Este az erkélyen ültünk kint és a rock zenéket hallgattuk amiket Atom kapcsolt be nekünk.
Nem sokára Ed is feljött Ő az a srác akivel Atom a suli folyosóján garázdálkodott.
Atomék erkélyéről éppen Cody – ék erkélyére láttunk rá .
A tesóim Ed és Atom valami Sega –s játékról beszélgettek röhögcséltek.
Anyu és az öreg meg kártyáztak . Közben szólt a rock zene .Én meg ki be járkálgattam . Majd kimentem és Codyék erkélyét figyeltem . Tök cikinek találtam, hogy kilakoltattak minket és most ilyen xar helyzetbe kerültem . Féltem, hogy ezentúl mindenki lenéz majd minket .
Leültem az erkélyen Atom kiszagolt hozzám. Látta, hogy el vagyok kenődve. Megkérdezte mi a bajom.
Én csak legyintettem. Szegény feje vigasztalni akart. Aztán valami bölcsellettel állt elő.
Hozzá fűzte, hogy jól jegyezzem, amit most mond és melegen ajánlja hogy fogadjam is meg .
Azt mondta, hogy ha bármibe bele kezdek soha, de soha ne adjam fel és úgy döntsek bármiről hogy azt soha ne bánjam meg . Atom mint élet filozófus . Azt is mondta hogy bármi történjen mindig legyek erős és ne hagyjam hogy bármi is megtörjön.
Elmesélte hogy amikor az anyja meghalt akkor csak ült a szoba ablakában az szoba ajtaját kulcsra zárta és azt gondolta vége az életének , kiakart ugrani az ablakon .
Két napig nem evett . Aztán Atom apja azt hiszem folyton zörgetett az ajtón . Atom szerette a faterját és átgondolta a dolgot már nem akart meghalni tudta az apjának szüksége van rá .
Tehát nekem is erősnek kellett lennem .
Bementünk a szobába és mindenféle rém történetet kezdtünk így lefekvés előtt mesélni egymásnak . Ed annyira be gőzölt hogy megkérte Atomot kísérje őt haza .
Másnap még volt egy kis pénzünk abból főztünk ebédet. Valami rizses húst.
Atom elment az egyik haverjával és szerzett pénzt. Úgy örültünk neki.
Ebédnél anyu megterített, vagyis kitálaltunk, elosztottuk az ételt.
Ebédeltünk. Atom később érkezett haza kb három órakor. Leült az asztalhoz és anyám elé tette a tányér ételt. Majdhogy csak elsírta magát. Azt mondta ő ehhez a bánásmódhoz nincs szokva. Nem győzött hálálkodni anyámnak. Odaadta anyámnak a pénzt aztán hamar befalta az a rizses húst.
Atom ismét elment a haverjával kis idő múlva visszatért és közölte velünk hogy elmegy dolgozni . Ekkor Atom 16 éves volt .
Kőműves mellé akart menni segéd munkásnak . Anyám próbálta lebeszélni de ha Atom fejébe vesz valamit akkor az úgy van . A Tibit meg a Norbit azért nem tudta magával vinni mert ő is a haverja által protekcióval jutott be .
Kérdeztem Atomot mért csinálja ezt. Azt felelte, mert a kölcsön pénzt vissza kell fizetnie.
Mesélte, hogy dolgozott már így nem egyszer.
Hm . Tegnap még azt sem tudtam elképzelni hogy itt lakjak vele nem még hogy dolgozzon ránk .
Atom elment lefürdeni , szőke göndör haját csak hajmosás után lehet kifésülni .
Hozzám lépett egy fésűvel a kezébe és megkért hogy fésüljem meg . Leült elém a szőnyegre .
Nagyon sok haja volt még van is . Ahogy fésültem a haját sokkalta hosszabb volt mint amilyennek látszik .
Kissé zavarba éreztem magam siettem vele. Igyekeztem, hogy ne tépjem meg.
A nadrágom meg vizes lett a hajától .
Épphogy befejeztem Valaki csöngetett a kaputelefonon . Én felszólaltam . Ez biztos a Cody lesz .
Atom felvette beszélt a telefonba , majd letette .
Meg erősítette hogy tényleg a Cody volt . Közölte jön fel . Cody jött is . Belépett a haverjával .
Egy elektromos gitárt hozott magával .
Fekete vállig érő haját alányíratva hordta . haja hosszabbik részét össze fogva .
Fekete farmerban , fekete bakancs , fekete póló .
Mind két csuklóján csukló pánt . Soha nem értettem mért hordja szerintem ő sem tudta .
Úgy tett mint aki tudomást sem vesz rólam . ( most ha majd olvassa ezt a részt biztos letagadja )
Atomnak mutatta a gitárt. Kimentem az erkélyre . Atom nem szereti a feszült helyzeteket , és érezte szikrázik köztünk a levegő . Gondolom mondhatott valamit neki .
Kis idő múlva kijött hozzám . Közölte velem hogy beszélni akar velem Felhúzott szemöldökkel figyeltem rá . Mi a f…szt akarhat .
Sszámon kérte tőlem hogy én kitaláltam róla meg az Atomról hogy ők ketten egymással játszanak .
Szóval hogy buzik . Mondtam neki hogy ő meg elhordott engem mindenféle kurvának .
Atom mindjárt mindkettőnknek igazat adott .
De ő nem veszekedni jött fel hanem ha már ilyen helyzetbe kerültünk akkor ő békét ajánlott .
Meg hát nincs értelme veszekedni . Meg hát itt lakunk Atoméknál nem jól jönne ki ha pont mi ketten nem lennénk jóba .
Kezet fogtunk . Ahogy a rockerek szoktak . Ők mutatták meg . Aztán jött a nosztalgia .
Rátért a lényegre úgy hallotta én is gitározni tanulok és hát itt ez a gitár és már nem tudják behangolni . Atom el újságolta neki . Atom szabadkozott, hogy jól van na .
Mondtam a Codynak hogy én is úgy hallottam, hogy ő is tanult valamit a gitáron művelni .
Aztán elkezdtünk hülyéskedni, mint régen .
Jó volt vele ismét együtt röhögni .
gyongyszem555 - március 24 2011 14:53:00
Kedves larissza! Itt most már teljesen elveszítettem a fonalat. Elindulsz - az első történetedben - egy nagyon mély, letargikus állapotból - mely tényleg sajnálatra méltó és biztos, hogy nem könnyű feldolgozni azt az élethelyzetet, amikbe kerültetek. Eddig oké!
De ebben a részben szinte már nyomát sem látom az előző részed letargikus állapotának. /Roc-zene, gitár, kártyajáték,nyomdafestéket nem tűrő kifejezések/ nem igazán értem a mondanivalót. Mert,ha ez a rész arról szólt volna, hogy hogyan próbáltok meg anyukáddal vagy az atommal meg a többivel ebből a kilátástalannak tűnő helyzetből kimászni, akkor közvetítene számomra igazi értéket a műved. Üdvözlettel: Évi.
mamuszka - március 24 2011 15:20:44
Furcsa történet - nehéz eldönteni, hogy szomorú nyomorúságról vagy amolyan minden-mindegy vegetációról szól...
A stílusa kifejezetten alpári...semmiképpen nem irodalmi, de nem is népies, egyszerűen közönséges...
Aki ilyen helyzetben jól érzi magát, azt nem lehet sajnálni, de irigyelni sem
ez csupán magánvéleményem...semmi több - ettől még a novella akár jó is lehet
vigh larissza - március 24 2011 23:33:31
varrika ezt az érti igazán aki benne élt a lelkét mardossa a bánat de jó pofát vág mást nem tud tenni fel nem akaszthatja magát .
És mégis mit tettünk volna sírtunk volna ??
ha ez meg közönséges ? hm nos rockerek között nem fogalmaznak olyan szépen és én azt a világot akarom bemutatni . De ahogy valójában beszélnek egymás közt hát azt szépítettem ki .
Én úgy érzem hogy mindig is így fogalmaztam bármilyen témába írtam . egyáltalán nem érzem közönségesnek .
Ahogy van valójába ez nem balett előadás és az események alakulását nem befolyásoltam így alakult minden .
gyongyszem555 - március 25 2011 04:07:29
Larissza! Én nem ismerem - valóban - azt a világot, amiről Te írsz, szerencsére. De hogy ha azt a világot mutatod be megszépítve, akkor milyen lehet valójában? Ha Te úgy érzed, hogy nem közönséges, lelked rajta. A balettnek meg semmi köze az írásodhoz!
Üdv.Évi.
Elolvastam történetednek ezt a részét is. Van benne olyan rész, ami valóban megható. Amikor édesanyád étettel várja Atomot, aki nem szokott az ilyen bánásmódhoz. Szóval, ez a része megható!
Azonban túl nyers a fogalmazás, bár tudom, hogy a fiatalok hogyan beszélnek egymással, főleg a "rockerek". Nagy Ferót ismerem, akit a "nemzet csótányának" becéztek, ill. hívtak. De mára talán neki is "benőtt a feje lágya", ha lehet így mondani.
Én, ha ma lennék fiatal, akkor sem hiszem, hogy tudnám követni a rocker-divatot, főleg nem tudnám és nem is szeretném utánozni őket kifejezés szempontjából.
Maga a történet, s a cselekmény nem közönséges, csak vannak benne olyan kifejezések, amire az idősebb korosztály nem "vevő". Még ha nem is nevezted nevén egy-két helyen, (ahol kipontoztad a szó egy részét) akkor is sejteni lehet, hogy mi akart lenni.
Én nem akarok álszentnek tűnni, tudom, hogy sokan beszélnek hasonlóan, és Te talán ragaszkodtál a valósághoz, ezért fejezted ki Magad úgy, ahogy.
Ha elhagynád ezeket a kifejezéseket, és ráadásul arra is összpontosítnál, hogy helyesírási hibák ne forduljanak elő a szövegben, akkor talán szívesebben olvasnánk a folytatást is!
Mivel én inkább szeretem az emberi történeteket (és ez is az!), mint a vámpíros történeteket, ezért ha próbálsz úgy írni, hogy "jobban fogyasztható" legyen, akkor máskor is szívesen olvasom történeteidet.
