|
 Vendég: 109
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
_ MM
Avi Ben Giora: Bugi 4
Sajnos az két nap úgy elment,mint ha nem is lett volna.Bugi rakoncátlankodott ugyan de nem fordította fel a lakást.Igaz ahol csak lehetett elhelyezte a nyomait és minden szabadon levö dolgot megkostólt.Anyám jót nevetett mikor elmeseltem.hogyan kapta a nevét és miert neveztük el Dinával Buginak
-Jut eszembe mondta anyám az a lány nagyon oda volt érted miért nem jártok?
-Hol van már a tavalyi hó mamsi.Ami volt volt.Ö is forszirozta a dolgot de én nem akarom.Vele még semmi gondom nem lenne, de a családjával annál több.Az anyja az hagyománytisztelö és rólam eleve tudja ,hogy milyen megátalkodott hitetlen vagyok.Nem jönne össze a dolog emiatt.Na de ezt nem akarom az orrára kötni Dinának.
-Miért probléma az anyja?Elvégre nem vele járnál.
-Naiv vagy anyuka.A múltkor is azért szakitottunk mert én nem voltam hajlandó betartani az anyja kósersági igényeit.Szóval hagyjuk.
Bugi a két nap alatt felzabált volna mindent.Anyám adott neki ami csak volt a jégszekrényben.Még fagylaltot is kapott.
-Anyuka ez kutya nem ember,mondtam neki.Nem lehet elkényeztetni mert akkor én hiába akarok majd adni neki kutya tápot, nem fogja megenni ha éheztetem akkor sem.A kenyeret már csak turkálja.Ha üres otthagyja.Csak ha megkenem valamivel ami inyire való akkor eszi meg.
Vasárnap hajnalban összecsomagoltam és elmentem vissza a bázisra Bugival.A körletben mindenki tudott róla,hogy kutyám van, de nem csináltak ügyet belöle.Mindenki furcsálta a nevét de se Dina se én nem magyaraztuk el a jelentését.Gondoljanak amit akarnak.Délutánonként amikor volt szabad idöm elkaptam a frakját és kivittem egy szabad elhagyatott terepre ahová nem jutott el a bázis zaja,na meg egyedül csak mi voltunk ott.Bugi nagyon hamar tanúlt.Az elején nem akarta megérteni,hogy mikor üljön mikor hasaljon és mikor álljon.De alig két hónap alatt már azt is tudta,hogy maradsz a helyeden.Ez volt a legnehezebb amit a fejibe vertem.Mert hajlandó volt a fenekin maradni, de ha elmentem vagy húsz lépést felállt és bünbánó pofát vágva jött utánam.Nehezen szoktattam le arról,hogy egyénieskedjen.Ez a hajlama megmaradt egész életére.Szófogadó kutya let, mindent hajlandó volt csinálni amit megtanúlt,de ha rájött a hoppáré akkor bizony senkinek sem fogadott szót.Ez ritka volt nála de volt.Már túl volt az elsö évein mire hazamertem vinni anyámnak.Az elején nem nagyon akart hallgatni anyámra de miután rájött,hogy az a nöszemély nem azonos azzal a személlyel mint aki a bázison parancsol neki,már mint Dinával,és sokkal elnézöbb is vele, igen hamar közelkerültek egymáshoz.Anyámnak igy lett társasága is ha én nem voltam otthon.Anyám nem mindég tudta levinni sétálni.Ez csak este volt nehéz de Bugi letudott menni önállóan egyedül, és utána vissza is ment egyedül a lakásba.Csak az ajtót kellett nyitva hagyni neki amit aztán maga zárt be egy elegáns fenékbillentés kiséretében.Nem zavart sok vizet.Anyám kivitte magával a piacra vásárolni.A kosarat nem lehetett a szájába adni mert nem birt ellenállni a csábos illatoknak Mindég letette a szatyrot vagy kosarat és nagyokat szippantott az illatok kavalkádjából.De hozzá nem nyult volna még ha esetleg két napja nem látott volna ennivalót.Igy csak annyi feladata volt ha elmentek együtt vásárolni,hogy a cekkereket örizze az üzlet elött.
Történt egyszer,hogy valaki egyszer beleakart nyúlni az egyik cekkerbe.Bugi elöször csak figyelmeztetöleg belekapott gyengéden az illetö kezibe de az illetö erre belerúgott.Anyám már csak azt látta,hogy az illetö kézzel lábbal probál védekezni.Kijött a rendörség és rögtön jegyzökönyvet csináltak.Kiderült,hogy a fiítal srác a szomszéd házban lakik, és az apja nekem is jó barátom.Ráadásul a rendörségen dolgozott így igen csak kellemetlen volt a szitu.Mikor egyszer szabira mentem haza felugrottam hozzá.Nagyon próbált szabadkozni.hogy a srácával sok gond van mióta a kamasz korba ért.Kiderült aztán,hogy fogadásból csinálta az egészet,mert a haverjai felpiszkálták,hogy nem mer kikezdeni Bugival.,Nagyjából elsimultak ezek a viták és mindenki tisztelte Bugit.Az egész környék ismerte és szerette.Különösen a gyerekek mert azokkal hajlandó volt egy csomó hülyeségre.Mindent csinálhattak vele egy bizopnyos határig, és ha esetleg túllépték akkor sem vadúl figyelmeztette öket,hogy elég ezt ne csináld.Föleg labdázni szeretwtt.Mert nem csak visszahozta az eldobott labdát ha nem utána még cselezgetni is lehetett vele.
Történt,hogy hosszú szabadságra mentem haza.Ilyenkor az volt a szokás,hogy esténként a szabadságos bakák segitettek a rendörségnek az éjszakai járörszolgálatban.Ez nem volt megterhelés, hiszen max négy óra szolgálat volt az egész, és föleg a lakótelep környékén.Éjféltöl álltunk szolgálatba Bugival meg egy másik szabadságon levö katonával aki a páncélosoknál szolgált.Mikor meglátta Bugit csak nézett.
-Ez lenne az a kutya akiröl a környék beszélni szokott?
-Èn nem tudom,hogy szoktak róla beszélni de tudtommal most nincsen más kutya a környéken rajta kivül.Kevés is most a kétes elem a környékünkön, mert ha lát valakit aki nem tetszik neki hát azt biza megszokta kergetni.
-Ezt hallottam, mert mesélik,.hogy esténként egy kutya szokot egyedül sétálni a környéken, és úgy fest mint egy kóborkutya, de nem bánt senkit sem, csak aki valamiben sántikál.Csak hát azt nem értem honnét tudja egy kutya ki miben sántikál?
-Onnét,hogy jó az orra.Na de majd meglátod magad is ma éjszaka.Bugi egész idö alatt elöttünk kujtorgott teljesen önállóan.Ha kicsit lemaradtunk töle akkor megvárta mig a közelébe érünk.Soha nem maradt látótávolságon kívül.Már lassan hajnalodni kezdett.Bugi valami furcsára,számára szokatlanra lett figyelmes.Hirtelen nekiiramodott.Hiába kiabáltam utána nem reagált.
-Gyere fussunk utána.Valami nem stimmelhet arra.Ok nélkül soha nem tesz ilyet.Néha van.olyan,hogy rájön a hoppáré de ez nem tart nála sokáig,pár pillanat.Most nem erröl van szó.Valamit észlelhetett.Már látótávolságba került amikor egy lövés dördült.Láttuk a torkolattüzet is.
-Maradj a hátam mögött adtam ki az utasítást a társamnak és fedezzél.
Mire oda értem Bugi mellé már alig volt benne élet.A kezeim közt múlt ki szegény.Oldalról találták el.Közben a rendörségtöl is megjött az erösítés.Átfésülték a terepet de már nem találtak senkit csak az üres kapszlit amit kilöttek Bugira.Soha sem tudtam meg ki volt az elkövetö de, hogy nem környékbeli volt abban biztos voltam.Soha többé nem lett másik kutyám pedig több is lehetett volna.Olyan mint Bugi csak egy volt számomra.Semmilyen másik kutya nem tudta volna betölteni az ö üresen maradt helyét.
VÉGE
|
|
|
- január 21 2011 13:29:36
Nagyon szomorú lett a vége. Sajnos az emberek sosem tudnak olyan önzetlenül szeretni, és ragaszkodni mint az állatok. Többször veszítettem el életem során kutyust, cicát is. Mindig elszomorodtam, mert minden esetben az emberi gondoszság végzett velük. Szégyen, hogy a tettes sosem vállalja fel. No persze, szégyelli, van is miért. Köszönöm, hogy olvashattam Bugi történetét!
Szeretettel: pipacs  |
- január 21 2011 14:43:23
Tragikusan szép történet. Szerintem Bugi megérezte a veszélyt, és védeni akart titeket. Több ilyen történetet hallottam háborút járt katona és vadász ismerősöktől.
Talán egyszer valamelyiket magírom.
üdv Domokos    |
- január 21 2011 15:17:45
Jaj,de sajnálom, hogy ilyen csunya vége lett Bugi törtéetének.
Én is agy kutyabarát vagyok és nem tudom felfogni, hogy létezhet olyan ember, aki nem szereti és bántja a kutyákat!
Pipacs nagyon szépen megírtad, gratulálok: Pircsi |
- január 21 2011 15:19:09
Avi bocs, hogy elkereszteltelek Pipacsnak, csak olvastam az Ő hozzászólását is és a fejemben maradt a neve! |
- január 22 2011 16:00:28
Kedves Avi Ben!
Nagyon sajnálom, hogy így lett vége a történetnek, hogy kedvenc, okos Bugi kutyusodban nem sokáig lelhetted örömödet. Pedig biztosan sokáig élhetett volna még!
Nekem is van egy írásom "Buksi csak egy volt" címmel, és lehet, hogy utána nem is lett volna másik, ha egyszer (néhány hónappal Busi távozása után) Niki lányom be nem állított volna váratlanul egy kutyakölyökkel, akinek a Nikó nevet adtuk. Talán Niki lányom látta, hogy mennyire szomorú vagyok Buksi elvesztése miatt.
Így 2007 márciusa óta van nálunk Nikó (németjuhász keverék kutyus), és az ő édestestvérének pedig teljesen törtfehér színű a szőre, az is Kaposmérőben él. Az anyjuk pedig teljesen fekete, hosszabb szőrű kutya. Látjuk őket minden évben a kutyaoltáson.
Mivel én is nagy kutyabarát vagyok, ezért el tudom képzelni, hogy Bugit annyira megszeretted, hogy nem akartál után a egyetlen másik kutyát sem.
Üdv.: Torma Zsuzsanna
 |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
