Napkorong

N

Kávé szemével nézni az eget, nem lehet. Nyugodt életének a cserjétől való megválás után vége. Kávébab íze, zamata csupán ezután kapja meg igazi természetét, amit majd érzünk, belénk ivódik. Elkészültével pörkölés után zsákok rejtekén, hajón vagy repülve jut tovább. Teszi meg több ezer kilométeres útját, hogy tetszetős csomagolásba húzva a kedves olvasó csészéjéhez közelebb kerüljön.
Amoni a barna kis kávébab szemében felcsillant a vágy, hogy útra keljen. Legördült a válogató sorról és boldog szökelléssel berepült egyik dolgozó felhajtott nadrágszárának szegletébe. Munkaidő lejártával, Gabi köpenyét átcserélve kabátjára, benetton zöld sálját és sapkáját magára véve sietett a hideg levegőre, hogy tüdejét feltöltse a tél illatával. Apró lábait takaró cipőinek a sarka nagy ricsajt csapva kopogtak végig a macskaköves utcákon. Éden utcán Samu az őrülten közlekedő bringás szelte a járdát, fel-le ugatva a padkára, virágtartókra, padokra. Ódon feketére festett kovácsolt vaskeretes padra városi élet verítéke telepedett, majd fagyott kőkeményre, mint amilyenre vált mostanában az élet. Recés gumi fejet hajtott a jég előtt majd tovasiklott egyenesen Gabi felé. Halk sikoly hagyta el ajkát, de az ütközés elkerülhetetlen volt. Lábak, karok és bicikli fura kuszasága csúszott tovább, miközben Amoni szelte az eget, mint a fecske, majd ódon barna kapu felé csúszott, ami épp csukódni készült. Gömbölyded hátán a fehér márványon siklott tova. Talpra kecmergett, végigtapogatta magát, és örömmel nyugtázta, hogy kis kalandja során egy apró repedés sem keletkezett csábos barna testén. Mozgásérzékelő lámpa felkapcsolt, fény töltötte be a teret. Első pillanatban nem látott semmit, majd a szeme megszokta a fényt és ismeretlen látvány fogadta. Üveges vitrineket, polcokat és festett deszkákat látott, hófehér falak között. Mindenhol apró feliratok egy- egy tárgy mellett. Felugrott a vitrin szélére és egy hatalmas könyvet látott barna bőrkötésben, mely alá a „Kávé Krónikája„ feliratú cédulát tűzték. Képek és eszközök sorakoztak, majd apró kávébarna szeméből könny gördült. Most döbbent rá Ki is Ő valójában, s mi végre született. Rájött, hogy megtudhatja a sorsát, elődeinek a sorsát és az elkövetkezendő jövőt! Törökkanna a múltat idézte, egyszerű lombikok, főzőberendezések, szűrők látványa iszonyattal töltötte el. Az elektromos nagy nyomással működő „szörnyetegek” a lényegétől fosztják meg őt. Testét apró morzsákra törik, becsomagolják, kis tetszetős párnákba vagy épp ezüstkanállal merik hamvait. S, ha épp úgy tetszik presszógépekbe gyömöszölik egészben, s forrázzák testének morzsáit, míg mit hullám a vízben egybeolvad, és színétől illatától, érzéseitől megfosztva keveredik az élettel.
Apró csészék kerültek szeme elé, gyönyörűn megmunkálva, porcelánfehér, égetett agyag, ezüst, tetszetősnél tetszetősebb, melyekhez apró kis tányérok társultak hozzá illő kanalakkal.
Kiballagott, leült a lépcső szélére, ahol látta, hogy a mentősök épp ellátják Gabit és a biciklis fiút. Gyorsan felugrott és futva célba vette Gabi nadrágzsebét, ahol a sötétbe fészkelve magát álomra hajtotta fejét. Álmában ismét a cserjén volt, beburkolta a nap melege, majd török kávéskanna hívogatta, fehér porceláncsészék jártak neki revütáncot bájolón. Felébredve megértette önmagát és a dolgok természetét. Eldöntötte, hogy Gabi kávéscsészéjében szeretne úszkálni egyet, mielőtt részévé válna és ez által szebbé teszi napjának kezdetét.

Tsering drol ma

Hozzászólások

Torma Zsuzsanna - január 22 2011 16:47:44
Kedves Tresing!

Nagyon kedves kis történetet írtál a kávébabszemecskéről, aki a könyvből tudta meg, hogy ki is ő valójában, és milyen élet vár rá.
Ő is egy élőlény, egy növény termése, és nagyon szépen megszemélyesítetted ebben a rövidke történetben. Aki ugyanúgy tud álmodni, mint az emberek, és álmában megérti, hogy miért is létezik valójában, és így már könnyebb lesz elviselni neki, hogy ő is egyszer egy finom ital formájában "terítékre", azaz egy csészébe kerül. Történetesen Gabi kávéscsészéjébe. Hogy Gabi napjának kezdetét széppé tegye.
Ilyen formában még nem olvastam a kávébabról, de nekem igen tetszett!

Üdv.: Torma Zsuzsanna

NDI - január 23 2011 16:39:41
Remek kis írás. Pantheizmussal már találkoztam e földi létben, de ilyen aranyosan, a termés szemével nézve...
Fekete Pista bácsi írt [i]egy szem kukoricáról[/i] de annak ellenére hogy én a személyes kapcsolatok miatt is elfogult vagyok irányában - ezt jobbnak tartom annál.
üdv NDI