|
 Vendég: 90
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
_ V
egyszerű történet inaséveiből
Rég meghalt már kedves nagypapám, de alakját, arcát kristálytisztán magam elé tudom idézni, olyan mély nyomokat hagyott bennem, mert gyermekkorom feledhetetlen élményeit jelentik az ő történetei.
- Négy gyermeket nevelt fel - köztük anyámat is - de velük nem ért rá foglalkozni, mert akkoriban asszonyok nem gyakran vállaltak idegen munkát, inkább sok gyermeket neveltek.A munka dandárja a férfiakra maradt, ők tartották el a népes családot. Nem volt még fogamzásgátlás, a vallásos emberek úgy gondolkodtak, hogy a gyermek Isten ajándéka és a házasság a gyermekek meleg fészke...Sokan szegényen éltek és sokat dolgoztak, mégis boldogabbak voltak, jobban tudtak a kevés, szerény ajándékoknak is örülni, mint a mai gyerekek, akiket elhalmoznak drága ajándékkal - és szerintem helytelenül - pénzzel is, de szeretetet és törődést keveset kapnak. Nagyapám meséi is ajándékot jelentettek nekem, mert annyira jóízű gesztusokkal kísérte előadását, hogy azt már látni is élvezet volt. Ölébe vette a macskát, pipára gyújtott, néha hátra tolta örökké kopasz feje búbján tartott simlíderes sapkáját, és mesélt..nekem az unokának, aki árva lévén ott cseperedett a nagyszülőknél kicsi gyermekként.
- Kovácsinas voltam egy falusi gazdánál, aki több hozzám hasonló fiatal kölyköt is foglalkoztatott. Délidőben körülültük az asztalt a kovács, a felesége, saját négy gyereke és mi inasok. Egyszerű paraszti ételeket ettünk, de nem voltunk válogatósak..Jól főzött a gazda felesége. A másik inas, a Matykó, tót származású volt, nem is beszélt magyarul hibátlanul..de azért értettük.
- Nekem gyakorta sóhajtozott, mennyire szeretne gazdag lenni:
- Hej, Janó, ha én király vónék, mindennap másik szénásszekéren aludnék, hájas pirítóst ennék, oszt zsírt innék...
Hát ezzel a Matykóval akadt némi gond az ebédnél szinte minden nap, mert az ételeket alaposan megsózva szerette. Annyira megszokta ezt, hogy a gazdasszony főztje neki sótlan lesz, hogy már meg sem kóstolta, csak fordult a tűzhelynél tüsténkedő menyecske felé, szólva:
- Asszonyság, - adom az a só!
Ez így ment hosszú ideig, míg a gazdának támadt egy furfangos ötlete. Mikor Matykó hátra fordult sót kérni, egy maréknyi sót a saját markából - amit előre magához vett - beleeresztette Matykó tál levesébe. Matykó aztán szokása szerint szintén megsózta - és elégedetten merített magának egy nagy kanálnyit és mert eléggé megéhezett már, le is nyelte. Nyomban fel is ugrott öklendezve és kifutott az udvarra...Miután kiadta magából az undorítóan túlsózott ételt, mérgesen így kiáltozott.
- Ba...om teremtette, nem lehet megenni! Ki tette velem e szörnyűt, a fene essék a bélibe!
- Nagy nevetés fogadta a haragot, majd Matykó is megenyhült és a rossz vicc után sózás előtt megkóstolta az ételt.
Kedves és tanulságos mese, de mégsem az, mert megtörtént és élvezet volt meghallgatni nekem, most pedig tovább adtam. |
|
|
- december 11 2011 20:52:30
Kedves Mamuszka!
Szeretek olvasni ehhez hasonló "adomákat". Régen sokszor megviccelték egymást az emberek, főleg azokat, akik meg is érdemelték.
Mulatságos és tanulságos!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
 |
- december 12 2011 09:40:15
Köszönöm Zsuzsanna kedves véleményedet
a régi emberek valóban kedvelték az ilyen ártatlan viccelődést - jobban figyeltek egymásra...
sok ilyen történetet hallottam gyerekként. - ma már ez a jókedv kiveszett a munkatársakból, inkább gyűlölet van és rivalizálás - ez szomorú
szeretettel üdv. - mamuszka |
- december 12 2011 21:28:37
Ez nagyon édes! Gratulálok Mamuszka!
A falusi beszéd ízes nyelvezetét jó hallani (olvasni)
Szeretettel ölel Irénke |
- december 13 2011 14:57:09
Köszönöm kedves Irénke üzenetedet, a biztatást
a barátjelölést sikerült helyreállítani -azt is köszönöm
nekem nincs fotóm sehol, mert egyszerűen olyan megviselt és rossz állapotban vagyok betegségeim miatt, hogy magamat sem akarom látni -- azt meg különösen nem, hogy egykori diákjaim, ismerőseim ilyennek lássanak, amilyenné váltam..- de ez nem is fontos itt...csaka versek, az írások, a barátság és a szeretet
ölellek Sarolta/mamuszka/ |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
