|
 Vendég: 87
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
_elmélkedés szeretetről
 V
Amerikai filmekből ismert szokásos telefonos búcsúzás: "
- szeretlek apa!
- én is szeretlek.
Sokszor elgondolkodtam ezen: miért mondják ezt olyan hétköznapi gyakorisággal, hogy teljesen elvész a meghittsége..Nem hiszek az őszinteségében sem.
Némileg hasonló, mint a nálunk is ismert üdvözlési forma.../ami feltehetően szintén külföldről származik/
- Hogy vagy?
- Köszönöm, jól!
Illik ezt felelni, de nem is érdemes mást, mert a kérdezőt a legkevésbé sem érdekli annak a hogyléte, akitől érdeklődött, ugyanis ez költői kérdés, a felelet sztereotípia..Nehogy panaszkodni kezdjen a kérdezett, mert már nem figyelnek rá.
A szeretlek szó - számomra drága kincset jelöl, amit csak akkor és olyan ember mond, aki őszintén érzi és azt is, hogy itt az alkalom és az idő, ki kell végre mondania - akár szerelmi vallomásként, akár egyéb szituációban, például halálos betegnek vigasztalásul, gyermeknek, ha bántották, hogy érezze, van védelmezője, mert gyereknek szüksége van a szeretetre, hogy megtanuljon szeretni ...Legyen kedvenc játéka, kabalája, pajtása, felnőtt oltalmazója.
Az a gyermek, aki szeretet nélkül nő fel, rideg , önző felnőtté válik. Ez mégsem jelentheti azt, hogy indokolatlanul mindennap mondogassuk ezt a szent szót..már azért sem, mert nem érzünk mögötte az esetek többségében semmit.
Az emberek szemérmesebb része, talán gátlásos is viszont akkor sem mondja ki, amikor nagy szükség volna rá. Amikor a szeretett személyt elveszítette, - vigasztalhatatlan:
- miért nem mondtam neki, mennyire szeretem..?? Lelkifurdalás gyötri, de elkésett.
Túl sokat emlegetjük a szeretetet, miközben tele vannak az emberi szívek egymás iránti gyűlölettel, irigységgel, bosszúvággyal, gyakran indokolatlan ellenszenvvel, rosszindulattal. Élvezettel nézik a másik ember kínját, ha lehet bele is segítenek, de nem rajta, hanem ellene. Miért? Hivatalból szítják a gyűlöletet, és már a gyermekek is kegyetlenek egymáshoz - bandákba verődve kiszemelik áldozatukat, megverik, kifosztják, kinevetik, - ez "király"!?
A régi sláger szerint "Szeressük egymást gyerekek, a szív a legszebb kincs, ennél szebb szó, hogy szeretet, a nagyvilágon nincs...2 - talán Seres Rezső híres dala volt, sokan kedvelték fülbemászó dallamáért is..Akkor talán még a szövege is jelentett valamit.
Nekem - ha visszatekintek viszonylag már hosszú életemre - kevesen mondták ezt a szót, pedig talán érezték a tartalmát, - ezért nagy becsben tartom. A férfiak, akik szerelmet vallottak, csak annyit suttogtak:
- szükségem van rád..vagy
- jól érzem magam veled..
Most, hogy elszálltak az évek, elgondolkodtam ezen..Miért nem mondták? Én sem osztogattam, igaz, - de a ki nem mondott szavak néha többet mondanak, mint azok, amiket közhellyé tesz az elkoptatott érzelmi ürességbeli használat.
A Biblia tanítása szerint szeretni kell felebarátainkat, mint önmagunkat. Ki a felebarátunk? Minden ember akár jóakarónk, akár ellenségünk..Így tanítja a Biblia - ...szép tanítás..Istenhez méltó: csak az a kérdés , ki tartja be? A vallásos emberek komolyan veszik vajon? Szeretet-e az, ha ráerőszakoljuk akaratunkat más emberekre, hitüket, érzéseiket életvitelüket - esetleg helytelen irányban befolyásoljuk? Nem vagyok biztos benne...Lehet, hogy jót akarunk neki, de én Szabó Lőrinc költőnk verséből idézett gondolatával értek egyet:
-"Én nem tudok örülni, csak a magam törvénye szerint.." - A szeretet szabad, önfeláldozó és önzetlen, nem vár viszonzást és ismételgetni felesleges..".Élni és élni hagyni!" - ez is idézet..
Mégis, most befejezésül azt írom: szeretlek téged, aki képes voltál elolvasni és elgondolkodni ezen, amit sok élettapasztalatom diktált |
|
|
- június 05 2011 14:20:45
Melléklet
13. Fejezet Pál apostol első levele a korintusiakhoz
A szeretet himnusza.
Szóljak bár emberek vagy angyalok nyelvén,
Ha szeretet nincs bennem,
Csak zengő érc vagyok vagy pengő cimbalom.
Legyen bár prófétáló tehetségem,
Ismerjem bár az összes titkokat és minden tudományt,
Legyen akkora hitem, hogy hegyeket mozgassak,
Ha szeretet nincs bennem,
Mit sem érek.
Osszam el bár egész vagyonom a szegényeknek
S vessem oda testem, hogy elégessenek,
Ha szeretet nincs bennem,
Mit sem használ nekem.
A szeretet türelmes, a szeretet jóságos,
A szeretet nem féltékeny,
Nem kérkedik, nem gőgösködik,
Nem tapintatlan, nem keresi a magáét,
Haragra nem gerjed, a rosszat föl nem rója,
Nem örül a gonoszságnak,
De együtt örül az igazsággal.
Mindent eltűr, mindent elhisz,
Mindent remél, mindent elvisel.
A szeretet soha el nem múlik.
A prófétálás megszűnik,
A nyelvek elhallgatnak,
A tudomány elenyészik.
Tudásunk csak töredékes,
Töredékes a prófétálásunk is.
Mikor azonban eljön a beteljesedés,
Ami töredékes, véget ér.
Amikor még gyermek voltam, úgy beszéltem, mint a gyermek,
Úgy gondolkodtam, mint a gyermek, úgy itéltem, mint a gyermek.
De mikor férfivá nőttem, elhagytam a gyermek szokásait.
Ma még csak tükörben, homályosan látunk,
Akkor majd színről-színre.
Most csak töredékes a tudásom,
Akkor majd úgy ismerek,
Ahogy én is ismert vagyok.
Most megmarad a hit, remény, szeretet,
Ez a három,
De köztük a legnagyobb a szeretet.
A hogy vagy? Kérdésre válasz: egyre jobban! Hogy miért azt majd később elmesélem! |
- június 05 2011 14:35:52
Kedves mamuszka,
most nem saját gondolattal foglak téged terhelni, hanem Márai Sándor szavaival:
[i]"Nagy bátorság kell ahhoz, hogy egy ember fenntartás nélkül engedje szeretni magát. Bátorság, csaknem hősiesség. A legtöbb ember nem tud szeretetet adni és kapni, mert gyáva és hiú, fél a bukástól. Szégyelli, hogy odaadja, s még sokkal inkább szégyelli, hogy kiadja magát a másiknak, elárulja titkát. Azt a szomorú, emberi titkot, hogy szüksége van gyengédségre, nem tud meglenni nélküle."[/i]
igen, valóban sok az erõszak, gyûlölet a világban de sok a szeretet is, csak a szeretetnek nincs szüksége hírverésre!
szép napot neked! |
- június 05 2011 15:04:28
Én is szeretlek Téged, drága Mamuszkám! Mindenben teljesen egyezik a véleményünk. Nekem ez a szó a legszebb a Világon,
mert mindenkitől jobban szeretett drága jó Anyám utolsó szava
amit a fülembe suttogott "szeretlek,szeretlek" ez volt és ez nekem
mindennél többet ér!
Gratulálok, ölellek, puszillak: Pircsi |
- június 05 2011 17:31:40
Kedves Andy!
érdemtelenül szenteltél nekem figyelmet, de köszönöm. A Bibliát elég jól ismerem, egyházi iskolába jártam és tanárként vallástörténetet is tanítottam mint spec.kolégiumot a főiskolán...
Sok rossz történt velem, - hiszek Istenben, de az egyház minden tanításában nem. Ismerem a történelmet, középkori témából írtam doktori disszertációt...racionális lettem és kételkedő, elemző - " Credo, quia absurdum est" - hiszem, mert lehetetlen - a tapasztalatom ellentmond az egyház tanításának, a papok is emberek, halandók..Nem hiszek a bűnök bocsánatában és a túlvilágban...most ott tartunk, hogy van néhány vakbuzgó barátom, akik meg akarnak győzni, de ez az, ami ellen tiltakozom - hadd döntsem el én, miben és milyen szinten hiszek - Tisztában vagyok vele, hogy ezért megvetés jár, de ezt már megszoktam. Hinni jó, és irigylem azokat, akik feltétel nélkül hisznek, mert ők vigasztalást találnak az élet poklában elszenvedettekért. Hiszek abban, hogy vannak erkölcsös, becsületes, őszinte, szerető, -...szóval jó emberek, - de jóval többen azok, akik a jókat megalázzák és kihasználják - de nem bűnhődnek érte...
Hol az isteni igazság? A Biblia az egyik legszebb utópia, akár az ókorban a mitológia ..
Bocsáss meg, ha untatott, és azért is, ha bosszantott, amit válaszoltam - tanulságos lehet
szeretettel üdv. mamuszka |
- június 05 2011 17:37:16
hipervándor kedves versíró barátom4
köszönöm figyelmedet és az idézett Márai sorokat. Igaz: minden ember szeretetre vágyik, akár bevallja, akár nem. Én is, te is, és ragozhatjuk....
Az élet azonban a gyöngéket eltapossa - aki kimutatja ezt az igényét, az gyöngének látszik, - talán az is - Márai is belehalt ebbe!
Az utolsó gondolat: igen, a szeretet nem szorul hírverésre - éppen ezt írtam én is! Szavak nélkül kell bizonyítani...
szerető üdvözlet Sarolta-mamuszka |
- június 05 2011 17:40:12
Pircsikém4
köszönöm együttérző és egyetértő soraidat...
Engem bosszant a sok szóbeli bizonygatás, ami csak annyi, mint a köszönés, de fontos, hogy mondjuk annak és akkor, amikor szükséges, mert segít..
szeretettel mamuszka |
- június 06 2011 05:41:57
Mamuszkám!
Összességében egyetértek Veled.
Ahhoz, hogy engem szeressenek, - kimondva vagy kimondatlanul - nekem is szeretnem kell. Úgy gondolom, hogy - kimondva a szót, vagy kimondatlanul - nekem kell megtenni az első lépést. Mivel az ember gyarló, nehéz kiszűrni, hogy kit részesítek előnyben, ki érdemli meg a szeretetemet.
De mivel én örök optimista maradok, eleve feltételezem a másikban a jót - mert magamból indulok ki -, aztán ha pofára esek, akkor így jártam és lapozok.
Nem tudom milyen csillagzat alatt születtem, de a szó legszorosabb értelmében én még igazán gonosz, rosszindulatú, kegyetlen emberrel nem találkoztam.
Tudom, most Te legyintesz, - hogy így könnyű igazán optimista szemlélettel élni az életet - de aki számomra fontos és nap mint nap bizonyítja, hogy érdemes a szeretetemre, annak én igenis akár minden nap ki tudom mondani azt a szót, hogy SZERETLEK.
A SZERELMEMTŐL pedig nekem annyi soha sem lett volna elég, hogy "szükségem van rád, vagy jól érzem magam veled".
De abban is igazad van, hogy van aki nem tudja kimondani ezt a szót, de viszont tetteivel bizonyít, akkor azt el tudom fogadni.
De ha ki tudja mondani igenis tegye meg akár mindennap, ha az tényleg őszintén és szívből jön. De én úgy gondolom, hogy azt az ember érzi, hogy mikor jön ez a szó csak úgy spontán, mint egy köszönés és mikor a szó legszorosabb, legigazibb értelmében.
Köszönöm, hogy olvashattalak, nagyon tetszett.
Szeretettel: Évi. |
- június 06 2011 19:56:18
Kedves Évi!
Köszönöm figyelmes olvasásodat és őszinte véleményedet.
Az én véleményem a tapasztalatok és tanulmányaim érlelték, szerencse is kell az élethez - és megfelelő háttér, ami alakítja az ember kapcsolatait. Nekem nem sok szeretet jutott, illetve talán inkább nem olyan, amit vártam volna, de kierőszakolni nem lehet...
valószínűleg bennem volt a hiba, de keményen kellett harcolnom egész életemben, hogy vigyem valamire - és megkeményedtem lélekben is..
bizony nem tudok mindenkit szeretni, sokszor kellett megvédenem magamat és szeretteimet rosszindulatú emberektől még családon belül is. Sokat sírtam, de csak úgy magamban - valószínűleg azért is lettem ilyen súlyos beteg, ez egy pszichoszomatikus krónikussá vált baj, ami már nem gyógyítható, de éltem már eleget, sőt túl sokat...nincs mire vágyni, várni
Örülök az itteni barátoknak, de már nem lehet pótolni az űrt..
Köszönöm a kedves szavakat, a szeretetet, igyekszem viszonozni amennyire erőmből telik - ölellek :mamuszka |
- június 06 2011 20:13:09
Kedves Mamuszka!
Annyi mindent leírtak már a többiek hozzászólásukban, hogy én nem szeretnék sokat írni, csak annyit, hogy gondolataid megegyeznek az enyémekkel.
Próbálok visszaemlékezni gyermekkoromra, nem tudom, hogy nekem mondogatták-e a szüleim és a nagyszüleim, hogy szerettek. De olyant hallottam, hogy az anyai nagyszüleimet jobban kell szeretnem. Ez szerintem nem jó példa egy gyermek számára!
A férjem és én úgy meg vagyunk egymás mellett már lassan 37 éve, hogy nem mondogatjuk, hogy "szeretlek", hiszen természetes, ha együtt maradtunk jóban-rosszaban. És ez a fontos. És a kimondatlan szavaknak is néha nagy jelentőségük van.
Örülök, hogy elmélkedéseidet megosztottad velünk!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
|
- június 07 2011 07:02:52
Drága Mamuszkám!
Maximálisan megértelek. Nyilvánvaló, hogy ha olyan sors jutott neked amilyet leírtál, akkor természetes, hogy pesszimista vagy - gondolom, hogy én is az lennék a helyedben -.
Drágám azt tanultam, hogy a testi fájdalmak az eredete nagyon sok esetben pszichoszomatikus eredetű. Azt olvastam, hogy azért kell elsősorban a lelki tényezőket kutatni egy betegség kialakulásában.
Kedvesem! De azért gondolom gyógyír számodra itt a Napkorongon a nagyon sok kedves, jóindulatú, szeretetre méltó ember - amit én is tapasztalok az első perctől kezdve -, legyél itt nagyon sokáig még közöttünk!
Szeretettel: Évi. |
- június 07 2011 20:33:17
Kedves Mamuszka! Úgy emlékszem, "a mi időnkben" aki mélyen őszintén szeretett az inkább csak c s e l e k e d t e ! Aki pedig gyakran, és fennen hangoztatta, amögött nem volt valódi tartalom... nem volt valódi szeretet, csak képmutatás.
A tanítás, amit magaménak érzek, egy idézettel fejezem ki;
Oszdd meg szellemi lényedet azokkal, akik veled egy uton vannak. Közölj annyit, amennyit tudsz, és fogadd el, - mint valami fenséges ajándékot, - ami tőlük feléd visszaérkezik.
(A. Schweitzer) Egy másik idézet: "A mosoly, amit a világnak ajándékozol visszatér hozzád megsokszorozva!"
Andy Szeretet himnuszát lemásoltam, és elvittem. Jó egészséget kívánok! Szeretettel ölel Irénke |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
