|
 Vendég: 9
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
_cikkek- jegyzet
 N
Milyen szépek a léggömbök, könnyedek, színesek és játékosak. Mindig is csodáltam őket... mégis ha visszagondolok, valójában csak igen rövid időre tettek boldoggá már gyermekkoromban is.
Tulajdonképpen a lufik tanítottak meg félteni és aggódni, sőt... talán az első csalódásokat, sírásokat is nekik köszönhetem. Már életem első luftballonja megríkatott, pedig csodaszép volt... és pipacspiros. Vidáman táncolt a madzagon, és magasra szeretett volna repülni. Vigyázva kellett fognom, el ne szálljon, miközben a tömegen keresztül kellett vele evickélnem úgy, hogy senki és semmi ne tudja kidurrantani. Hazafelé egész úton boldogságot és büszkeséget éreztem, mert tudtam... hogy nekem van a világon a legszebb lufim. Emiatt ugyanannyi félelem is volt bennem, nehogy elveszítsem őt... de megtörtént. Bár akkor még nem tudtam mi ez a furcsa izgalom a szívemben, ezért még egy párszor kértem léggömböt. Aztán egyre ritkábban, mert rájöttem, hogy a rövidke csoda félelemmel és csalódással is jár. Hol kidurrant, hol elrepült... de sosem maradt az enyém.
Életem során rengeteg lufit kaptam még, leginkább kéretlenül. Mégis csodáltam és őriztem őket amíg lehetett. Könnyedek és sérülékenyek voltak, de színesek és huncutok, melyek lebegtek és kacérkodtak velem. Előfordult, hogy a felhők fölé szálltak boldogan, s én csak sóvárogva nézhettem utánuk földbe gyökerezett lábbal... hogy miként tűnnek el a kéklő messzeségben. Olyan is volt amelyik kezeim között semmisült meg, mert nem vigyáztam rá eléggé, vagy dühömben én pukkasztottam ki, mert már nem volt rá szükségem. Volt köztük azúrkék és gömbalakú, kikericssárga és hernyóformájú, de volt piros és szívalakú is...
Ma már tudom, hogy az élet telis-tele van léggömbökkel, amik csodálatosak ugyan, de mindig elpukkannak, mint a gyermekkori lufik. Ezért most inkább labdákat szeretnék... gyönyörű, pirospöttyös labdákat! Kérlek ne adj nekem többé léggömböt... mert ezentúl csak labdákat kérek!
S hogy mit kívánok az Új Esztendőre? Mindenkinek LABDÁKAT!
|
|
|
- december 27 2010 15:21:09
Pipacska! Ezt ugyan nem nevezted szösszenetnek, azonban így is jó. Ugyanolyan jó mint a szösszeneteid általában.
Ezentúl akkor most "Boldog ÚJ Labdákat" kívánjunk egymásnak?
puszil
Domokos   |
- december 27 2010 15:30:27
Imre kedves! Én csak szösszenetet írok... csak nem írtam oda, gondoltam tudja már mindenki.
Elkaptam a labdát, és dobtam Neked is! Remélem tetszik! Igen, ezetúl csak azt!
puszillak
pipacs  |
- december 27 2010 20:14:21
Pipacs! Nagyon aranyos a kis lufis történeted.Szerintem minden gyerek így reagál az elpukkadt lufira. Én is agyon bőgtem magam
amikor egy napig sem bírták ki a féltve őrzött mindig piros lufik!
Na és amikor nagylány koromban a szívalakút kaptam egy fiútol,
hát az volt maga a szerelmi vallomás, akkor már nem sirattam ha
elpukkadt, mert legközelebb tudtam, hogy úgyis kapok másikat, lehet, hogy mástol!
Puszillak: Pircsi |
- december 28 2010 14:43:25
Kedves Pircsi!
Hálás vagyok olvasásodért, és kedves szavaidért. Köszönet érte!
Szeretettel: pipacs |
- december 28 2010 14:44:45
Kedves Mist!
Neeeeeeeeeem, egészen másért hívnak engem pipospipacsnak. Ha sokáig leszek az oldalon, talán egyszer majd azt is elmesélem. Köszönöm hogy nálam időztél!
Ölellek: pipacs  |
- december 28 2010 18:12:26
Nekem is voltak kalandjaim a lufikkal, visszavittél a gyerekkoromba... Jó volt olvasni.
Szeretettel. Léna |
- december 28 2010 18:47:26
Kedves Pipacs!
Ez a kis történet rövidsége ellenére is igen szép és még tanulságos is. Ha a léggömb kipukkad, nem lehet neki tovább örülni. De a labda, ha feldobjuk, visszaesik, ha elrugjuk, visza tudják rugni nekünk.
Nem is kívántál rosszat nekünk, olvasóknak, s tagoknak.
Ha lenne egy labdám (ami nincs), akkor talán jövőre én is labdába rúghatnék!!!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
|
- december 28 2010 19:05:41
Kedves Léna!
Ha gyermekkor, akkor megérte! Köszönet Neked!
Szeretettel: pipacs |
- december 28 2010 19:07:35
Kedves Zsuzsanna!
Nincs labdád? Dehogynem! Rúgj csak labdába bátran!
Én most passzoltam...
Köszönöm megtisztelő látogatásod és kedves szavaid!
Szeretettel: pipacs |
- december 30 2010 17:53:19
Drága Pipacsom!
Ez a legszebb kívánság, amit hallottam. Egyszerű, és mégis minden. Igazi "Pipacsos".
Én is szívből kívánok Neked sok színes labdát, és hogy sohase pattogjanak el Tőled!
Szeretettel: Tara |
- december 30 2010 19:37:48
Drága Tara!
Bizony csak olyan pipacsos... Köszönöm Neked a mindig szívemet melengető szavakat.
Szeretettel ölellek: pipacs |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. április 23. szerda,
Béla napja van.
Holnap György napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
