Napkorong

M

A közgazdasági szakközépiskola második osztályába járt egy kedves, szép arcú cigány lányka.
Szülei tanulatlan emberek voltak, de tisztán tartották lakásukat, környezetüket...az apának volt munkája, az anya pedig nevelte a hat gyereket. Ragaszkodtak hozzá, hogy a legidősebb gyerekük, Viola - az említett lány - érettségizzen és tanult ember legyen belőle. Értelmi képessége elég gyenge volt, nehezen és keveset tanult, ebben - nyilvánvalóan az otthoni körülmények is szerepet játszottak, - mert cigánytelepen éltek, sok gyerek zsivaja verte fel állandóan a tanuláshoz szükséges csendet..

- A második félévben Viola szólt az osztályfőnöknek, hogy szeretne magántanuló lenni a következő időszakban. A kérés megoldása nem volt egyszerű, a szülőket kellett behívatni és indokolni a kérést az igazgató előtt írásban kérvényezni. A lány továbbította otthon a teendőket.. Váratlan hatása lett a kérésnek...Megjelent másnap nyolc cigány ember és asszony, és egymást túlharsogva előadták a komoly indokot..Violácska együtt hált a Lajossal, és náluk az a a szokás, hogy ilyen esetben mint férj és feleség ezután együtt kell élniük, mert jöhet a poronty...
- Az igazgató nem tagadta meg a kérést látva a helyzet komolyságát, beleegyezett, hogy Viola magántanulóként otthon készüljön fel az év végi beszámolóra a második osztály tananyagából.

- Elérkezett a vizsga, de teljes kudarccal ért véget...Viola semmit sem tudott a tnanyagból, mert ifiasszonyként - a nagy pompával megrendezett lakodalom után - nem volt ideje a tanulásra, a rokonság pulyáit pesztrálta, hogy felkészüljön jövendő anyaságára - ami a lány örömére nem következett be, ugyanis Lajostól elvált, mert ivós és durva ,dologtalan férfi volt, és dolgozni sem akart.
- A történet így szomorú véget érhetett volna, de nem így alakult. Viola visszatért az iskolába, újra járta a második osztályt - ezúttal sikerrel és az érettségi vizsgát is eredményesen letette....szülei örömére. Ritka, de boldog véget érő történet.

Hozzászólások

pircsi47 - szeptember 11 2011 18:07:20
Mamuszkám!
Nagyon jó kis történet, nagyon tetszett! A mi időnkben nem volt olyan , hogy ha valakinek sötét volt a bőre és fekete a haja, azt
már le is cigányozták.Nem volt külömbség. Volt nekem is egy barátnőm Őt Ibolyának hívták, de olyan szép volt és okos éa tehetséges, gyönyörűen rajzolt, sokra is vitte ujságíró lett, férjhezment egy kollégájához, nagyon helyesek voltak, csak szörnyű tragédia történt: belehalt az ikerszülésbe, majd a szivünk megszakadt mikor meghallottuk. Még az újság is közölte!
Szóval a 60-as években nem volt megkülönböztetés és már civilizáltabbak voltak a városi cigányok!
Gratulálok, ölellek: Pircsi