|
 Vendég: 22
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
_Költségcsökkentés
Gyorsan kell cselekednem, egy hónapom van a haditerv kidolgozásáig. Ez azért is fontos, mert először is megígértem a barátomnak, (és amit én megígérek, szeretem betartani) másodszor szükséges elkészíteni.
Hallom Tündikém szuszogását a lépcsőházban,leesnek válláról a csomagok, van olyan zajjal, hogy meg sem lehetne mérni a szintet.
Gyorsan berántom az ajtón - ne ébressze már fel az egész lépcsőházat - lepotyognak a csomagok.
- Na, most mi a francot rángatsz, csitúlj má' a fene essen beléd, inkább segítettél volna. Na mindegy.- mondja. Kis hátizsákját ledobva az előszobában, tele van o,5 literes ásványvizes flakonokkal. Egyet fel is bont, gyorsan iszik belőle, nekem nem ad, nem vagyok szomjas. Ő sem, de azért iszik.
- Mi a túrót cipelsz (már én is átvettem tőle ezt a hülye szleng szöveget, nem baj, majd leszokom róla egyszer, nem most, nem mert most más dolgom van, fontosabb)- kérdezem tőle kíváncsian.
- Kérlek szépen, figyúzz! Gyertyák. Mind fehér színű, ne kotorássz már benne - és félre lök -, direkt mind fehér, mert ez volt az olcsóbb, meg egyébként sem ismered a színeket. Pedig már 3 éves korban meg tudnak különböztetni a gyerekek egy pár színt. No még nem mindet, de Te egyet sem tudsz, no jó a fehéret és a feketét ismered a karkötőkből kifolyólag- degradál Tündikém.
- No jó, de áruld már el, hogy mi a francnak a gyertya?- kérdezem Tündit (most már be vagyok rágva kissé)
- Minek, minek, költségcsökkentési tényező januártól. Hogyan? Úgy döntöttem (döntöttünk) nem fizetjük az áramszámlát. Nem kell áram, itt a gyertya. De ez is csak azért, mert Te éjszaka szeretsz írni, és úgy ítélem meg, hogy a semmitmondó kis hülye "ALKOTÁSAID"-hoz, elég a gyertya fény.- mondja Tündikém beleröhögve a képembe.
- Második költségcsökkentő tényező a víz. Nem fizetünk vízdíjat. Minek? Mosni nem kell, - mit ezt a szakadt pongyoládat, mert látom megtaláltad a zsákvarró tűt és nagy öltésekkel összevarrtad, ügyes vagy! No hangszóró nem jár érte! - fürödni sem kell, ha mégis nagyon koszos büdös az ember, ott a Duna vize. Lerongyolunk, hideg, hideg, hát persze, hogy hideg, most még igen, de nyáron majd jó lesz.-közli a száraz tényeket, közben nagyot kortyol az ásványvízből, majd folytatja.
-Harmadik költségcsökkentési tényező a közös költség (fűtés, szemétszállítás, közműdíj) nem kell, nem fizetjük! Minek? Fűteni nem fogunk, felöltözünk, vagy megfagyunk.Nincs több választási lehetőségünk. Szemétdíj, elvetve!
Mosogatni sem fogunk, hiszen nem lesz mit, hiszen enni sem fogunk. Most per vagy pillanat tudok szerezni egy kis romlott húst a kínaitól, de azt meg nem szereted, te kis finnyás!- mondja nekem Tündike és már a harmadik fél literes flakon tartalmát dönti magába.
- No már most figyúzz tovább, még mondom a frankót, nehogy elaludj, mert pofán cserdítelek!
Mellékhelyiség sem kell, itt az erdő mellettünk.
Ott nem tudsz, dehogynem, és régen, mi volt, pottyantós a kertnek a legtávolabbi részén, egy hétig tartott oda az út, no látod, ez meg itt van köpésre.- mondja Tündikém.
Elgondolkodom és tényleg, valóban igaza van.
Gyertyafényes éjszakák (romantika), koszosan, büdösen, éhesen, szomjasan, no szomjasak nem leszünk, mert nem lesz mitől megszomjaznunk) milyen gyönyörű szép napok várnak ránk.
- Tündikém, jó lenne, ha most már rongyolnál haza felé, mert még szeretnék aludni.- mondom neki kissé ingerülten. De még eszembe jut valami. Már szóvá is teszem.
- No ide figyejjé! mán'(húha, már én is így beszélek, no nem baj, így szeretem magamat)
azt azért nem gondolod, hogy csöpögős, pacát ejtő töltőtollal fogom írni csodálatos műveimet, no azért azt már nem! Mert ha nem lesz áram, a számítógép sem működik. - mondom neki aggódva.
- No én mindenre gondútam tesvírem, ne parázz! Találkoztam cipekedés közben, mivel cipekedtem, hát a gyertyákkal, a zöldszemű fiúval, tudod, az új stílussal, bejövök nála, bomlik utánam a csákó, no szóval ő mondta, hogy ebben az egyben tud segíteni. Kedvesem! Lopni fogjuk az áramot! Honnan, majd ő megoldja, azt mondta, ő tudja a tuti helyeket, honnan lehet.- mondja Tündikém még egy flakon vizet döntve az orcájába.
- A fene egyen meg! Áruld már el miért iszod ezt a sok vizet? - kérdezem tőle.
- Tartalékolom januárra, egyébként jó lenne, ha Te is inkább a vizet vedelnéd a konyak helyett, bár tök mindegy, mert úgysem lesz pénzed sem a vízre, sem a konyakra.- mondja fél szemmel rám sandítva Tündike.
- Rendben van, akkor mielőtt el esz innen a fene, még átküldöm email.-ban a barátomnak jóváhagyásra a tervnek ezt a részét. Mert ez még szigorúan titkos iratként kezelendő, el ne járjon a pofád, mert hajlamos vagy rá, a végleges döntés a barátom privilégiuma, mert ő szakmailag is, számszakilag is - mert azt be kell látnom, hogy a talponálló matek kettesemmel kitörölhetem a szememet - ellenőrzi.- közlöm Tündikémmel ásítva egy nagyot.
No de még nem fekszem le, meg egyébként is mindjárt hajnalodik, megiszok még vagy 5 kávét, addig amíg van víz (no meg kávé, meg áram) no meg elszívok gyorsan egymás után 15 szál cigarettát, a franc sem fog a város másik végébe utazni majd, ha itt ebben a kis vegyes boltban nem lehet kapni.
No és közben kipattant az isteni szikra az agyamból, (no meg ne égessem már magam,)
dohányt fogunk termeszteni és sodorjuk a cigarettát. No de ezt a tervet még majd jóvá kell hagyatnom, meg még nagyon sok terv tolakodik az agyamban a költségcsökkentéssel kapcsolatosan.
- No csá Tündike, vagy már el is mentél? Nem baj, úgyis jössz holnap is, minek annyit köszönni.
|
|
|
- december 01 2011 12:16:34
Barátnőm!
Nagyon jót írtál, sajnos ezek a kilátások!
Grartulálok: Pircsi |
- december 01 2011 12:56:03
Kedves Évi!
Nagyon jól belszőtted a történetbe, hogy mi vár ránk a jövőben, de legalábbis nagyon sok családra, akik egyre-másra szegényednek el.
Én is sokszor bosszankodom, hogy ami van, azzal csak a gond van. Ami nincs, azzal semmi gond nincs.
De azért azon is el lehetne gondolkodni, hogy ha ilyen száraz évszakok köszöntenek ránk, megterem-e egyáltalán a dohány?
Ha megteremne sem kell sokat szárogatni (mint régen), hiszen lehet, hogy már a tövén félig meg fog száradni. Ez is költségcsökkentő tényező!
A magam részéről nem sajnálom, hogy a szeszesitalok és a cigaretta ára emelkedik, így talán sokan meggondolják, hogy ételre, vagy cigarettár és italra költik-e a pénzt.
Azt is remélem, hogy többen leszoknak a dohányzásról, mert a betegség anélkül is elérhet bennünket. És én azt gondolom (most és mindenkor), hogy még sem mindegy, hogy miben halunk meg. Mert sokan azt mondják: "valamiben el kell pusztulni". Szerintem nincs igazuk.
Üdv.: Torma Zsuzsanna
 |
- december 01 2011 14:28:34
Barátnőm!
Köszönöm szépen, hogy olvastál és véleményeztél.
Szeretettel: Évi. |
- december 01 2011 15:09:01
Kedves Zsuzsika!
Úgy gondoltam, hogy humoros lesz az írásom, de azt hiszen, hogy átcsaptam szatírába - mint irodalmi műfaj - mert a szatíra fogalma: "gúnyos költemény, a komikum igen éles fajtája. A szatíra a komikus ábrázolásnak a humornál jóval élesebb, elutasítóbb fajtája". Mivel ennek a klubnak a 8o %-a pedagógus, felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező kedves emberek, legyetek szívesek kijavítani ha nem jól tudom, vagy gondolom, ebből is tanulok. Előre is köszönöm.
Kedves Zsuzsika!
Én úgy gondolom, hogy ha a szeszes ital és a cigaretta ára tovább emelkedik - hiszen már hosszú évek óta ez a tendencia - aki eddig az alkohol és a cigaretta rabja volt a szó legszorosabb értelmében, az ezután is így marad. Ezen szenvedélyekről nem könnyű leszokni. Mérhetetlen akaraterő szükséges mindkettőhöz, mely azért nem fogyókúra. Tudok olyan esetekről, aki májrákban, illetve tüdőrákban halt meg, és soha életében nem ivott egy korty alkoholt sem, és nem is cigarettázott. Tehát én úgy gondolom, hogy ez nem visszatartó erő. "Mert sokan azt mondják: valamiben el kell pusztulni", ezt írod. Ennek az lesz az eredménye, hogy még több család kerül az utcára, vagy még több család fog széthullani az alkohol miatt. Aki az ital rabja, nem gondolkodik azon, hogy mennyi pénze maradna ételre, ha nem inna. Ő nagy ívben tesz rá még egy lapáttal, hogy még lejjebb süllyedjen, az őt már nem érdekli, hogy jut-e ételre.
A közgazdaságiban kedvenc tantárgyam volt a politikai gazdaságtan. Tanultuk, hogy a "kapitalizmus, rothadó, halódó" és milyen jó lesz nekünk ha majd meghal. S lám az évtizedek alatt rá kellett döbbenni, hogy nem hogy meghal, egyre jobban virágzik, nálunk is, hiszen a tőkéje hozzánk is eljutott. (Nagy áruházak, plázák, külföldi beruházások tömkelege.) Akinek nincs pénze, vagy egyre kevesebb, ebből a "virágzásból" nem sokat észlel pozitív vonatkozásban. Hiszen az átlagember csak azt érzékeli, hogy egyik napról a másikra utcára kerül, megszűnik a jövedelme, elveszítheti akár a kis ingó, ingatlan vagyonát, széthullik a család és egyre jobban csúszik lefelé. Nincs szociális háló, amibe meg tudna kapaszkodni.
Sajnos ez a jövőkép, hiszen minden drágul, - de ez a folyamat nem most kezdődött véleményem szerint - újabb munkahelyek szűnnek meg, még több ember kerül az utcára.
És úgy gondolom - visszatérve a cigarettára és az italra -, hogy ha 3o órát kellene utazni viszontagságos körülmények között, ezek a szenvedélybetegek akkor is elutaznának, hogy meg legyen a napi "betevő".
Egyébként a dohány termesztést még átgondolom, hiszen tényleg, ha nem lesz "esős évszak" ott eszi meg a fene a dohányt a földeken
De én nem hiszem, hogy tavasszal nem köszönt-e be újra egy jó kis esőzés - mint eddig minden évben -árvizet okozva. De gondolom az sem jó a dohánynak, - nem tudom, nem vagyok mezőgazdász (sem) - csak úgy a hülye kútfejemből gondolkodom.
Kedves Zsuzsika!
Nagyon szépen köszönöm értékes hozzászólásodat és véleményedet.
Szeretettel: Évi. |
- december 02 2011 16:20:25
Kedves Viki!
Nagyon szépen köszönöm, hogy "meglátogattál", véleményeztél és kiegészítetted gondolataiddal írásomat. Szeretettel várlak máskor is!
Évi. |
- december 02 2011 20:47:11
Évikém megint hoztad a remek témát, kitűnő stílusban. Nem baj, hogy szatírikusra sikerült, mert nekem az jutott eszembe, hogy bizonyos fajta családoknál a cigaretta és ital árának emelése azt jelenti, hogy a gyerekeknek még kevesebb étel jut. Mert akkor is meg fogja venni az italt is, a cigarettát is. És nincs megoldás. Ha jegyet kapnak azt is elcseréli, ez megint sajnos a gyerekek rovására megy. Így nagyon is komoly háttere van írásodnak és jobb is, ha humorba csomagolod. Így könnyebb elviselni a gondokat.
Szeretettel ölellek: Tara |
- december 03 2011 15:51:28
Tara kedves! Köszönöm szépen, hogy megerősítettél novellám műfaját illetően - szatirikus -, én is úgy gondolom, hogy talán kissé tompítom az "élét" a rideg valóságnak- ha némi humorral fűszerezem az írásaimat-, melyet mindenki érez.
Szeretettel ölellek: Évi. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
