|
 Vendég: 26
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
_
Nagy Sándor: A Harcos
Ül...Nézi ahogy lassan elkészül mindennel. Köntösét kezébe adja. Színe égeti a szemet, szerelem színű most... Bőrpáncélját gondosan ráigazítja, erősen rácsatolja. Minden mozdulatát figyeli közben. Nézi ahogy készen áll mindenre, nézi ahogy már nincs semmi, csak...csak Az. Tudja, és majd belé hal. A szemeit fürkészi, mind untalan...de ma is ismeretlen, mint minden ilyen reggelen. Nem csodálkozik, nem hajszolja, nem kéri. Csak nézi, nem is szól. A szavak élettelenek lennének, ezen az életteli hajnalon. Minden szó elszállna a semmibe, tudja jól. Lábszárkötését nézi, elmereng a minták hatalmas kavalkádjába. Csak ketten vannak. A mozdulatok apró, néhol, erős hangjai visszahangzanak fülében. A percek gyorsan elmúlnak. Az idő egyszerre örökké való, és véges. Amit egy órája gondolt, olyan mintha most gondolná. Azt hiszi napokig nézheti...és nézné is. Érintések, szavak, érzések nélkül. Csodálja. Szemei végig futják testének minden darabját. Itt-ott megakad a tekintet, néhol hosszasan elidőzik, máskor összetalálkozik a szempár. Gondolatok áradata indul meg egy pillantás hatására. A kéz ami tegnap érintett, ma kardot ragad. Az arc, ami tegnap még örömtől nedves, harsány tivornyában énektől feszült, most rezzenéstelen. Mindent megadna ha most vele maradna...még ha csak egy kis időre is. Sírna, zokogna, földhöz vágva magát dühöngve sikítozna... bármit megtenne...bármit. De tudja hogy ez nem lehet így...Ezt senkinek nem tenné meg. Büszkébb annál, most pedig, amikor megtenné, tudja nem menne vele semmire. Átjárja ezer gondolat mi segíthetne, vagy enyhítene rajta...de minden képtelenség...minden reménytelen. Nem is tesz semmit...Csak beletörődik. Arra gondol, aki ennyire szép, azt az Atyaúristen kegyeltjévé fogadja. Megvédi, és bármit is tesz, nem gerjesztheti haragra. Nincs jó, vagy rossz. Döntések vannak, nincsenek ítéletek. Életének testét látja maga előtt. Arcát fürkészi. Homloka szép, a bőre sima, és tiszta. A szemöldöke íves, bajsza arany és rozsdaszínű. Telt ajkai kivallanak alóla. A legszebb férfit nézte. Közben sisakját fényesítette, törölgette. Hosszú vörös szalagok simogatták combját....
Végtelen izgatottságot érzett. Szíve hevesebben ver. Érezte hogy tovább nem tarthat. Hangos beszédre lettek figyelmesek. Kinntről hozta be a szél...Egész testében érzi a lüktetést....vége. Minden felgyorsul...majd vissza zökken. Percek töredékei maradtak már csak nekik. Szemük újra találkozik. A harcos odalép hozzá, és kezéből átveszi a sisakot. A szavak kintről egyre csak erősödnek. Puha kezét a tarkójára tapasztja, lassan magához húzza. Hagyja. A lány válára hajtja fejét. A kifújt meleg levegő végig fut nyakán...majd megcsókolja homlokát. Rá néz, és eső színű szemek válaszolnak. Forró ajkaival csókot sebez száján. Egy pillanatra eggyek lettek. Lelkeik össze ölelkeznek, és szavak nélkül adja át Hitét Harcosának. Törékeny darabja tükröződött vissza a csókban, őszinte szeretetüknek. A lány mosolyog, mikor végig simítja arcát. Hogy ideges zavarát leplezze, ruháját igazgatja, és érdeklődve nézi a vászonredőket, majd csak áll, és bámul maga elé. Ezután a férfi kilép az ajtón... magával víve tudtán kívül, a lány életét. Még látja ahogy oda lép a többiekhez. Szilaj, és fékezhetetlen. Napfény törik meg sisakján, és a piros szallagok csapkodnak ide-oda a tetején. A lovak nyugtalanok, és a kiabálás monoton. Indulásra készek. ERős vezéri szó töri meg a rivalgást. A lovak megugranak, izmost testük megiramlik, és perceken belül eltünnek a szem elől.
A lány tekintete elcsuklik. Üresen áll, mosolya elhagyatott. Lábai erőtlenekké válnak, térdei a földre ereszkednek, s felnéz az Istenekre... |
|
|
- december 09 2010 11:00:09
Kedves Sándor!
Tetszik ahogyan írsz, szépen alkotott mondatokkal, finoman érzékeltetve, még a rezdüsléseket is. A történet is elvitt magával, igazán szép perceket szereztél nekem. Gratulálok!
Szeretettel: pipacs  |
- december 09 2010 14:55:20
Kedves Sándor!
Profi módon, ritka szépen jelenítetted meg az érzelmeket. A szerelem, az elválás fájdalma, a másik féltése finom mozdulatokkal... Gyönyörű. Csak gratulálhatok.
Szeretettel: Tara. |
- december 12 2010 16:43:36
Köszönöm szépen! |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
