|
 Vendég: 18
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,217
|
|
_ MM
emberismereti előítéletek diákkoromból és a segítő álom
Van néhány foglalkozás, melynek gyakorlásához empátiára, lélekkurkászásra is szükség van, ha sikeresek akarunk lenni. Ilyen a pedagógus pálya is.
Diákként magam is szenvedő alanya voltam ennek a tanári első benyomásra kialakított képnek, melynek alapján a törekvő butuskák dobozába kerültem hosszú időre, sőt annál a tanárnőnél, aki a növénytant tanította nekünk a gimnázium első osztályában - mondhatnám végérvényesen. Ez utóbbin azt értem, hogy tanárként egykori iskolában kezdtem a pályát és kollégám lett a tanárnőm. Nem barátkozott meg velem , a szükséges köszönésnél többet nem beszélgetett velem. Ma sem értem az okát, de azt hiszem, tévesen hitte, hogy az ő első benyomásai a leendő tanítványokról - csalhatatlanok. Tévedését magának sem vallotta be.
A történet röviden annyi, hogy akkor, amikor bemutatkozó első biológia óránkon kijelentette:
- Úgy igyekezzetek, hogy nálam az első benyomás rólatok, - döntő az elkövetkező egész tanévre.
Nem vettük komolyan, pedig kellett volna. Az én bemutatkozó első felelésem a táblánál apró, de meghatározó tévedés volt.
- Rajzold fel a fák növesztő hengerét! - szólt az utasítás. Jól tanultam, érdekelt is a biológia már gyerekkoromtól fogva kedveltem a növényeket.
Magabiztosan láttam neki a táblánál a rajzolásnak, és ekkor eltévesztettem a helyes választ.
Középen van a kambiumgyökér, kívül a háncs, belül a fa rész- én sajnos, felcseréltem, - pechemre:
- Tűnj a helyedre! Olyan ügyetlen vagy, hogy rád nézni sem jó. - mondta Mária néni ...és ezzel elástam jövendő jeles osztályzataimat mélyen. Soha nem kaptam írásbeli feletekre, házi feladatokra sem jelest, akkor sem, ha a kérdésekre a választ lexikonokból, szakkönyvekből másoltam ki. Nagyon bántott a helyzet, bizonyítani akartam, de a feladat reménytelennek bizonyult. Szerencsére a biológiát nem gyűlöltem meg emiatt. A következő tanévben állattant tanultunk - akkor még élt bennem némi neheztelés, bár más tanár tanította, hanyagoltam a rendszeres felkészülést. Néhány gyengébb osztályzatot is sikerült begyűjtenem.
Ekkor viszont úgynevezett "kis érettségin" az évi tananyagból kellett év végén vizsgát tenni, tételeket húzva egy-egy témáról. A bizonyítványba kerülő jegyet ez határozta meg.
Volt huszonnégy tétel, - de én csak az első tízet tanultam meg, mert nehezteltem és dacból nem érdekelt, ha rosszabb jegyet kapok. A vizsga előtti éjszakán különös álmot láttam: megjelent előttem egy kisfiú - akiről kiderült álmomban persze,- hogy ő Jézuska /annak nevezte magát6 - megsimogatta a fejemet és azt mondta:
- Ne aggódj kislányom, a nyolcas tételt fogod húzni és minden rendben lesz!
Reggel élénken élt bennem az álom, és - bár nem nagyon hittem benne - megnéztem a tankönyvben a tétel anyagát. A téma a gyűrűsférgek felépítése volt. Alaposan átolvastam, noha nem érdekelt - de ma is emlékszem rá még, noha nem lenne fontos - de döbbenetes volt az álom teljesülése.
Bementem az iskolába vizsgázni, már megkezdődött, néhányan már bent voltak a teremben. Sorrendben, érkezés szerint mentünk be...mindenkit figyelmeztettem, hogy a nyolcas tételt ne merje kihúzni, mert az enyém. Kinevettek , de én sem vettem komolyan. Amikor sorra kerültem hogy tételt húzzak, a tanárnő - aki osztályfőnököm is volt - aggódva kérdezte:
- Tudod? - féltett, mert a többi jegyem jeles volt.
- Természetesen, tudom! - feleltem, mert valóban a nyolcas tételt húztam és kiválóan elmondtam a legapróbb részletekig a gyűrűsférgek testi felépítését. Ettől kezdve a biológia kedvenc tárgyammá vált és mi még érettségi vizsgát is tettünk belőle /ez 1955-ben volt/ - és kitűnőre érettségiztem.
Tanárként ezt az "első benyomás" meghatározó szerepét nem alkalmaztam, de azt sem állítanám, hogy nem vettem figyelembe - és azt tapasztaltam, hogy gyakran bevált - talán több érzékem volt hozzá, mert nem alkalmaztam ezt annyira mereven. Mondhatnék példát, de ez már másik történet lenne. |
|
|
- november 17 2011 15:08:20
Kedves Mamuszka!
Örömmel olvastam ezt a diákságodra való visszaemlékezésedet.
Ki lehet a történetedből olvasni, hogy valószínűleg, a megfelelelési kényszer, és a "majd én azért is megmutatom" dolgozott benned, mely munkának meg is lett az eredménye.
Örülök, hogy hogy az "első benyomás"meghatározó szerepét nem alkalmaztad olyan mereven, mint a biológiatanárod!
De legalább egy kicsit az neki is köszönheted, hogy tanárember lett belőled, Ő pedig talán utólag megbánta, hogy akkori feleletedből negatív következtetést vont le, de talán még magának sem vallotta be! (?)
Egy-néhány történetet már olvastam tanári pályafutásodról, és nem bánnám, ha még többet is olvashatnék. Jöjjön hát egy "másik történet"!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
 |
- november 17 2011 18:32:09
Drága Mamuszka!
Nagyon tanulságos a történeted, ugyanúgy mint a majdnem fordítottja. Én az általános iskolás gyakorlati tanárnőm miatt nem mondtam soha a gyerekeimnek semmiről, hogy meg se próbálja, és ha eleinte döcögősen ment, akkor sem mondtam, hogy soha meg se próbálja! Lábbal hajtós varrógépen tanultunk varrni (általánosban!), én állandóan kiestem a ritmusból, szakadt a cérna, tört a tű... Azt mondta, soha, meg se próbáljam! Gyes alatt autodidakta módon megtanultam szabni, varrni. Bélelt nadrágtól a fürdőruháig mindent varrtam boutique minőségben. Majd vettünk egy hímzőgépet, és évekig azzal dolgoztam vállalkozóként, az első műtétemig. Sajnos mindkét fajta tanári viselkedés dívik ma is iskolákban.
Szeretettel ölellek: Tara |
- november 17 2011 20:53:55
Drága Zsuzsanna!
Örülök, hogy elolvastad emlék-történetemet, mert valóban tanulságos volt nekem és pontosan arra sarkallt, amint írtad, hogy bizonyítsak...
Ez a bizonyítási kényszer végig kísérte az életemet - és mivel nem mindig sikerült, az egészségemet kikezdte...főleg az idegeimet...
most már másképp csinálnám..
szeretettel ölellek . mamuszka |
- november 17 2011 20:55:40
Drága Tara!
Válaszleveled mutatja, hogy az élet sokszor produkál végletes példákat, ami akár káros lehetne, mégis hasznunkra válik..
köszöntelek szeretettel - mamuszka |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. november 04. kedd,
Károly napja van.
Holnap Imre napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
