Napkorong

V

- Szajha!
- Oh, haTe tudnád… –gondolta magában Abigél, ahogy átlépte a rongyos küszöböt, és bezárult mögötte a pokol első kapuja. A festék már felhólyagzott rajta, ahogyan a repedésekbe beszökött a víz, és szép lassan leháncsozta a fáról ruháját. Fejébe húzta fekete kapucniját, és tűzvörös tincsei ki-kikukucskáltak belőle, megnézni azt a bizonyos utcát. A környék mára elzüllött… madár se lakta igazán, kivéve az, mely szépen csiripel a biztos kéz alatt. Az emberiség minden mocska megtalálható itt. Egy helyen.

- Mondja hölgyem, tudna mesélni nekem, Abigél Hengwinstongról? - kérdezte Dr. Dana Whittenberger és elő vette kis jegyzet füzetét.
- Természetesen. Ugyan olyan kislány volt, mint a többi diáklány. Kedves, mosolygós és okos. El se hittem volna, hogy valaha ez lesz belőle.
- Miért mondja ezt?
- Nyugodt volt, és megfontolt, de ha arról volt szó megvédte magát. Rendes családból származott, de a testvére elvesztése óta..
- Ez pontosan hány éve is történt?
- Hm… három.
- Akkor, Abigél .. tizenhét mínusz három, akkor ő tizennégy éves volt?
- Pontosan. Majd ahogy a képet nézte hozzá tette. - Még gyerek…

Mérgesnek és elkeseredetnek, kellene lennie, azonban szemei már szárazak voltak. Elapadtak, mint azok a kutak, melyek egykoron annyi vizet adtak. Ahogy egyhangúan lépkedett, meglátott egy sörös dobozt, pont azt a márkát, amelyet apja annyira szeretet. Bosszúból belerúgott. A szerencsétlen kis alumínium darab egészen a fekete ajtóig repült, ahol fájdalmas hangot hallatott és lepattanva, földre került. – Íme a pokol második állomása- gondolta magában a lány és belépet a jól ismert szobába. A mahagóni fa nehéz színe súlyosan telepedet a leányra, melyen nem segítet a pattogó tűz, az aranyozott kandallóban, és a selyemmel betakart karos székek. Minden az eleganciát, gazdagságot és kényelmet volt hivatott képviselni, mégis, ami itt zajlott… Mint egy tükör, mely azt mutatja, amit hinni akarsz.

- Mi történt ezután?- kérdezte a nyomozó.
- Abigél szülei elváltak, és a lány, édesanyjával maradt. Úgy tűnt, a család könnyedén átvészeli a megrázkódtatást, de ekkora a nevelőapa elkezdet inni. Ebben az évben halt meg az édesanyja. Szegény kislánynak nem maradt semmije… szó szerint. Az a részeges ember minden vagyonukat elverte.
- Mi történt Mr.Henwinstongal?
- Letagadta a gyermeket, a családot, és soha többet nem találkoztak.
- Politikai okok miatt- gondolkodott hangosan Dana társa.
Whittenberger ügynök bezárta füzetét és kezet rázott a tanárral, majd távozott nyomában Alex Paytonnal.
A két nyomozó kilépet az őszi hidegbe, és összébb húzták magukon a kabátot. A nap még erőteljesen sütött, de ereje gyengült. Mire megoldják ezt az ügyet, már nem lehet ennyit sem érezni belőle.
- Szerinted?- kérdezte Alex.
- Hát nem tudom, hogy mi vitte rá.
- Nézzük meg a szobáját.
- Rendben, de nekem a testeket kell megvizsgálnom előbb.- Majd beszálltak szolgálati járműjükbe és eltűntek az őszi napsugárban.

Abigél felvette a ruhákat, amik ki voltak készítve, kihúzta szemét, és szájfényt kent ajkaira. Nem szerette a sminket, de ilyenkor úgy érezte, hogy álarcot hord, ami megvédi mindentől.
- Abigél, a hármas szobába a tiéd. Már várnak bent.
A lány elindult, miközben az undorral küzdött gyomrában.
- Légy nagyon ügyes, ez egy befolyásos ember!- tette hozzá főnöke végdöfésként.

.*.*.*.
A férfi kényelembe helyezte magát a baldachin ágyon, és azon gondolkozott mivel is kezdjen. Hatalmas vágy tombolt benne, és még jobban feltüzelte a tudat, hogy egy vérprofit kap, aki kora ellenére lehagyja társait. Ráadásul ez a hely volt a világ legjobb bordélyháza, ide jöttek a vezetők, hiszen a diszkréció mellett minőséget garantáltak. Most vad és állatias lesz, hagyja, hogy ösztönei uralkodjanak fölötte, hiszen nem érdekelte párja, nem úgy mint régen. –Egykoron..- gondolta, amikor az ajtóban felbukkant egy karcsú női alak. Törékenysége a férfit, kényelmet helyzetbe hozta nadrágjában, főleg amikor meglátta hófehér hosszú combját, melyet tűzvörös tincsek nyaldostak, ahogy a lengő csípő elindult felé. Kellemes, egzotikus illatot árasztott a lány bőre, mely feleségére emlékeztette. Ahogy éhes tekintetével mohón falta Abigél testének látványát, már gondolataiban messzebb és messzebb járt, míg végül, megpillantotta a leány arcát. Azokat a smaragd zöld szempárokat.

- Mit írt a jelentésbe a halottkém?
- Valószínűleg a gyanúsított megölte áldozatát, majd végzet magával, úgy, hogy elvágta ereit a kádban.
- És Te mit gondolsz Dana?
-A boncolás után többet tudok mondani.- Válaszolta Dana és felhúzta a kesztyűt.
- Én addig körbe nézzek a házban.

A nap fénye már homályosan sütött be a szobába, amikor Alex Payton belépet. A helyiség meleget és szeretetet sugárzott. Rend uralkodott benne… érezte, hogy valami mégsem stimmel. Minden túl egyszerű, kell valami nyomnak lennie. Egyesével kihúzta a szekrényeket, és megkopogtatott minden lehetséges rejtekhelyet, de semmi nem árulkodott skizofériáára, vagy egyéb zavartságra. Már épp indult volna ki, amikor a lámpa fénye megcsillant a szellőzőben. Ott volt Abigél naplója.

- Találtál valamit?- kérdezte Alex.
- Igen. A férfival a koponyatörés végzet, ami az tükörbe vágódás közben szerzet, erre a sebben talált üvegszilánkokból következtettek. A mellkasát szétmarcangolták, a lábán és a karon az ütőeret átvágták, a gyomrot kitépték és a szájába tették. Ezt még érezte… És mi a helyzet a másikkal, ott mire leltél?
- Ezt látnod kell. - és Dana oda vezette társát a boncasztalhoz. A hullamerevség még állt, és így tökéletesen látszott a lány arcán a félelem, és ujjai görcsben voltak.
- Minthogyha retteget volna. - mondta Dana eltűnődve.
- Mondd csak, hány olyan öngyilkost láttál, aki halálra volt rémülve, és görcsbe rándult?
- Egyet sem.
- Szerintem meggyilkolták.
- De nem lépet be abba szobába senki más rajtuk kívül, láttad a felvételeket. Akkor mégis, ki tehette volna?
- Hanry Hengwiston.
- De ő meghalt 5 éve.
-A halotti bizonyítványban, az áll, hogy vérzékeny volt, és egy balesetben szerzet vágásban elvérzet.
- De hisz a családban nem volt szó vérzékenységről, és feljegyzések sem születtek, hogy kezelték volna ilyennel.
- Mert gyilkosság történt.
- Persze, és most azt állítod, hogy a szelleme visszajött bosszút állni?
- Pontosan.
- És ezt az elméletedet mivel támasztod alá?
- Paranormális jelenségekről, már a legendákban is találkozhatsz. Több meg nem magyarázott esetre tudunk, Dana. Sőt, sokszor a bosszú után elvégzett nyomozásnál derül ki, hogy mi is történt valójában.
- Tételezzük fel, hogy igazad van, - bár szerintem ez csak fikció-, akkor sincs semmi bizonyítékod, ami alá támasztja.
-A halott órája leállt, ami az erős energia kisugárzástól sokszor előfordul, ugyanis ez a szellem tevékenységgel együtt jár.
- Egy leállt óra nem bizonyíték.
-A lány holt teste hűvösebb volt, mint aminek kellett volna lennie.
- Lég kondi?
- Rendben. Akkor magyarázd meg kérlek Dana, hogy egy 17 éves lány, aki gyenge fizikummal rendelkezik, hogyan tud ilyen sérüléseket okozni, egy nála 3x nehezebb, izmos férfiban, aki ráadásul, még magasabb is?
- Nem tudom.
- És hogyan tudta neki dobni a tükörnek?
- Nem tudom… esetleg volt vele valaki?
- Ha Te mondod Dana..

A lány ráemelte tekintetét, majd egy másodperc alatt a felismerés undorrá csapott át.
- Apa?
- Abigél? Én nem tudok, mit mondani…
- Azok után, amit tettél, mást nem is vártam tőlem.
- Sajnálom.
- Már hiába a bocsánatkérés, most az egyszer megfizet a bűnös a tetteiért. Szemet szemért, fogat fogatért.. –tátogta Abigél, de ez a hang.. ez már nem az övé volt. Hanem… majd a gondolkodás helyét átvette a fájdalom, ahogy neki csapódott az üvegnek.

2008.08.18.