A Fröccsről.
A kulturált alkoholizmusról.
A nagypapám kis szőlőbirtoka, az Ördögorom Csárda közelében terült el, az Irhás Árok közelében. Lankadatlan buzgalommal alkotta a szomszédriasztó, csersavas őstermelői borát a Szabadság hegy lankáin,
és látogatta kis kockás-abroszos sváb vendéglőket, ahol hasonszőrű telkes-gazdákból kedélyes asztaltársaság gyülekezett. Csupán 25o négyszögölt birtokoltak fejenként vagy úgy százan, s valamennyien ezért ki is kerültek minden kisajátítási hercehurcát. Vadregényes volt az egylet megalakulása is,1930-as években.
Anno a PHILLIPS gyár a csúcstechnológiát képviselte a híradástechnikában és rendkívül jól képzett műszaki gárdával is rendelkezett. Svéd rendszerben dolgoztak, svéd rendszerben pihentek,
Társulást hozott létre egy maroknyi csapat, erdőt vettek, kiirtották, parcelláztak és barackost és szőlőst telepítettek. Család is növekedett körülöttük,a csemetefákkal és a szőlőtőkékkel együtt.
A vénülő szakikat már én is ismertem. Minden vakáció közöttük telt el. Lassacskán a népes gyereksereg már az unokákból állt. A szakmai szakértői megbeszélésekre is emlékszem a Farkasréti Búfelejtő, betérő kocsmahivatal kerthelyiségében. A terített asztalon pogácsa halmok mellett tengernyi málnaszörp sercegve küldte a szénsavbuborékokat a karcsú pikoló poharak pereme felé. Emlékszem az asztalok fölé boruló vadgesztenyefák, évszakok szerint színesedő levélsátraira. Emlékszem a szakértői gárda egyöntetű véleményére a FRÖCCSRŐL.
Mikor rátaláltam erre a videóra, az emlékeim feltolultak. A katonás sort alkotó szőlőtőkék, nem volt akkor még kordonos művelés, s a táblák végén a közös permetező betongyűrűk, ahonnan
a rézgálicos permetezőlé származott és türkizen pettyezte be a nagy karéjos leveleket.
Nehéz agyagos meszes talaj volt, a nyári forróságban repedezett volt, mint a mezítlábas sarkunk, mégis szerintem a világ legfinomabb őszibarackját nevelte ki. Fehérhúsú magbaváló barackok, nap érlelte zamattal, a magjánál, sugaras vérpiros belsővel.
Hirtelen tűntek el, mint a gazdáik, ma már betonrengeteg takarja a termékeny földet. Gazdagréti lakótelepnek hívják.
Eta-Etusom - február 23 2011 19:08:34
A képen régi ördögorom Csárda látható, a Farkasvölgyi bejáratnál
Eta-Etusom - február 23 2011 19:48:19
A Fröccsről sajnos a videó csak böngésződön keresztül érhető el..
Tara Scott - február 24 2011 19:05:52
Drága Etus!
Betonrengeteg? Az EU újra fizet a szőlőtőkék kiirtásáért. Szezonjában évek óta 400-800 Ft/kg a magyar szőlő ára. Ha enni akarsz, megveszed a spanyol nagy szemű, de ízetlen szőlőt, mert az csak 250 Ft. De Neked még van mire emlékezni. Sajnos igaz, és időszerű az írásod.
Szeretettel olvastam: Tara
Kellemes olvasmány volt, amit írtál, sajnálom, hogy a videót nem tudom megnézni, mert valami miatt nincs hang az utóbbi napokban. Nem tudom az okát.
Üdv.: Torma Zsuzsanna
Zsefy Zsanett - március 01 2011 12:35:14
Örülök, hogy olvashattam..és jó lenne, ha sok fiatalabb olvasója is lenne.., hogy lássák volt, s lenne itt magyar gyümölcs..HA...
Nekem emlékek, amiket írtál..ha nem is közvetlenül az említett helyhez köthető. De mind igaz, amit a szőlőgazdálkodás elsorvasztásáról, a régi, valóban finom ízű gyümölcsök ködbe veszéséről olvashattam. Azok voltak a finom őszibarackok! Nekünk még a hétvégi kertben édesapám termesztett. Csupa ízes gyümölcsök voltak ott.. a szőlőkből pedig vagy húsz fajta! Azoknak még volt zamatuk!
Taktikus tönkretétele ez a magyar mezőgazdaságnak..amit évekkel ezelőtt elindítottak.
Nagyon jól írsz! Gratulálok!
