|
 Vendég: 91
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
_ V
Andy Jazz ihlette reklámos prózájából kifolyólag
Előre megmondom, hogy 18 "karikás"
12 alatt, csak "felnőtt felügyelete mellett ajánlott"
Tudtam, már tegnap éreztem, hogy elkapom. Megfertőz, nyomul előre az influenza-vírus. Ide is ért hozzám, éjfélre már 4O fokos lázat produkálva.
Ráz a hideg, valamit tennem kell. Gyógyszer - már mint antibiotikum? - nem az nem hat a vírusra, annyit már én is tudok.
A vírus ellen legjobb a speciálisan csak is itthon elkészíthető "anyag". Mondjuk forralt bor (nem szeretem, nem hát, de most mit tegyek, rövidital nem hatásos, attól csak röhög tovább a vírus, sőt még talán szaporodik is) Igen egy kis (mit kis, sok, úgy egy hordónyi, hány literes, tudom én azt hiszed, jó nagy, mondjuk 2OO literes, nem az sok, no mindegy, akkor maradok az 5o literesnél már csak azért is, mert az ötös szám a kedvencem, ez mindig bejön tutira) vörösbor szegfűszeggel, jó forrón. Majd még egy kalapot szerzek valahonnan, mert olvastam, hogy ennek az a neve, hogy kalapkúra. Az interneten utána nézek, hogy hogyan is kell kúraszerűen alkalmazni.
Szóval forr a bor a gázon, enyhe cefreszag terjeng a lakásban, nem baj, úgy sem jön ide most senki, hogyan is jönne, amikor 4o fokos lázban égek.
Csengetnek az ajtón. Valahogyan elvonszolom magam az ajtóig, hogy beengedjem a váratlan látogatót. Fejemhez kapok, hiszen nem váratlan látogató, a postást várom, mert megrendeltem a gumicsodát a barátomtól, vagyis gumicsajszi helyett gumifiút. (Hát persze, hogy fiút, no nem majd lányt, ugyan én is lány vagyok, mit kezdjek vele, azért azt már mégsem, annyira lázas még nem vagyok)
- Kézcsókom, hoztam egy csomagot, itt legyen kedves aláírni.- mondja a postás.
Bontogatom a csomagot,( mert szerencsére a barátom eltudta intézni, hogy pult alól, hát persze, honnan máshonnan, volt még egy fickó a sok csajszi között gumiból) de jó lesz, nemsokára készen lesz a gyógyító nedű ami forr a gázon és magam mellé kapom a gumifickót, két erős karjával átölel és melengeti beteg lelkemet.
Igen ám, csak hogy a francba fogom én ezt felfújni, mert csak fel kell fújni.
Olvasom a használati útmutatót, oroszul van írva, sajnos kevéske orosz nyelv tudásom nem elegendő ahhoz, hogy értsem is, hogy miről van szó. De a mellékelt vázlatról látom, hogy egy speciális pumpa kell (ami ugye kimaradt a csomagból, a gyártó hibája) ahhoz, hogy üzembe tudjam helyezni. Pumpa nincs. Előkeresem a pincéből (most mehetek le egy emeletet a fene essen bele, lázasan betegen, dideregve) a jó öreg kerékpár pumpát, van vagy tizenöt, egyik rosszabb mint a másik, de megpróbálom kiválasztani a legrosszabbat, miért is ne azt, hiszen ami rossz - mint például ez az influenza is - biztos, hogy elkapom.
No meg van a kis ravasz, osonok felfelé (mert ugye még sötét van, egy kissé a fejemben is, de odakint főleg, hiszen hajnali 2 óra van)
Jó, most felmerülhet az a gondolat, hogy mit keresett hajnalban itt a postás, jött, mert jönnie kellett, hiszen táviratilag lett feladva a csomag, itt pedig kihozza a posta éjjel nappal.
Bejutok a lakásba, mint ne mondjak mellbe vág az irtózatos cefre szag (szerintem érezni lehet még a harmadik emeleten is, én az elsőn lakom) egy kicsit már ki is futott a gáztűzhelyre, nem baj, majd összetakarítom, ha jobban leszek.
Csengetnek. A fene enné meg, ki lehet az már megint, odatépek, mit tépek, hiszen vánszorogni is alig birok, látom a kukucskálón, hogy a harmadikon lakó barátnőm az.
- Szia Veronika, de jó, hogy jössz, legalább segítesz nekem egy kicsit.- mondtam kitörő örömmel.
- Mi a jó istent csinálsz? Meg úgy egyébként is hogy nézel ki? Mitől vagy ilyen vörös? És mi ez a büdös itt a lakásban? Egyáltalán mi ez a gumi itt a parkettán? (No jó, várjunk, egyszerre csak egy kérdésre tudok (vagy nem) válaszolni)- néz rám
körülbelül olyan tekintettel, mintha UFO-t látna.
- Megrendeltem ezt a gumifiút, fel kellene fújni.-mondtam neki kissé szégyellősen, hiszen régóta barátnők vagyunk és nem tapasztalt nálam eddig ilyen változást (most magyarázkodhatok, hogy miért kell nekem gumiból a fiú) No de majd megmagyarázom.
Pumpa ki, megpróbál segíteni. Kezdi a fejnél - mert az utasítás szerint ott kell kezdeni, ennyit azért én is tudok oroszul. A fej készen van.
Kortyolok egy jó nagyot közben a fűszeres vörösborból. Nem szeretem, de muszáj. Adok a barátnőmnek is belőle (nem baj ha ő nem beteg, majd lesz, mert biztos, hogy a vírus őt is letapogatja és ágyba dönti)
Nézegetem a fiú fejét, mit ne mondjak lehetne egy kicsit pirospozsgásabb is, eléggé halovány az orcája, no de a szeme az szép.Nekem mindig az a leglényegesebb, hogy a tekintet mit árul el egy embernél (főleg egy fiúnál), no nála most speciel semmit, hiszen gumiból van.
Sikeresen felfújta a barátnőm (mert ugye én már gyenge vagyok mint a harmat, egyre gyengébb a vörösbortól, de a kedvem az már alakul) a karokat is, lábakat is, de a törzs nem akart alakulni. Mert ugye így kellett külön-külön elemenként felfújni, nem ám egyszerre, nehogy véletlenül rögtön egybe álljon a csoda.
- Most egy kicsit pihennem kell - mondja a barátnőm, mert elfáradtam, nehéz meló ez a javából, nincs valami erősebb italod? Ehhez kell a kondíció, hiszen még a neheze hátra van, a törzs, a popsi, no és az.- kérdezi a barátnőm, és már meg is találja a bárszekrényben a konyakot.
Én nem ihatok, mert nekem ott a finom vörösborom, ami már inkább kifelé jönne, mint befelé, de muszáj azt innom, hogy ezek a vírusok eltávozzanak. Ja és még a kalapot is meg kell keresni, remélem nem kell megint lemenni a bányába (pincébe) érte, mert azt már nem élem túl.
Barátnőm újra kézbe kapja a pumpát és nyomtatja bele a levegőt a popsiba. Nagyszerű, sikerült, már majdnem készen van. Csak még az az egy kis bizonyos rész kókad, a többi már egész frankón néz ki.
Iszunk még egy kortyot, ő a konyakot, én a boromat. (De hol a francba van már a kalap? Mit is mondtam, talán a pincébe, na oda le nem megyek még egyszer, ott egye meg a fene a kalapot, nem kell, akkor nem lesz, na és, nem történik semmi, legfeljebb kalap nélküli kúra lesz. Különben is, ahogy így elnézem magam a bárszekrény tükrében, már teljesen mindegy nekem, hogy kalap nélkül, vagy azzal.)
És nem sikerül tovább jutni. Az az egy testrész hibás, gyári hibás, van ilyen, miért, hogyne lenne, ott is emberek dolgoznak, elég ha az egyik szalagon dolgozó munkás hibázik, észre sem veszik, hiszen sorozatgyártásról van szó.
Mindegy, még egyszer megpróbálkozik a barátnőm, de nem jön össze.
- Hagyd a csudába Veronika, a fenét sem érdekli már az a hülye gumibaba, dobd ki az erkélyre, megisszuk az italunkat ( bár én lehet, hogy hamarosan megcélozom a mellékhelyiséget, mert mint már említettem utálom a bort) és mutatok Neked valamit.
Kíváncsian néz rám, azt hiszi teljesen megőrültem ( ezt olvasom ki a tekintetéből) egy kissé el is távolodik tőlem, el nem tudja képzelni, hogy mit is akarok neki mutatni.
- No ne ijedj meg, és nem gondolj semmi MÁS-ra, gyere, bekapcsolom a számítógépet és elolvassuk inkább azt a verset egyszer, nem, többször is ha kell, amit a barátom írt tegnap a prózájában. Kell a fenének a gumicsajszifiú, százszor többet ér a vers. |
|
|
- október 24 2011 08:57:28
Kedves Évike!
Azt kell mondanom, hogy Te mindenre gondolsz! Amikor azt olvastam, hogy éjjel 2 felé mentél le a pincébe a pumpáért, rögtön felmerült bennem, hogy hogy a csudába lehet az, hogy előtte (amikor már éjjel volt) kaptad meg a csomagot?! És a következő mondatodban rögtön válaszoltál is az "Olvasó"-ban (bennem) felmerült kérdésre.
Nagyon jól szövöd a gondolatokat, nem hagysz ki semmit ahhoz, hogy gördülékeny legyen a cselekmény!
De hol volt Jani akkor, amikor Te a gumifiútg próbáltad felpumpálni a barátnőddel???
Nagyon jól sikerült Andy-ihlette novellád!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
 |
- október 24 2011 09:40:58
Zsuzsikám drága!
Az úgy történt, hogy természetesen Jani is elkapta (Ő már tőlem) a vírust, Ő a másik szobában kínlódott a guminővel - mert ugyanis gyorsan rendeltünk még egyet a kedves Barátunktól - csak én ezt kihagytam a történetemből, mert alig vagyok önző,   , csak magamra fókuszáltam. De tulajdonképpen a csajszi is az erkélyen landolt, mert ott meg a cici nem működött!
Úgy hogy most van két "gumicsodánk", 2X4o fokos láz, vörösboros gáztűzhely és sok pici influenza-vírus melyek fricskázzák az orrunkat, de mi tűrjük, közben már vagy századszor olvasva az ihletet adó prózát! És mindenesetre türelmetlenül várva az ismeretlen költő második versét.
Köszönöm szépen, hogy véleményeddel és figyelmeddel megtiszteltél.
Szeretettel: Évi. |
- október 24 2011 09:51:11
Viktória kedves!
Látod, erre nem is gondoltam, hogy az ihlet rondított bele a dologba.
Lehet, hogy gyötri a féltékenység, hogy nem vele foglalkoztam, pedig hallottam is a kis hülye hangját, de azt hittem, hogy hallucinálok már a sok vöröstől, (mert mint színt is utálom, folyékony állapotában tele Maligán fokokkal meg kifejezetten rühellem) de akkor ő volt a kis csibész. Pedig elküldtem már Hozzád, lehet, hogy mégis csak Nálad volt, mert most későbbi időpontban hallottam a hangját, mint egyébként. No valld be, hogy Nálad volt! Úgy is kiderítem!
Köszönöm olvastál és véleményeztél.
Szeretettel: Évi. |
- október 24 2011 11:11:42
Javítok, mert nagyon zavar így engem (is) ahogy elköszöntem Tőled Viki.
Köszönöm, hogy olvastál és véleményeztél. Így helyes! |
- október 24 2011 20:45:32
Kedves Évi! Megijedtem, amikor kiderült, hogy orosz gyártású gumibabát rendeltél. Arra gondoltam,hogy mire felpumpáljátok tank lesz belőle.
Ismét jól szórakoztam, köszönöm szépen.
Szeretettel gratulálok: Tara |
- október 24 2011 22:42:11
Kedves Tara!
Köszönöm szépen, hogy véleményeddel itt jártál.
Szeretettel: Évi.
Azért az orosz gyártmány nem volt teljesen véletlen!
Mert azért az oroszok - lásd hűtőszekrény, régi SARATOV tipus, volt olyan hangja mint egy tanknak, de az még 2o év után is üzemképes, csak a hangja förtelmes, de olyan hideg volt benne mint Szibériában - tudtak, csak ez a gumibaba volt gyári hibás! |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
