Napkorong

MM

Fantáziarajz

Nyári melegben hűs szellő süvít át a réten. Egy angyal száll a szélben, vidáman az úti célja, a menny felé. Nagy meglepetésére egy emberrel találkozik útközben. Az ember is "repül" de csak átvitt értelemben. Fel tudna szállni, annyira boldog. Az angyal felkapja, és fölrepíti a mennybe. Itt hosszasan beszélgetnek, majd a férfiember hirtelen felébred egy ágyban. Reggel van. A harmat cseppek lassan perdülnek le a ház mellett álló rét fűszálairól. Madarak csicseregnek. Talán álmodtam, hogy mennyben jártam? - kérdezi a férfi. Nem! ez nem álom, olyan valósnak tűnt. Hirtelen minden elsötétült a férfi körül, és egy gyönyörű helyen találta magát tele virágokkal, szép angyalokkal, mintha mennyben lenne. Ott is volt. Felszállt az angyalaihoz, mert befejezte földi pályafutását, azért, hogy folytassa életét a mennyek országában. Ahol csupa boldogság vár rá, az idők végezetéig. Ugyanis az angyalok mindig is tudják, hogy hogyan kell a felhőkön járni, de az emberek sosem fognak tudni az angyalokkal szállni!

Hozzászólások

Andy Jazz - augusztus 23 2011 00:58:22
Kedves Zsolesz!
Az irodalomban már sokszor, sokféleképen megírt témába, vagy nevezzük így, "kemény fába" vágtad bele a fejszédet. Írásodat elolvasva nem fér kétség hozzá, egy férfit a szorgos angyalok elragadnak, és nyilván felsőbb utasításra az örök vadászmezőkre repítenek, ahol rögtön, határozatlan idejű munkaviszony vár rá: repülésre nem beosztható De Bokdog-n. Az n egy emberi számokkal nem kifejezhető nagyságú sorszám, amellyel az égi statisztikusok munkáját segítik.
Ha egymás mellé raknánk az utóbbi időben született írásaidat, könnyen megállapítható lenne: egy mélyérzésű fickó vagy, aki az életben igazi társra vágyik és ezt kifejezésre juttatja, jelzi kis novelláiban. Maradj sokáig ilyen!
Ha összegyúrnánk eddigi írásaidat, abból egy sikeres művet lehetne összeollózva alkotni, -szerintem! Mert sajnos külön-külön olvasva őket, mindíg akad valami kifogásolni való, amit föllfedezve, fölcsillan az örömtől, a kritikus szeme. Nekem nem! Ha az írás egészét nézzük, az egy kicsit olyan sziruppal nyakon öntött,melynek cseppjei lassan perdülnek vissza a művedre. Úgy tűnik nekem, mintha elnagyolt, sietősen megírt lenne. Lehetne egy kicsit karakteresebb! Pl. mért jó ennek a tisztalelkű öreg, vagy fiatal? embernek sikeresen eltávozni az életből. Jogos a kérdés, mert az első próbarepülése azért sikeres, mert a hajtóereje a boldogság. Landoláskor nem csak szép, édenkertes angyalokkal fog találkozni, hanem a korábban érkezett bűntetlenekkel is, akikkel földön elképzelhetettlen egyetértésben, békességben kell élni! Ez bizonyára sikerül, mert a mondás szerint még senki nem jött vissza avval, hogy nem jó a kiszolgálás! Végül vitába szállnék végkövetkeztetéseddel! Írjál, írjál, írjál, és akkor hamarosan megtapasztalhatod: Tudsz a felhőkön járni!!!! (legföljebb nem tudsz angyalmödra repülni!)