Napkorong

Már több esetben írtam. hogy családi házban lakunk, ahol minden helyiség megvan, ami a cicák
otthonának megfelelnek.
Nagy kertünk van, ahol eljátszanak, szaladgálnak,
sajnos idén nyáron a legöregebb hamuszürke fiú cicánkat meglőtték, meghalt szegény, majd rá, kb 1 hónapra a legfiatalabb, legszebb kiscicánkat,
megmérgezték!
Azt is írtam már, hogy ezek a cicák odaszegődtek hozzánk, mi etetjük és szeretjük őket!

Milyen érdekes az élet, kb. egy hónapja egy hófehér és kevés fekete foltos, félig házi, félig perzsa cica egyszerűen odament a többi közé enni!
Csodaszép kiscica, olyan tavaszi születésű lehet,
fantasztikus kedves, szelíd, hízeleg, dorombol,
annyira lehet szeretni, hogy kimondhatatlan és kisfiú! Hát persze, hogy befogadtuk, hiszen, ahol már 5 macska van, ott a 6. is elfér!
Csináltam neki jó kis helyet egy ládában és egy mellékhelyiségben, már tudja a helyét, okos, kedves, játékos!
Tegnap viszem hátra a kertbe az ebédjüket, /mindig van maradék, kenyérrel és amit mi eszünk nekük ios megfelel ,úgy látszik nem főzök rosszul/ egy kimondottan termetes nagycica idegen hangon nyávogott, kétség nem fért hozzá, hogy azt akarta mondani, hogy "én is kérek, éhes vagyok"!
Megsimogattam, rögtön dorombolt és természetesen ő is kapott ebédet! Olyan hálás volt,megszeretgettem szegényt, úgy hogy az
állomány létszáma helyreállt!
Azt mondja a Férjem? Anyukám, mi vagyunk a macska menhely, szerencsére Ő is szereti a cicákat!

Kutyákkal már nehezebb dolgom lenne, mert azok marakodnak, de a cicák, jóllaknak és mennek a kertbe, mindnek van alvóhelye, amit ők választottak maguknak és nincs szaporulat, mert csak egy anyacica van és a kicsikkel mindig történik valami!

Hozzászólások

Torma Zsuzsanna - november 19 2011 16:58:51
Kedves Pircsi!

Nagyon szeretek a kutyákról és a macskákról is olvasni történeteket.
Örülök, hogy bár mindegyik macska vendég nálatok, mégis szépen gondjukat viselitek, férjeddel együtt, hiszen Ő is szereti őket.

Mint már én is írtam róla, nálunk is van 6 felnőtt macska (sajnos ők mind nőneműek, s a nyáron sikerült őket ivartalanításra vinni).
Egyikről írtam is történetet, amelynek a címe.: "Fogságban vagyok". Ez az egyik macska a kettő közül, akiket lányom hozott haza a meglévő négy mellé, és most már Ő és testvére is a sajátunk lett. Közben nyáron születtek kismacskák, de többen megbetegedtek, és többen eltűntek.
Csak egy maradt meg belőlük, ami fehér és a fejétől a farkáig négy nagy folt van, így a Foltika nevet kapta. Ő a hetedik macska a háznál. Hogy ne legyen további szaporulat Foltikát is el kell majd vinni tavasszal ivartalanításra.
Végeredményben mi is egy macskamenhely vagyunk, mert nálunk is jó helyük van, gondoskodom róluk, és látszik, hogy Ők is nagyon szeretnek bennünket.
Csak az az egy hófehérke, akiről írtam is, az még mindig nem engedi magát megsímogatni.

Örülök, hogy Te is ilyen nagy állatbarát vagy!

Üdv.: Torma Zsuzsanna

gyongyszem555 - november 19 2011 18:06:20
Kedves Barátnőm!
Mindig csodálattal olvasom mindenkinek a történetét, akik az állatokról írnak. Nekünk is volt egy kutyánk és sok-sok kiskutya amikor családi házban laktunk, de én panelban nem igazán tudnám elképzelni. (Lányoméknak van egy kis tacskó, ők is panelban laknak)és tényleg csodálatos tud lenni egy állat. Komolyan mondom annak a kiskutyának a tekintetéből több értelem sugárzik, mint némely ember tekintetéből.
Az egyik szomszédunknak vannak macskái, azok is aranyosak.
És tényleg nagyon lehet szeretni az állatokat (is).
Szeretettel olvastam írásodat, számomra az ilyen jellegű írások elárulják az ember jellemét. Hisz aki az állatokat szereti rossz ember nem lehet, ugyanúgy, mint a virágoknál. (Azt hiszem erre is illik ez a mondás!)
Gratulálok, szeretettel:
Barátnőd: Évi.

Tolnai Imre Krisztian - november 23 2011 16:23:32
Pircsi!

Kedves ,hogy foglalkozol velük! A cicákat,kutyákat is szeretem.