|
 Vendég: 19
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,211
|
|
_Január 20-án dolgoztam a munkahelyen utoljára. Ez a nap is ugyanúgy telt, mint a többi, sok elintézni való volt, nem unatkoztam, nem értem rá azon gondolkodni, hogy mi lesz holnaptól.
Gy.
Másnapra egyik munkatársnőm egy összejövetelt szervezett a munkahelyről régebben „elszármazók” részére. Voltak, akik nyugdíjba mentek, voltak, akiket már korábban leépítettek és olyanok is, akik időközben más munkahelyet kerestek.
Az utolsó munkanapon is ugyanúgy mentem az utcán, ahogy máskor is, amikor a Fő utcához érve, a Zsolnai kút mellett elhaladva harmonikaszó ütötte meg a fülemet. Nem tudom, a harmonikás férfi mikor állt oda, és mióta zenélt, de amikor elmentem mellette, éppen akkor kezdett bele egy nótába. Úgy éreztem, mintha csak egyedül nekem szólna: „És mi mégis elmegyünk, emlékeket keresünk, visszatér a régi nyár, és egy vidám ifjú pár”. Még egy jó ideig hallottam a dalt, ahogy haladtam lefelé az autóbuszmegállóhoz.
Másnap, 21-én délelőtt az első dolgom volt, hogy elvigyem a Nyugdíjbiztosító Igazgatóságra a munkaviszony megszüntetésemről készült megállapodást, és hogy érvényesítsem a nyugdíjigényemet, hiszen ettől az időponttól már nem vagyok biztosított jogviszonyban. Annak rendje és módja szerint az ügyintéző átnézte a kérvényemet, meggyőzőzött a személyazonosságomról. Szerencsére hamar túljutottam a hivatalos „ceremónián”. Az ügyintéző azt mondta, majd értesítenek. Én feleltem, hogy a jogviszonyt igazoló papíromat egy-két napon belül elhozom, amint megküldik részemre.
Az épületből kilépve a szívem is megkönnyebbült egy kicsit. Az épületet elhagyva a Fő utca felé vettem az irányt, és az Európa-park mellett haladtam éppen, amikor bal kéz felől az utcán katonazenekart pillantottam meg. A zenekar tagjai a Kossuth-tér irányába katonásan lépkedve zenéltek. Valószínűleg az aznap kezdődő városnapok megnyitójára tartottak.
Én közben a kirakatok előtt nézelődtem, majd betértem az egyik üzletbe vásárolni. Megajándékoztam magamat két ruhadarabbal.
Az üzletből kilépve még hallottam a zeneszót, és azt követve én is a Kossuth tér irányában haladtam tovább, majd az ott nézelődők mellé álltam. Úgy látszott, a hivatalos köszöntőnek már vége volt, a kameraman éppen távozóban volt. A katonazenekar még javában játszott, és még rajtuk kívül egy egész csapat katona lépkedett ütemesen a zenére, miközben a tamburmajor a menetelő zenekar előtt állva, botjával vezényelte a zenészeket.
A felnőttek mellett több kisdiák is álldogált, közülük néhányan a zene ütemére toppantottak lábaikkal és ők lóbálták mindkét kezüket, a katonákat utánozva. Jobbra és balra.
Amikor a zenélésnek vége szakadt, mindenki ment a maga dolgára. Én is tettem még egy kört a belvárosban, közben megnézegettem néhány kirakatot, azután a munkahelyem irányába tartottam. De most csak lassú, kimért léptekkel, hiszen nem kellett sietnem. A délutáni összejövetelig még sok idő volt. Így is elég korán odaértem, de legalább az előkészületekben tudtam segíteni a kolleganőimnek. Szalvétákat hajtogattunk, kiraktuk az otthon sütött finomságokat az asztalra, majd szendvicseket készítettünk. Kérésükre még lefőztem jó néhány adat kávét. Lám, ez a nap sem múlt el kávéfőzés nélkül!
Délután 2 óra körül meg is jöttek a régi és új dolgozók, és örültünk a találkozásnak. Nem búcsúztattunk személy szerint senkit sem, egy rövidke köszöntő után mindenki a terített asztalhoz járult és a finomságok között válogatott. Annyiféle ennivaló került az asztalra, hogy nehéz volt választani, melyiket is kóstoljuk először. Eközben mindenki meg-megállt egy-egy régi ismerősnél és elbeszélgetett vele a régi szép időkről, vagy kölcsönösen elmondták egymásnak, hogy megy a soruk mostanában. A találkozás öröme mindenkit megérintett, hosszas párbeszédek alakultak ki, s a beszélgetés hangja lassan elnyomta a gépi zene hangját. Olyanná vált a terem, mint egy méhkas, ahol sok kicsi méhecske zümmög egyszerre.
Torma Zsuzsanna
2011. január 22.
|
|
|
- január 23 2011 19:02:55
Kedves zümmögő méhecske - szolid, tőled megszokott beszámoló egyesszám első személyben.
Sok boldog nyugdíjas évet kívánok. De ha netán azt hinnéd, hogy időmilliomos lettél... csak a fontossági sorrend változik...
üdv Domokos   |
- január 23 2011 19:37:40
Zsuzsikám!
Boldog Nyugdíjas éveket kívánok Neked!
Nagyon jó, hogy nem csörög a vekker kora reggel, hanem akkor kelsz amikor akarsz!
Puszillak: Pircsi |
- január 23 2011 20:04:13
Kedves Imre és Pircsi!
Köszönöm nektek, hogy egyszerű kis beszámolómat erről a két napról elolvastátok!
Igen, kedves Imre, el vagyok én már készülve lélekben arra, hogy nem leszek időmilliomos. Hiszen ha csak arra gondolok, hogy mennyi mindent meg tudok csinálni az idő alatt, amíg eddig a munkahelyen voltam, akkor biztos vagyok benne, hogy még többet fogok tudni dolgozni otthon, mint eddig. És csak a fontossági sorrend változik, ahogy mondod! Hogy szerencse-e, vagy sem, nem tudom, unoka még nincs. Kérdés, hogy megérem-e, hogy legyen?
Pircsikém! Ugyan nem csörög a vekker, de ezután sem fogok henyélni sokáig, mert megszoktam a korai kelést, amúgy meg mindig én szoktam naponta bevásárolni, ezután is én fogok, csak most már biciklivel megyek (írtam is erről régebben egy verset: "Ha majd egyszer nyugdíjas leszek, a boltba csak biciklivel megyek" - szóval nem a kezemben fogom cipelni a szatyrokat, mint eddig. Csak akkor megyek gyalog, ha olyan nagy hó esik, hogy nem lehet azzal menni. De a friss levegőn sétálni nem kellemetlen.
Mindent összevetve, a kelés nem mindig az akaráson vagy a nem akaráson múlik, hanem azon, hogy mikorra mit tervezünk be, ahhoz képest kell korábban vagy későbben kelni. De remélhetőleg nem lesz sok olyan elfoglaltság, ami miatt negyed 6-or kellene felkelnem.
Köszönöm a nyugdíjas éveimre való jókívánságodat!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
 |
- január 23 2011 20:34:56
Kedves Zsuzsanna! Több munkád lesz, mint eddig bármikor. Jó egészséget kivánok, élvezd sokáig az Aktivabb nyugdijas napokat.
Üdv:Glica |
- január 24 2011 07:38:35
Harminc év múlva annyira eleged lesz az otthoni "semmittevésbôl", hogy legszivesebben visszamenekülnél a munkába.
[i][b]Sok és hosszan tartó boldogságot kivánok Neked Zsuzsanna[/b][/i]
PiaNista |
- január 24 2011 13:14:03
Kedves Zsu!
Én nagyon várom, hogy "unatkozhassak". Ezt a korszakot most lezártad, és jönnek az új csodák. Zümmögjél csak Te is tovább, egészségben, boldogságban.
Aztán panaszt ne halljak, hogy kevés az időd!
Szeretettel ölellek: pipacs |
- január 24 2011 13:49:44
Kedves Katalin, Pia Nista és Pirospipacs!
Örülök, hogy Ti is idetévedtetek, és olvastatok utolsó munkanapomról és az azt követő napomról.
Nem mondhatnám, hogy ezt a két napot a bánat környékezte meg, hiszen, amint látjátok, zenekísérettel mentem hazafelé, majd másnap is felocsudtam a pattogós katonazenére, hogy aztán utána ismét egy csöndesebb délután jöhessen, amit a párbeszédek kavalkádja követett, elegyedve a zenével.
Mindenki azt kérdezte tőlem, akivel beszélgettem, hogy lesz tovább. Megnyugtattam őket, hogy nem fogok unatkozni, hiszen olyan munkákat is beiktatok a napi teendőim közé, amit hosszabb idő óta nem tudtam megoldani, így szerintem Katalinnak és Pia Nistának lesz igaza!
Szerencsére itt van a számítógépem, és bármikor, amikor időm van tudlak olvasni Titeket, leveleket is tudok írni és kinyomtatni is, így annyira az irodai munka nem fog hiányozni, vagy egy kicsit pótolni tudja az eddigiek hiányát.
Most olyan, mintha áthelyeztem volna a munkahelyemet az otthonomba. De ahogy eddig sem, ezután sem fogok az otthoni elfoglaltságok mellett más munkát (mellékállást) vállalni, hiszen elég lesz az nekem, ami van, bőven!
No, és ha megérem, hogy majd unoka is lesz, akkor legalább be tudok segíteni.
Kedves Pia Nista, szerintem nem is lenne rossz, ha a jóslatod beteljesülne, hogy 30 év múlva elegem lenne az otthoni "semmittevésből". Bár én szinte biztos vagyok benne, hogy nem érem meg öreganyáink életkorát.
Bár tudom, hogy a háborús évek alatt nekik is kijutott a nélkülözésből, a félelemből, de mégis nyugodtabb életük volt, mint nekünk.
Pirospipacs! Majd zümmögök Nektek verseket, vagy prózákat, ha lesz miről írnom.
Köszönöm Mindhármótoknak a jókívánságaitokat, és igyekszem, nem panaszkodni! Csodákra már nem számítok!
Köszönettel és szeretettel: Torma Zsuzsanna
|
- január 24 2011 17:09:05
Kedves Zsuzsanna,
nagyon jól leírtad az utolsó pillanatokat. MOst egy másik időszak következik az életedben, melyhez kívánok egészséget, erőt, kitartást, örömöt és továbbra is ilyen lelkes olvasási kedvet, és hozzászólásokat, mint eddig tetted.
Szeretettel. Léna |
- január 24 2011 19:09:15
Kedves Zsuzsa!
Sok aktiv nyugdijas évet kivánok neked. Remélem az irás az marad a "fontossági sorrendben" az eddigi helyén és jó története fogsz irni nekünk. Szeretettel Avi |
- január 25 2011 13:04:10
Kedves Zsuzsika!
Eljött a máodik életed,amihez jó egészséget és sok szerencsét kívánok én is!
szeretettel üdvözöllek:mimone/Enikő |
- január 25 2011 16:18:02
Kedves Zsuzsanna!
"A nyugdíjasnak semmire nincs ideje" mondják, és hamar rá fogsz jönni, mennyire igaz. De a kötetlenség, hogy Te osztod be az idődet, az igazán jó lesz.
Szívből kívánok Neked tartalmas, boldog nyugdíjas éveket szeretettel: Tara |
- január 26 2011 08:57:44
Igen, kedves Zsuzsa! Nagyon is igaz, hogy ez lesz a második életed. Másképp fogod megélni a hétköznapokat és az ünnepeket is. Valóban nem lesz felesleges időd. Én otthon votam szeptembertől decemberig, és úgy elteltek a napok, mintha röpke pillanatok lettek volna. Azért várom én is a nyugdíjas éveket. Boldogságot, unokákat és jó egészséget kívánok neked én is: Hajdu Mária (Marcsy) |
- január 26 2011 15:53:14
Kedves Lena!
Köszönöm hozzászólásodat és jókívánságaidat.
Ennek a két napnak a története talán egy kicsit hasonlít a Te blogbejegyzéseidhez. Nem is szántam én sem másnak!
Kedves Avi Ben!
Köszönöm Neked is a hozzászólásodat, s jókívánságodat a nyugdíjas éveimhez. Reménykedem!
Kedves Mimone!
Köszönöm hozzászólásodat és kedves jókívánságodat! Neked is hasonló szépeket, jókat kívánok!
Kedves Tara!
Köszönöm Neked is hozzászólásodat és véleményedet. Egyetértek.
Igen, a kötetlenség talán megvalósul, és a dolgaimat mind el tudom végezni, mégpedig olyan sorrendben, ahogyan azt a szükség megköveteli!
Kedves Marcsy!
Remélem, hogy a "második életem" hétköznapjai és ünnepei nem lesznek rosszabbak az eddig megélteknél. Köszönöm Neked is jókívánságaidat. Remélem, hogy megérem unokám megérkezését. Az nagy boldogság lesz, bár még nem tudom, hogy ez mikor lesz!?
Mindannyiótoknak nagyon köszönöm és Mindenkinek csupa szépet és jót kívánok. Remélem, lesz időm ezután is olvasni kedves, hasznos történeteiteket!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
|
- január 26 2011 22:10:19
Kedves Zsuzsanna!
Szép búcsú ez a munkahelytől és a kollégáktól is! Csak rajtatok múlik,hogy továbbra is tartsátok a kapcsolatot! Jó lesz később is emberek között lenni! Jó lesz végre pihenni és megvalósítani dolgokat,amikre eddig nem volt időd! Kívánok Neked ehhez jó egészséget! Teljenek nyugdíjas éveid örömben,boldogságban!
Szeretettel:Geot |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 25. hétfő,
Katalin napja van.
Holnap Virág napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
