|
 Vendég: 78
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
_Egy házaspár története
 V
Karolina néni negyven évi házasság után egyedül maradt a szépen,berendezett, tágas polgári lakásban. Boldog házasság volt az övék - mindketten művészi tehetséggel megáldott emberek voltak, és nagyszerűen kiegészítették egymást.
Még egyetemi éveik idején ismerkedtek meg egy gólyabálon, és azóta együtt voltak. Matyi bácsi építész diplomát szerzett, emellett hobbiként művészi szinten rajzolt és festett , de ennek gyakorlására csak nyugdíjas éveiben jutott ideje, addigra pedig már a technikát elfeledte és a gyakorlat is hiányzott.
Munkahelyén nagyra becsülték tevékenységét, gyakran küldték külföldre munkavezetőnek, tárgyaló partnernek, és alkalma volt világot látni.
Karolina néni művészettörténetet tanult és belső építészként alkalmazták a színházban. Mindketten jól kerestek, és így lakásukat luxusholmikkal , antik bútorokkal, keleti szőnyegekkel, márkás porcelánokkal, értékes festményekkel rendezték be. Együtt is sokat utaztak, élményeiket naplóban, fotókon megörökítették, apró tárgyakat vásároltak emlékül.
nagy bánatukra gyermekük nem született, sőt a rokonságban is alig akadt gyerek, ők pedig nem vonzódtak a sznobnak tartott nagybácsihoz, nagynénihez. baráti körük- mert ők családosak voltak - egyre szűkült - gondjaik, érdeklődési körük idők múltán sokat változott emiatt.
Mivel a nagy lakás fenntartása túlságosan nagy költséggel járt, elhatározták, hogy az egyik részét kiadják egy rokonszenves fiatal diáknak. Akadt is jelentkező, de csak hosszas válogatás után sikerült megtalálni, kiválasztani az ideális lakót egy festőnövendék fiatalember személyében.
Jóképű, zárkózott, de barátságos fiú volt, nem hívott meg nővendégeket, barátai is komoly fiúk voltak és kevesen, ritkán látogatták. Spenótnak becézték, mert - furcsa módon - ez volt a kedvenc étele. Karolina néni gyakran megvendégelte. Matyi bácsi is kedvelte, mert a festési vágyat újra felélesztette benne, és így saját festmények is kerültek a falra. Tanulmányai végeztével Spenót távozott,különféle városokból eleinte még képeslapokat is küldött.
Matyi bácsiéknak nagyon hiányzott a fiú társasága, de mivel hozzá hasonlót nem találtak, nem adták ki a lakrészt, inkább lezárták...és így takarékoskodtak.
Matyi bácsi halála után Karolina néni anyagilag is nehéz helyzetbe került, a magányt is rosszul viselte - ezért újra kiadóra hirdette meg Spenót szobáját. Egy szeptemberi napon becsöngetett egy magas, göndör hajú ifjú, aki Karolina nénit egykori kedves lakókára emlékeztette. Beszélgetni kezdtek, a fiú szűkszavú volt, de Karolina néni annál többet beszélt - most végre akadt hallgatósága - és megemlítette, mennyire hasonlít a jelentkező egykori lakójára, akit férjével együtt szinte fiúkként szerettek Egyébként Spenótnak nevezték a barátai...
. -Az apám volt az, - mondta Tamás, és még aznap beköltözött apja egykori szobájába. |
|
|
- június 22 2011 11:52:33
Remek történet, csodás csattanóval, remekül megírva.
Örömmel olvastam.
Szeretettel: Ilike |
- június 22 2011 13:19:01
Kedves Mamuszka!
Nem sejtettem előre, hogy mi lesz a kedves kis történet vége, de mondhatom, hogy nagyon meghatott!
Ki gondolta volna, hogy apa és fia ugyanazt a lakrészt vette ki? El is gondolkodtam, mennyi sok év telhetett el a lakrész első kiadása óta?
Nagyra értékelem ezeket a szép emberi történeteidet!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
 |
- június 22 2011 14:04:22
Mamuszka kedves!
Gratulálok szép történetedhez!
Szeretettel: Évi. |
- június 22 2011 16:41:13
Mamuszkám!
Nagyin kedves kis történet, nagyon tetszett!
Gratulálok szeretettel, ölellek, puszillak: Pircsi |
- június 23 2011 17:21:28
Gratulálok Mamuszka! Bájos történet, mondhatnám
megható! Hogy múlik az idő...! szeretettel Irénke |
- június 25 2011 09:16:59
Jó példa ez a kis hangulatos írás a szeretet erejére, amelyik képes egy idegenből szeretett fiat csinálni! Ezt az érzést sikerült nekem is megélnem. Édesanyám 6 éves koromban magunkra hagyott apámmal.Talált egy jobb "legelőt" és hugommal tovább vándorolt. Apámnak szerencséje volt, sikerült másodszorra is megtalálnia az "igazit". Félve vallotta be, hgy van neki már egy fia. A vidám válasz ez volt: De jó! Lesz mindjárt egy fiam is! És ő haláláig az édesanyám volt, a szó szoros értelmében! Az a másik csak szülő. Talán megér ez is egy kis történetet, majd leírom! Jó?
Szeretettel Andy |
- június 29 2011 08:18:52
Ilike!
köszönöm kedves üzenetedet - egyszerű történetem igaz volt és nekem is tetszik
szeretettel köszöntelek
mamuszka |
- június 29 2011 08:21:11
Kedves Zsuzsanna!
jólesik, hogy olvasod történeteimet és szégyellem, hogy csak megkésve válaszolok, de mostanában annyi rossz dolog történt velem...nem jutottam el addig, hogy reagáljak okos és értékes üzenetedre
szeretettel mamuszka |
- június 29 2011 08:21:55
Évi kedves!
köszönöm, hogy nálam jártál
szeretettel mamuszka |
- június 29 2011 08:22:44
Pircsikém!
köszönöm kedves figyelmedet...
sok szeretettel mamuszka |
- június 29 2011 08:23:55
Irénke kedves!
Mint ismert írótól értékes a véleményed számomra,
köszönöm
szeretettel mamuszka |
- június 29 2011 08:25:20
Kedves Andy!
szeretettel biztatlak, írd meg te is kedves történetedet... megérdemelné, hogy megörökítsd
szeretettel üdv.
mamuszka |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
