Mindannyian követünk el hibákat hosszabb-rövidebb ideig. Azonban nem mindegy, hogy a rövidre szabott életünkben mennyi időt töltünk el egy ilyen pocsolyában.
Csernus Imre
Rókus Iván története
Tisztelt Olvasók!
A mostani történetem szereplője Rókus Iván. Róla szeretnék most írni a Tisztelt Olvasóknak! A neve kitaláció,viszont a lentebb leírt történések között vannak általam is tapasztalt részek.
Iván gyermekkora borzalmas volt.Az apja folyamatosan cselédnek használta.Iszákos volt és állástalan.Folyton otthon lustálkodott,feküdt.Az édesanyja viszont egy gyárban dolgozott. Egyke gyerek volt. Mindig csak az anyukájára számíthatott .Egy faluban éltek. Iván az otthoni légkör miatt kellemetlenül érezte magát az iskolájában is,az osztálytársai csúfolták.
-Milyen apja van ennek?-kérdezte az egyik cinikusan.
Iván viszont nem szólt be senkinek. Hagyta,hogy piszkálják. Egy őszinte barátja volt ,Robi. Egymás mellett laktak.Az egyik iskolai szünetben ismerkedtek össze jobban. Eleinte nem kedvelték egymást ,viszont végül pontosan az ellenkezője történt meg velük,vagyis jó barátok lettek. Robi megkérdezte,miért hagyja ,hogy piszkálják az apja miatt?
-Nem érdekelnek,mert igazuk van,bár azt valóban nem így kellene a tudtomra adniuk .Nem foglalkozom velük,majd megunják-felelte.
-Te tudod,de én nem hagynám-reagált a barátja.
Erre már Iván nem szólt semmit,csupán mosolygott.
-Rendben,te tudod-zárta le a témát Robi.
Minden nap együtt mentek suliba.Az első hat osztályt közepes teljesítménnyel végezték el .
Az osztályfőnöki órán a tanár mindenkit megkérdezett,mi szeretne lenni.Ekkor már Iván hetedikes volt.
-Nem tudom-felelte akkor.
-Az hogy lehet Rókus?-kérdezte az oktató.
-Talán tanító,fogalmam sincs –mondta.
Ezen mindenki nevetni kezdett.Emiatt is piszkálni kezdték.Kivéve viszont Robit,ő mindig ,mindenben kitartott mellette. Ivánunk a nyolcadik elvégzése után sem volt biztos benne,hogy mi szeretne lenni. Így ment továbbtanulni. Ugyanoda iratkozott be,ahova barátja,egy vendéglátós iskolába. Fölvették oda őket. Sajnos Iván édesanyja időközben meghalt,így ott kellett hagynia a sulit, és nyolc általános végzettséggel munkát keresnie. Talált egy ügynöki állást.Nem tetszett neki,viszont tisztában volt azzal,élnie kell valamiből,illetve a mihaszna apját is el kell tartania.Ráadásul nem tudta,hogy miből temetesse el az anyukáját.Ez is nagyon megviselte. Az újdonsült főnöke is sokat bántotta.
-Maga mit csinál? Elment az esze? –kérdezte tőle,amikor Iván leöntött egy fontos papírt kávéval.
-Elnézést-mondta.
-Sokra megyek vele-tette hozzá a munkaadója,aki folyvást ugráltatta,parancsolgatott neki. Elege lett belőle. Fölmondott. Megfogadta,nem foglalkozik az apjával,csak Robival és azzal ,hogy talál egy jobb tevékenységet,amellyel emberhez méltóan pénzt kereshet. Robi családja segített neki. Nekik köszönheti,hogy az édesanyját el tudta temetetni.Minden alkalommal,amikor ment hozzájuk, szeretettel várták.
Tegnap is megfordult náluk.Meghívták ebédre,illetve filmnézésre. Ivánnak a filmben megtetszett Chuck Norris előadói hozzáállása,alakítása,így egyből elhatározta,színész lesz. Nagyon lelkes lett. –Köszönök szépen mindent ,amit értem és anyukámért tettek ,nagyon hálás vagyok mindenért-mondta Robiéknak.
-Nagyon szívesen –mondták neki. Elég volt a sok szenvedésből,színész leszek-jelentette ki a családnak.
Folyamatosan informálódott. Végül jelentkezett egy színészi válogatásra. Óriási sikert aratott.Elérte a hirtelen elhatározását.Nagyon boldog lett .
Megismerkedett egy kedves Hölggyel,aki bolti eladóként dolgozik évek óta.Annyira megkedvelték egymást,hogy nemsokára össze is házasodtak. Nagyon boldogok egymás társaságában,s nekiláttak a családalapításnak is!
Tara Scott - november 10 2011 21:41:43
Kedves Imre!
Csatlakozom Lambrozett véleményéhez. Szerintem is ez a legjobb írásod idáig. Csak így tovább!
Szeretettel üdv: Tara
MM
