|
 Vendég: 19
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,211
|
|
_ A mezők végtelen szabadságát és a virágok illatát igéző gyepen két ősi rivális nézett farkasszemet egymással.
 N
Simon Roland
A Pisztolycső V
A mezők végtelen szabadságát és a virágok illatát igéző gyepen két ősi rivális nézett farkasszemet egymással. A gondozott fű smaragd zöldje és az égbolt gyémánt kéksége fogta körül a résztvevőket és a csapatok színeibe öltözött rajongókat.
A stadion pénztárában minden jegyet eladtak. A rögbijátékosok egymásnak ugrottak.
A nézőtéren felhördült a tömeg, mikor a hazai csapat sztárja a labdát megragadva akrobatikus ügyességgel szlalomozva haladt a titánok között. A gladiátorokat kikerülve igyekezett pontot szerezni és a csapatát tovább juttatni az országos mezőnyben. A palánk mellett a csapatuk kabalafigurája, a tarka ruhás kakas szökdécselve biztatta az elbizakodott fickót. Fényképezőgépek, női arcok villantak. Sálak, transzparensek, vásárlásra biztató reklámfeliratok lüktettek mindenhol bármerre nézett az ember. Minden mozgásban volt.
Hullámzott a lelátó. Aki lemaradt valamelyik látványos mozdulatról az a visszajátszásból megnézhette az óriási képátlójú kivetítőn.
A főnyomozó vásárolt egy szendvicset és egy üdítőt, majd az ujjongó fanatikusokon áttörve visszaült a helyére. Zászlók és transzparensek emelkedtek a magasba.
A szárnyaló lelkesedés mély csüggedésbe csapott át, mikor a sztárjátékos a gólvonal előtt elvesztette a tojás alakú labdát. A vendégek legerősebb gorillája egész egyszerűen elgázolta a csatárt és elrúgta a lasztit. A földön fekvő játékosért elindultak az aggódó edző kíséretében a minden rosszra felkészült, modern műszerekkel, gyógyszerekkel telepakolt orvosi táskával rendelkező mentősök. Levitték a pályáról a sérültet. A mesterdetektív a reményvesztett arcokba nézett. Eszébe jutott a múlt hónapi incidens. A sötét és hideg sikátorban állt. Az utcát szólítgatta valaki. Koppanás, kavics sercenés, kabát suhogás, föld, tócsa, utcakő. Közeledő léptek elől egy kapualjba húzódva leskelődött. Az ujja a ravaszra csavaródott. A holtsápadt kandeláber fénye megrajzolta a rendőrtanonc arcát. Az idősebb férfi azonnal lőtt.
A hangtompítós pisztoly elvégezte feladatát. A tejfelesszájú elterült a földön.
Szívéből vér szivárgott. Ekkor váratlanul sprintelve jött elő egy árnyék, aki nem tudta, hogy bűncselekmény történt. Talán hirtelen jött rosszullétre vagy alkoholos túlfogyasztásra gyanakodott. A kabátzsebből elemelte a pénztárcát. Felkapta a leejtett dokumentumot és villámgyorsan kifutott az utcából. A néma revolver hiába vette célba, a városi sikátorok tolvaja egérutat nyert. A rabló mestervizsgát tett a szakmájából. A külváros is néma maradt, akár a revolver – Az edző jobban tenné, ha ezt az enyveskezűt alkalmazná ehelyett a felkapott ficsúr helyett. Ő biztosan a gólvonal mögé juttatta volna a labdát – hangosan mondta ki őszinte véleményét.
A kövér férfi, aki eddig csak az extra méretű hamburger elfogyasztásával foglalatoskodott, abbahagyta az evést, érdeklődést mutatott a téma iránt– A Beszédes folyó felett átívelő vasúti hídon tanyázik a tolvaj. A sínek alatt rejtegeti a zsákmányát -
Hájas Joe, a megbízható informátor kinyújtotta a tenyerét. A nyomozó gyűrött papírpénzt nyomott a kezébe – A mohó zabagép mindent tudott az alvilág szereplőiről, stiklikről, árucseréről, leszámolásról, lázadásról, nagy bevételt hozó üzletekről. Ki és melyik mosodában
tisztogatja szennyes pénzét, melyik zsaru megvehető és melyik nem, ő ezt pontosan tudta – Adj le néhány kilót, különben nem tudsz még a konyhába sem kimenni, hogy összeállítsd a kedvenc óriás hamburgeredet – játékosan hasba vágta a beépített emberét. A túlsúlyos fickó elnevette magát, majd hirtelen felugrott. A hasán önálló életet élt a háj. Az újonnan beállított játékos gólt szerzett. A gorillák edzője a haját tépte. A nyomozó lassan megette a finom szendvicsét és megitta a borssal és mentával megbolondított limonádét, közömbösen követte a pályán történteket, amely végül a hazaiak fölényes győzelmével végződött.
Különösen hűvös este volt. A mozgás megkönnyítése céljából kibújt a kabátjából. Felmászott a töltésre. A köd először a földháton álló kunyhókat nyelte el, később a gyümölcsfákat és a szőlőlugast is, végül az egész dombságot. A sínpárt követve sétált az átjáró felé. A dübörgés egyre közelebbről hallatszott. Fürgén leugrott és várta, hogy a tonnás jármű közelebb érjen.
Fiatal kamaszként rengeteget kóborolt ezen a környéken. A barátaival kószált, vagánykodtak. Számtalan csibészséget követtek el a helybeliek rovására, becsúzlizták a bakterház ablakát, a derék öregúr az erdő széléig kergette őket. A szigorú tiltás ellenére felkapaszkodtak a meredek sziklára. Bevették az ördög sziklát. Éjfélkor meglátogatták a kísértet járta temetőt.
A sírkertben rémtörténeteket meséltek egymásnak a gyufa reszkető lángjánál.
A tehervonat lelassult a kanyarban. A magas rangú rendőrnek eszébe jutott az a kép, amikor a csősz elől menekülve elbújtak az egyik vagonban. A felvigyázó bottal felfegyverkezve indult a suhancok megbüntetésére. Pisszenni, tüsszenteni sem mertek. A liszteszsákok mögé húzódtak. A vonat persze elindult. A jelen pillanatra kellett koncentrálni ezért az emléket visszarakta elméje hátsó részébe. A mozdony üvöltve vágtatott, mint egy dicsőségre vágyó tábornok. Démonúr nyomában száguldott a félelmetes serege. A töltésen felfutva a vagonajtókra hegesztett kallantyúkra nézett – Rajtam kívül valaki még tartózkodik a közelben –
Ezt érezte, mikor alacsonyabb pozícióban a felettesei utcai bevetésre küldték. A veszély érzete éberré tette. Ez segítette túlélni a kockázatos akciókat, verekedéseket, tűzpárbajt. Összegörnyedt és hátra fordult. Pisztolycsőből felcsapó láng üdvözölte.
A vállát megcsípte valami. Felordított. Vér serkent ki a sebből. A golyó a húsába vájódott.
Az elsuhanó szerelvényre pillantott. Elszánta magát, ugrott. A magasba emelkedett, a kezével kinyúlt a biztonságot, menedéket kínáló cél felé. Az ujjai a jéghideg vasfogantyúra tekeredtek.
Üvöltött a fájdalomtól, a karja megrándult, a lábát nagyon beütötte, de ez most nem számított
A veszélyes mutatvány sikerült. Elrángatta az ajtót és bejutott a raktérbe.
Zöldséges ládák zötykölődtek a belsejében. Bevonszolta magát. Ledobta a pulóverét.
Véres csíkot húzott. Egy feltornyozott ládának dőlt neki. A sebet vizsgálgatta. A paradicsom váratlanul szétrobban. A piros massza az arcába csapódott. Elfeküdt a vagon aljában és kúszni kezdett. Az ajtóban feltűnt egy kéz, a támadó bemászott. Hanyag mozdulattal elhajította revolverét, kifogyott a töltény, a kabátja mélyére nyúlt és elővette a bicskáját és egy aktát. Feldobta, elkapta, a levegőbe vágott, a magasba hajította és újra megragadta a hámozó eszközt. Játszadozott. A nyomozó felismerte az ellenfelét. A csempészbanda vezetőjének testőre állt előtte – Tudod ki árult el te nyomorult? Sose jönnél rá magadtól – a torkánál megragadva kapta el a rendőrt – Megmérgezted Cingár Petert. A főnök halála után a tagok szavazásra bocsátották az ügyet, engem választottak vezérnek. Én bizonyultam a legrátermettebbnek. Hájas Joe csak a pénzedhez volt hűséges, nem hozzád – a nyomozó a Herkules erejű ellenfelének csuklóját próbálta leszedni, levegőért kapkodott.
Az erős fickó folytatta. A túlsúlyos barátod átállt hozzám, az információ csurrant innen –onnan, lényeg az, hogy megtudta, hogy ki lopta el a papírokat, megöltem a szerencsétlen pitiáner tolvajt, a nyomorult holttettéből a halak lakmároznak –
Egyre vadabbul kapálózott, levert egy ládát, paradicsom és vér festette pirosra a vagon padlózatát. Egy vasdarab vált láthatóvá, valamelyik munkás felejthette itt. Felkapta és amennyire az erejéből telt fejbe kólintotta a támadóját.
A bandavezér tántorogva döntötte le az árukat. A főnyomozó összeszedte magát, ellentámadásba ment át.
Ököllel megsorozta a fickó állát és újra lesújtott a vasdarabbal.. Az alvilág új fejedelme bedühödött, fejéből, orrából dőlt a vér.
Hasba ütötte többször a korlátlan hatalommal rendelkező hivatalos személyt, majd fejbe rúgta. A rendőr kifeküdt, de nem veszítette el eszméletét. A dromedár újra elővarázsolta a kését. A késdobáló mozdulatával bökött előre. A földön fekvő nyakára irányította a konyhai szerszámot. A nyomozó megállított a kezet. A penge veszélyesen közel került a nyaki ütőérhez. Az életveszélyes helyzet miatt megnégyszerezte erejét, eltolta a fenyegető kezet és a közeli vasrudat felkapva lecsapott a vasrúddal. A főnök kiejtette a tőrt. Ellenfele mögé kerülve a fegyverét a melák torkának szorította, meg akarta fojtani, de nem sikerült.
A harcosként nevelkedett fiatal felemelte, majd átdobta a raktér másik oldalára. Az ősz hajú férfi három bukfencet is csinált mielőtt a fal megállított volna. A vonat nekifeszült az emelkedőnek. A kés csúszni kezdett a főnyomozó irányába. A fiatalabb rá akart lépni a fegyverre, de a tőr a mesterdetektív kezébe került.
A nyomozó a bicskát a pengéjénél ragadta meg, majd elhajította. A hámozó pörögve szelte a levegőt, mint a helikopter rotorja. A kés a dromedár szívébe hatolt be. A főnyomozó felállt, sántikálva lépkedett, kibámult a vagonból. A vonat éppen rátért az átjáróra. A hullát felemelte, nehezebb volt, mint egy liszteszsák, de azért többszörös próbálkozás után a vállára emelte a fickót és kihajította. A halott elnyúló zuhanás után belecsobbant a folyóba.
A víz köröket rajzolt a süllyedő halott feje fölé. Olyan volt, mint egy jelölés a kincses térképen. Itt nyeltem el a városi gengszterek legrövidebb ideig uralkodó főnökét. Így regélt a Beszédes folyó. A főnyomozó felvette a dokumentumokat és átnézte – Doktorhoz kell mennem, az orvosom magánrendelőjében majd felépülők – A fáradtság, szédülés és a karjába, lábába nyilalló fájdalom ellenére, annak dacára már a pihenés utáni akcióját tervezte
- Hájas Joe bárhová menekülsz, én a nyomodban leszek, megtalállak és kinyírlak – a véres tőr fenyegetően megcsillant. Közlekedési táblák, kiszélesedő autóutak, rakománnyal felpakolt teherautók, kamionok, tülkölő sportos személyautók, komor gyárkémények, ódon épületkomplexumok jelezték a város közelségét. Hosszú éji álomból ébredő és az eloszló ködből kibontakozó modern városi épületeket festett a hajnalsugár.
Vége |
|
|
- január 11 2011 09:27:30
Kedves Simike (Roland)!
Talán az összes rész közül ez volt a legfordulatosabb, legizgalmasabb. Szépek voltak a tájleírások, a rendőr gyermekkorára való visszaemlékezések. Igaz, hogy nagyon figyelni kellett, hogy mi az, ami a jelenben történt, és mi az, ami visszaemlékezés.
Azt hiszem, itt csupán csak egy kis "elgépelés" van:
"...a nyomorult holtettéből a halak lakmároznak"
Ezt lehet javíttatni egy adminsztrátorral (szerkesztővel).
Tetszett, hogy a krimibe belevittél lírai elemeket is!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
 |
- január 14 2011 18:31:22
Gondolom egy többrészes krimi utolsó befejező részét olvashattam tőled. Abszólut jó és rettentöen mozi szerü. Az olvasó szinte ott látja maga előtt az egész vagonjelenetet mintha valami akciófilmből lenne kiollózva |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 25. hétfő,
Katalin napja van.
Holnap Virág napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
