|
 Vendég: 24
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,211
|
|
_ MM
No nem kell valami borzalmas nagy témára gondolni, ezek a pongyolák színei.
Tegnap kissé (nagyon) megdorgált az ihletem Tündike, de végül is bocsánatot kért, mert túlságosan megalázó stílusban beszélt velem.
- Spongyát rá, mondtam neki, hiszen én szeretlek téged akkor is, ha belém rúgsz.- mondtam neki mosolyogva.
Kitalálta a gondolataimat tegnap, amíg én sebeimet gyógyítgatva fetrengtem a szőnyegen a hülye karkötőim között, ő megérkezett 2 hatalmas TESCO-s szatyorral a kezében.
- No most figyelj!- közben kidob 3 celofán papírba csomagolt pongyolát. (Azért három, mert ez a kedvenc számom, meg még az öt, meg a tizenkettő, meg a száz) Egyiknek a színe piros, a másik kék, a harmadik gyöngyházfényű, de átmenet az ezüstbe.
Egyelőre nem szólok, csak figyelek. (tudja, hogy a piros színt utálom, de majd csak kiderül, hogy miért hozta.) Pakol a másik Tesco-s szatyorból 3 kis miniatűr kuka (igen kuka, szemetes kuka, pontosan a számítógép asztal alá méretezve.)
Ugyanolyan színekben, mint a pongyolák.
- No most figyelj! A piros színű pongyolát akkor vedd fel, ha ha rohadt rossznak ítéled az írásodat. Ez arra való, és itt jön a képbe, hogy tudom, hogy utálod a piros szint. Még mielőtt bárhova is elküldenéd a kegyetlenül pocsék írást, dobd ki, a piros kukába. Ha közepesnek ítéled meg az írásodat- hát persze, hogy Te ítéled meg, nem is én, hiszen te írod, én csak segítek, de a döntés joga a tiéd. No ekkor a kék pongyit veszed fel. Kék színű kuka - ha mégis kellene, itt van -.És amikor úgy gondolod, hogy valamelyest jót írtál, akkor a gyöngyházfényű ezüstös színű pongyolát vedd fel. Ezt a színű kukát nem valószínű, hogy használni fogod, de mivel három a kedvenc számod, meg kellett, hogy vegyem.- mondja Tündikém és bizony isten az óvodában érzem magam. Még jó, hogy már ismerem a színeket. Eléggé bambán nézhettem rá, mert erélyesen rám szólt.
- No meddig bambulsz még, látsz egyáltalán engem? Persze, hogy látsz, tudom én, hogy látsz, csak kéreted magad, játszod a hülyét.
No mindegy, ha játék, ha valóság, ez van-mondja kissé cinikusan sandítva rám.
- Legalább próbáld fel a pongyolákat a fene egyen meg már csakugyan, megint kihozod belőlem az állatot a bárgyú tekinteteddel!!-mondja Tündike mérgesen.
Előszedem a pongyolákat, mind kicsi, alig ér össze rajtam. Feszül a karomon, hátamon, mindenhol, lecibálom magamról és a kis miniatűr kukába dobom.
- Na,na, nem úgy van az kedvesem!- és már szedegeti kifelé a kukából a pongyeszokat.
Kifejezetten direkt módon hoztam neked egy számmal kisebbet, mint amilyen a méreted, ugyanis, itt az idő.- mondja Tündike nyersen, és a pofámba röhög.
(Itt az idő, milyen idő, részeg vagy Te Tündi, vagy szipóztál, milyen időről beszélsz, halvány sejtelmem sincs.)
- Csütörtökön december elseje lesz, akkor szoktad elkezdeni minden évben a fogyókúrát. Nem emlékszel? Azt a tízest amit minden évben eljátszol a jojóval, le kell adnod. No ide a jojókkal, dobom ki a fenébe.
Hogy eredményes legyen a kúrád, először is motiváció kell. A motiváció most Péterke a kisfiúnk, akit márciustól vinned kell - és természetesen haza is hozni - az oviba.Akkorra bele kell fogynod a tavalyi ruháidba, mert ahogy így megsasoltam a kockás füzetedet - füzetünket, mert ugye egyek vagyunk, melyben vezeted a bevételeinket és a kiadásainkat, úgy ítélem meg, hogy néha mínuszba csúszunk, és új ruha soha a büdös életbe nem lesz neked (nekünk) tehát ebből kifolyólag is fogyózni kell.
Motiváció meg van, most már könnyű dolga van az agynak, csak el kell fogadnia az infót és útba indítani az akaraterőt feléd. Nos miután agyad rendben, akaraterő nálad, kezdődhet a banzáj-mondja Tündike szigorúan.
- Figyelj, Tündi-bündikém, nem lehetne elhalasztani ezt a mutatványt jövő ilyenkorra? Tudod, hogy mennyire szenvedek "olyankor".-mondtam neki könyörögve.
- Nem, szó sem lehet róla, most kemény vagyok határozott és igazságtalan!
Megadom a paramétereket. Napi maximum 12oo kalória, 9o %-ban zöldség és fehér hús bőr nélkül, jó száraz, legjobb a csirke melle, 1o % szénhidrát, lehetőleg burgonya és rizs.
Zsír nincs, margarin nincs, étolaj nincs. Felejtsd el. No és rengeteg ásványvíz, nem szénsavas, tudom Te azt szereted, de most nem fogod szeretni. No nehogy azt mondd, hogy nem lehet betartani?- mondja Tündikém.
- Nem folyamodsz semmilyen külső "varázsszerhez, vagy csodaszerhez", nem, itt a fejedben - és úgy megböki hegyes körmével a fejemet, hogy ordítani tudnék, de nem merek.
- No de addig még elsejéig van két és fél nap, ugorj már le légy szíves, itt szemben velünk van egy frankó kis cukrászda, vásárold fel a készletüket -rigójancsi, női szeszély, franciakrémes, meg sima, kókuszgolyó,mákos, túrós,lekváros, hozd el mindet. Hiszen az ünnepek alatt úgyis diétázom, ki tudja, mikor ehetek újra süteményt?
|
|
|
- november 28 2011 16:24:04
Varika!
hagyd el!
majd ünnepek után, addig vétkezz! mondom mert ugysem tudnám megállni
aranyos írásod
Szeretettel olvastalak Laci |
- november 28 2011 17:24:39
Kedveseim!
Laci és Sanyi!
Tündérek vagytok! Én is így gondoltam, mert azért jól fel kell arra készülni agyilag. Ott egye meg a fene már ezt a decembert, ha egy jó kis süteményt (sütemény hegyeket, kedvencem az a rég fajta nagymama sütötte mákos kalács). Nagyon hamar le tudom ám beszélni magam róla, főleg ha még ilyen kedvesen írtok nekem és biztattok (no Ti aztán jól bűnbe visztek - no persze könnyű Katát táncba vinni, ha ő is akarja -.
Oké megbeszéltük, határidő kitolva januárra.
Nagyon szépen köszönöm, hogy olvastatok és véleményeztetek.
Szeretettel: Évi. |
- november 28 2011 20:23:05
Kedves Évi!
Én is csak azt tudom ajánlani, hogy a fogyókúrát halaszd a jövő évre. Szilveszterkor megfogadod, hogy nem eszel ilyen finom süteményeket a következő naptól.
Üdv.: Torma Zsuzsanna
 |
- november 29 2011 07:33:26
jaj, de szigorú ez az "ihlet"...aranyos kis írás |
- november 29 2011 08:19:36
Kedves Zsuzsika!
Akinek vannak néminemű "súlyproblémái", tudja, hogy miről beszélek. És ahogy elnézem a NAPKORONGOS taliknak a fényképeit, úgy látom, hogy nem vagyok egyedül. No de gondolom, hogy a "kívülről" olvasó kedves emberek között is biztosan küzdenek ilyen gondokkal. Leginkább nekik - no és mindenkinek - szól az "üzenetem", de leginkább magamnak.
Egyszer egy csinos vékony kolléganőm - látta küzdelmemet minden évben a diétával - megkérdezte tőlem, hogy "miért eszel annyit"?
Egy másik kolléganőm ezt meghallva, válaszolt: "Miért, miért, mert szeret enni! És különben is neki jól áll, hogy "töltött galamb",
mindig vidám, hadd egyen!"- válaszolt helyettem.
- No jó én nem rosszindulatból mondtam - mondja a vékony kolléganő, hanem csak azért mert látom, hogy mennyit szenved a kaja-elvonási időszakban."- és mosolygott csendesen.
No de aki tudja, az tudja, hogy miről beszélek. Aki nem tudja, az majd megtudja 2o év múlva, vagy nem!
Köszönöm szépen, hogy arra biztattál, hogy várjak szilveszterig.
Megfogadom a tanácsodat Zsuzsikám, isten bizony.
Köszönöm, hogy véleményeddel itt jártál.
Szeretettel: Évi. |
- november 29 2011 08:20:22
Kedves Emese!
Köszönöm, hogy ide látogattál.
Szeretettel: Évi. |
- november 30 2011 13:40:09
Kedves Évi!
Amikor tavaly kiderült, hogy cukorbeteg vagyok, minden szénhidrátot, nasit, bármit felejtenem kellett. Bár eddig sem voltam édesszájú, a savanyú az én ízem. Napi 2 evést gyümivel, és kefírrel váltok ki. egy dekát sem fogytam. A többi cukros ismerősöm sem. Dec. 26.-án az ügyeleten 8-as cukrot mértek, és agyon dicsértek. Tehát nem faltam tele magam, mégsem. Szerintem a génjeink ellen hiába harcolunk.
Szeretettel olvastalak: Tara |
- november 30 2011 16:52:31
Kedves Tara!
Végtelenül sajnálom, hogy cukorbeteg vagy, és az bizony étrend megszorításokkal jár. Apukám is cukorbeteg volt - inzulinnal kezelt -,minden étkezés előtt és étkezés befejezése után másfél órával mértem a vércukorszintjét, diabetes-naplót vezettem és azt havonta kellett bevinnem a kórházba ellenőrzésre. Tudom, hogy mivel jár, kedves Tara. Anyu is cukorbeteg, meg van határozva, hogy napi 15o gramm szénhidrátot ehet, úgy hogy már kívülről tudom a tápanyagok fehérje, szénhidrát és kalóriaértékét.
Néha nekem is felszalad, de ha csökkentem a szénhidrát-bevitelt,normalizálódik. Természetesen ezeket a csodás sütiket én is csak többnyire "képekben fogyaszthatom", én imádtam fiatal koromban az édességet, tényleg mint Gombóc Artúr a mesében, de szerencsére leszoktam róla - le kellett -.
Az a baj, hogy a gyümölcsöt utálom, a kefírt viszont imádom.
A 8-as vércukorérték az tényleg jó. Inkább a fehérjéket részesítem előnyben, a szénhidrát nem nagyon érdekel.
Nagyon szépen köszönöm, hogy olvastál, mindig nagyon "várlak".
Szeretettel: Évi. |
- december 01 2011 16:44:04
Szia kedves Viki!
Én kipróbáltam a "Testkontroll"-t, a 9o naposat, a 6oo kalóriásat naponta, egyik sem járt eredménnyel, győzött a jojó.
Végül 3 éve minden évben azzal érek el eredményt - megmondom őszintén rohadt nehéz betartani, nekem a legnehezebb az eddigiek közül - mindennek a felét eszem mint addig, csak a szénhidrátot csökkentem minimálisra (3o gramm naponta)de ez eredményes. Próbáld ki, hátha bejön!
De különben olvastam, hogy mindenkire másképpen hatnak a diéták, el kell találni, hogy kinek mi a megfelelő.
Köszönöm szépen, hogy időt szakítottál írásomra és véleményezted!
Szeretettel: Évi. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 24. vasárnap,
Emma napja van.
Holnap Katalin napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
