|
 Vendég: 19
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,211
|
|
_lazarhzs :első prózai próbálkozás
 N
Az íróasztalom fiókja sok,általam fáj-versnek nevezett írást rejt,amiket nagyon kevesen ismernek.Hiszen az ember általában igyekszik csak a szépet,jót mutatni a külvilág felé.
Hogy most miért írok mégis erről?
Mert mostanában mintha gyakrabban olvasnék a korongon a test és lélek rabságáról szóló verseket.
Valamennyien hordjuk láncainkat,ki saját szenvedélyének,ki a másik szenvedélyének rabja.
Börtönünk rácsait néha mi magunk emeljük magunk köré - megszokásból,gyávaságból,félelemből.Néha áldozatnak tartva magunkat,pedig lehet,hogy szabadságunk a saját kezünkben van.
A változás, a változtatás lehetősége mindig ott szunnyad a tetteinket irányító gondolatok mélyén.De annyiféle érzés kötöz bennünket a múlthoz és mához,hogy talán nem is akarjuk szétszakítani képzelt láncainkat,melyek elzárnak bennünket egy másféle jövőtől.
Nem akarunk - vagy nem merünk - szembenézni saját magunkkal.Nem szeretnénk fájdalmat okozni a hozzánk tartozóknak,akik lényünk szelid,mindenbe belenyugvó arcát ismerik csupán.Nem azt a kétségektől gyötrődő,önmagával örökké elégedetlent,aki lázadna,de nem mer,akit a rákényszerített - bár - önmaga által választott - rabság porig aláz,mert a társ nem igazi társ.És akkor az "aranykalitka" is csak börtön.
De hiszem,hogy elöbb-utóbb mindenki elér arra a pontra,mikor már nem akar tovább szerepet játszani,örökösen másoknak megfelelni.
Amikor az emberben felsejlik a saját lelkében lakozó erő,megismeri önmagát hibáival és erényeivel együtt.Amikor elfogadja,hogy sorsáért elsősorban ő maga felelős.Rajta áll,hogy a Teremtőjétől kapott adottságaival,lehetőségeivel hogyan sáfárkodott.
S akkor,hitében megerősödve megszabadulhat
vélt vagy valós láncaitól.
A lélek szabadsága,hogy szabadon szárnyalhasson.Még ha csak versbe öntve is,de megkönnyebbülést hoz a kiírt bánat,fájdalom.
És jó,hogy van ez a kis közösség,akikkel megosztható a talán közös gond,hasonló sors,az azonos hullámhosszon rezdülő gondolat.
És e virtuális világban szerzett tapasztalatok is gazdagítják a lélek kiteljesedése felé vezető utat.
2o1o.nov.30. |
|
|
- december 01 2010 15:51:20
Kedves Zsuzsa!
Sok igazságot rejtenek a leírt gondolaztaid. Érdemes továbbgondolni!
Ha bár nagyon sokat olvashatunk olyan dolgokról is, hogy sorsunk előre meg van írva, és bármit is teszünk, befog következni, ami ránk van kimérve, mégis, én is egyetértek azzal, hogy a sorsunkért elsősorban mi magunk vagyunk a felelősök.
Kaptunk egy életet, és meg kell próbálnunk a "jót" kihozni magunkból, s ezáltal talán másokból is sikerül.
Mert ha úgy adódik, mindenkiből ki lehet a jót is és a rosszat is hozni.
Megfigyeltem én is, hogy itt is és más irodalmi portálokon is olyan kis közösség formálódott, akiknek tagjait valamiféle közös múlt, vagy hasonló gyermekkori élmények kötnek össze.
Prózai próbálkozásod jól sikerült, remélem, még több hasznos gondolatodat is olvashatom!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
 |
- december 01 2010 16:12:46
Kedves Lazarhzs!
Nagyon igaz, amit leírtál. De azokon a lehetőségeken kívül kell még valami más is. Mert hiába a felismerés, hogy valaki valamiféle rabságban él, sokszor felismerve a lehetőségeit, de akár még rá is vezetve nem biztos, hogy ki tud lépni a helyzetéből. Félelem, lustaság, mert a rabsága ellenére is kényelmes úgy ahogy van. Időnként fellázad, aztán szépen visszasüpped, mert a másik oldalon talán túl sokat veszítene.
Összetett, bonyolult probléma. Nagyon jó, hogy felvetetted. Talán annak is segít, akiről én írtam.
Szeretettel: Tara. |
- december 01 2010 17:52:53
Zsuzsikám!
Teljesen egy véleményen vagyunk. Én is azért írok, hogy kiírjam magamból a búmat, vagy örömömet, elejével többen meglepődtek, hogy milyen nyitott vagyok, de nem tudok más lenni és megkönnyebbülök!
Gratulálok ircsi |
- december 03 2010 15:35:41
Köszönöm,hogy e próbálkozásomat is olvastátok.Jól esnek biztató szavaitok..
Szeretettel zzsuzsa |
- december 18 2010 01:14:27
itt jó helyen vagy - írhatsz novellát is, verset is..
a verseket többen olvassák, de ki kell próbálnia magát az embernek más műfajban is!
ezt az írás őszinte levél kategóriába sorolnám...
Tetszett.
Kilépni nehéz, és legrosszabb, ha otthon nem ismerik el az embert, sőt van, aki féltékeny a párja sikereire! |
- január 22 2011 15:59:00
Köszönöm István!
A lelkembe látsz vagy olvasol a sorok között?
zsuzsa |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 24. vasárnap,
Emma napja van.
Holnap Katalin napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
