_Az embereket meg lehet ismerni a zenén keresztül, amit hallgatnak.
Paulo Coelho
V
Tolnai Imre:
A zenerajongó Törzser
Tisztelt Olvasók!
Az alábbi történetem szereplőjének a neve egy általam kitalált fantázianév. A sztorim ellenben igaz.
Két évvel ezelőtt ,amikor a városomban kerékpároztam egy furcsa,fölálló hajú pasit pillantottam meg. Magnó volt a járművének a hátoldalára fölszerelve . Ügyesen megoldotta,hogy hallgathassa a zenéket.Hangosan szólt az egész,minden zene..Iszonyatosan erőteljesen. Bömböltette.
A következőket gondoltam magamban:
-Ez a pasi nem normális? De lehet,az csak humorizál? Nem tudtam eldönteni.
Igencsak jót nevettem.
Énekelni is hallottam néhányszor.
Egyik ilyen alkalommal azt dalolta:
-Hosszú fekete haj…
Vicces volt és szórakoztató. Az utcán lévők is jól mulattak.
Körülbelül fél éve viszont megtudtam róla,hogy ez a szenvedélye.A zenének él.Ha jól tudom, régebben tanított is. Egy igazi zenerajongó!
Ezek is meglehetősen elgondolkoztatóak:
"A zene az életem szerelme, totális kiszabadulás, a zene egy másik dimenzióba visz, ami tele van meglepetésekkel."
Miley Cyrus
“Mindenik embernek a lelkében dal van,
És a saját lelkét hallja minden dalban,
És akinek szép a lelkében az ének,
Az hallja a mások énekét is szépnek.”
(Babits Mihály: Második ének)
Valóban így van. Aki igazán zenerajongó és muzikális is egyben, az néha annyira bele tud merülni az éppen őt foglalkoztató dallamokba, hogy az utcán is dúgolgat magában.
Én nemegyszer hallottam dúdolgatni embereket, köztük ismerős, vezető beosztásúakat is (Kaposváron is van egy-néhány), akivel az utcán sokszor egymást elkerülve én is furcsállottam Tőlük.
Van, aki fütyül, van aki dúdolgat és vannak, akik énekelnek.
Persze előfordul olyan is, aki "orvosi eset", látásból ismertem egy középkorú nőt régebben, aki sokszor utazott azzal az autóbusszal, amelyikkel én is, a mellettünk lévő faluban szállt mindig fel, és hangosan énekelt mindig valami dalt. Azt mondták róla, hogy megbomlott az elméje.
Babits Mihály gyönyörű sorai nagyon is jól illenek ide!
V
