős javulásban, mert a tapasztalat a folyamatos romlás - talán túlzó a hasonlat, de valahogy olyan ez, mint a virágok a vázában, ha hervadni kezdenek, rohamosan és megállíthatatlanul mennek tönkre...
köszöntelek szeretettel Mamuszka |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
