|
 Vendég: 27
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
_
Gy.
Radnai István:
SZEMÜVEGTELENSÉG
A szemüveg, valami rosszindulatú tréfaként elrejtőzik. Tudja ugyan, hogy van egy másik is, akár egy harmadik is talán.
Féltékeny.
Elbújik minden lomok süllyesztőjébe. Bepréseli magát a legkisebb résbe, vagy az asztalterítő alá.
Hiszen, ha tudnám nem keresném!
Az órák haladnak, a mutatók utolérik és elhagyják egymást, mint a hűtlen szerelmesek.
Eszünkbe jut gyerekkorunk favicce:
- Hogyan kell oroszlánt fogni?
- Át kell rostálni a sivatagot, a homok lepereg, ami fennmarad az az oroszlán!
Tehát nekiesünk, mindent átrakunk a szoba egyik sarkából a másikba.
De a szemtelen szemüveg - üvegtelen szem - tréfálkoznék, ha volna kedvem, mindig odébb megy!
Ez olyan, mint az ipiapacs.
Várom, hogy ki fog a "ház" oldalán lekopogni, hogy már előjöhetek a mosott ruha alól.
Én még csak igen, de a szemüveg.
Boszorkányosan rejtőzik, oson, mert ha nem osont volna el, akkor már rég meglenne.
Ne búsulj, mire megtörik a szemed világa meglesz!
Valami kisördög mondatja velem, talán mert az alkony kioltja az égi lámpást és éppen újhold van.
*
Amerikai mogyoró lehet. nem éppen kilószámra - csak éppen három.
Három tok és két szemüveg, a középsőből valaki kiette a magokat.
- Hát nem olyan, mint az földimogyoró, feleli nekem.
A szemem világa és a szemem fehérje világít. Végig a szobán s ahová a fény esik, mintha megcsillanna valami.
Valaki farkasszemet néz velem.
Odanyúlok és elkapom a semmit. Az esthajnalcsillag meg elcsúszott egy üvegcserépen, celofándarabkán, ki tudja?
De miért kacérkodott velem, mintha páros tekintet nézett volna szembe velem?
Még mindig nincs meg.
Kiköltözött a szeméttel, mint rézszövetű kávészűrő?
Kétlem, valami koboldok járnak erre, már a tollad is elgurult ma délben!
Gondolom, de nem mondom, nehogy az az átkozott szemüveg biztatásnak vegye!
Jobb, ha nem szólalok meg, mert a fekete betűk is elpirulnak.
- Mondd, le kell mindent írni?!
Eszembe jut, hogy nincs meg az olvasó szemüvegem, csak a távolbalátó. Kényszeredetten elnevetem magam.
*
Az olvasóra bízom, meg lesz-e valaha?
Lefekszem, a sötétben tapogatva ki a paplant. Az ágy fehérsége sem dereng az évszázadnyi mély sötétben.
Ha rajtam lenne a távolbalátó, megszámolnám a csillagokat - gondolom, de nem szólok.
Elhelyezkedem, vaktában és csillagok helyett megszámolom a bárányokat, a kilencvenkilencediknél elalhattam, mert a századikra nem emlékszem.
*
Ma viszont nem kel fel a Nap. A derült éjszaka hidege idevonzotta ködöt. Kicsit füstöl, majd zúzmara képében kicsapódik a fák fekete, kopasz ágain és virrasztani fennmaradt leveleken.
Nincs meg a szemüveg, minek felkelni.
Az ablak vakon hullámzik a köddel, mintha táncolni volna kedve!
Nekem nincs.
Nincs meg a szemüvegem.
|
|
|
- február 04 2011 14:00:40
Ez már nagyon az öregedés jele , ha nem emlékszel, hogy hová tetted.
Erre a legjobb módszer, ha mindig egy helyre rakod, mert akkor csak ott kell keresned, nekem bevált.
Szeretettel Joli |
- február 04 2011 16:40:42
Nagyapám kereste sokszor a szemüvegét, miközben a fejére volt feltolva. Én több olvasósz.-t vettem, és több helységben van letéve. He-he. Így nem kell keresnem, legfeljebb ha annan megyek át valahová, és ott hagyom.
Szeretettel olvastam: Tara |
- február 04 2011 16:42:06
annan, természetesen abban lett volna. Mellé nyúltam. |
- február 04 2011 17:52:51
Ennél már csak az a kellemetlenebb, ha az ember a kontaktlencséjét veszti el! 
Üdv, Feri |
- február 06 2011 16:07:09
Kedves István!
Ezekkel a szemüvegekkel igen sok baj van, nem csak Nálad, mifelénk is. Egyszer véletlenül a férjem az éppen használatos szemüvegét a a konyhaasztalon lévő varrókosárba tette, vagy én tettem? Ez utólag nem derült ki. Aztán elment csináltatni egyszerre hármat is. Kis idővel utána előkerült a régi a varrókosárból, hiszen ismét varrni kellett valamit. Most aztán a három szemüveg közül egyiket itt hagyja el, a másikat ott hagyja el, jó hogy van belőlük ennyi! Nem is igen veszi észre, hogy egyiket elhagyta, mert ott a másik.
Gondolom, Te is csináltattál azóta közelre látót is, vagy mégis megtaláltad valahol. Talán éppen a szemeden volt, csak nem vetted észre! Bizony, ez már valóban az öregedés jele!
De nem vagy egyedül.
Üdv.: Torma Zsuzsanna
|
- február 07 2011 17:24:39
Azt a demenciás, agyalágyulásos mindenit annak az ókulárénak! Hát nem elfelejt előjönni, amikor pedig akkora szükség lenne rá.
Köss rá csipogót, de el ne csángáljon a hívogatója is!
Üdv.
Papon |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
