|
 Vendég: 5
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
_Nosztalgia
Gyermekkoromban a cseresznyefa tetejérõl széjjelnézve azt hittem, hogy látom az egész világot. Karommal megpróbáltam átölelni. Ott fönn beszívtam a friss levegõt, hallgattam a rigófüttyöt, a fecskecsicsergést. Látni véltem mindazt, amit gyermekfejjel végiggondoltam.
A szívem tele volt vágyakozással a szebb, s a jobb után és a lelkem mélyén egyenlõnek képzeltem el minden embert. Szeretni próbáltam minden embert. Azt is, akirõl már tudtam, hogy nem érdemli meg, akirõl rosszat mondtak, de nem hittem el. Sok mindent hoztam fel mentségükre, hiszem nem biztos, hogy másoknak én i s mindenben megfelelek. Hibáim nekem is voltak, s mégis azt várom, hogy azokkal együtt fogadjanak el az emberek.
Ma is úgy érzek, mint régen, a gyermekkoromban. Pedig tudom már, hogy sok minden nem úgy van az életben, ahogy azt elgondoltam. Ma is örülni tudok még a legegyszerûbb virágnak is. Ismerem környezetem növényeit, virágait, és állatainak nagy részét. Nagy hatással van rám egy nyíló orgonabokor, egy pelyhedzõ fûzfabokor, egy rügyezõ mogyoróbokor, a virágzó mandula, az alma, a barackfa. Ma is felejthetetlen, amint a pirosló cseresznyefa ágai között ülök, a fülemre dísznek aggatom a páros fürtöket. S ott fenn, a fa tetején hallgatom az egész világ dübörgését. Ma már tudom, hogy azok csak a közeli város zajai. Az élményt gyermekeimmel osztom meg.
Álmodtam ott a fán én is szebb jövõt, álmodnak most õk is.
Torma Zsuzsanna r11; Megjelent a Somogyi Hírlap 1989. május 24-ei számában
|
|
|
- május 09 2008 10:54:49
Ha már itt kell megköszönnöm, hogy annyira "kiolvastál", hát megragadtam az alkalmat és én is olvastam. Amit itt fönt írsz, azért is figyelemre méltó, mert a legtöbb ember úgy éli le az életét, hogy ezek elõtt a csodák elõtt soha meg nem áll, soha el nem gondolkozik. És nagyon helyes: gyermekeid máris gazdagabbak, mint sok hatvanéves, aki elmulasztotta látni, amit Te a gyermekeiddel láttatsz.
Ja! ...és nagyon szépen köszönöm, hogy annyit elolvastál...
MarótiPiaNistaLászló   |
- május 09 2008 11:21:35
E helyütt is megköszönöm, kedves Pi Nista, hogy "elnéztél" erre énfelém is, nekem ez "kitüntetés"!
Igaz, hogy a lányaim már nem kicsik, (33 és 26) de szerencsére, õk - ha akarnak - ma is felmászhatnak a cseresznyefára, és onnan ehetik a cseresznyét!
A privát-ban én megtaláltalak, de hogy az én nevem hol van, nem tudom?
Üdvözlettel: Torma Zsuzsanna
|
- október 05 2009 13:21:12
Kedves Zsuzsa, sokakból valóban hiányoznak ezek az érzések, amik pedig annyira jellemzők a gyermek lelkére. A mai világ azonban már csírájában elfojtja ezeket. Ezért is jó látni, hogy valaki nem engedi, hogy a legszebb emlékei eltűnjenek, hanem elérhetővé teszi őket a későbbi korok számára is. |
- augusztus 28 2011 11:19:12
Utólag is köszönöm szépen hozzászólásodat, kedves Arthemis!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
|
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2024. november 22. péntek,
Cecília napja van.
Holnap Kelemen napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
