|
 Vendég: 82
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
_ V
véleményt szeretnék
Úgy hozta a véletlen, hogy a férjem a gyógyszertár reklámcédulái között rábukkant egy pályázati felhívásra, amit egy gyógyszergyártó cég tett közzé fájdalomcsillapító készítményének reklámozása céljából, tekintélyes jutalmat is kilátásba helyezve a tíz legjobb helyezettnek /de lehet, hogy száznak, már nem emlékszem/ - nem is lényeges.
Mivel éppen megkaptam ezt az unokáimtól leselejtezett gépet, beneveztem a pályázatra, nem a díj ösztönzött, hanem a szórakozás, versíró képességem megmérettetése, barátok keresése, kellemes időtöltés, hiszen nyugdíjas magyar szakos tanárként - noha korban már jó messze voltam az aktív tanítástól - nem állt tőlem távol ez a munka, móka...Így cseppentem bele az irodalmi portálok világába, melyek tömeges létezéséről akkor még fogalmam sem volt...
- A meghirdetett pályázat témája adott volt : a fájdalomról kellett volna szólnia a pályaműveknek, később már lazítottak ezen, és bárkitől bármilyen témát elfogadtak. Nosza megindult a versek áradata, a határidő végére közel hétezer alkotás érkezett be. Közben pedig folyamatosan leveleztek egymással a pályázók...Megdöbbentő élmény volt számomra a sok ellenséges, gúnyolódó, egymást sértő üzenet...
- Természetesen én is megkaptam a magamét, hideget, meleget - ellenséget, barátot...Több olyan név is szerepelt itt, akikről később megtudtam, hogy "notórius" verselők és minden portálon regisztrálva vannak, ontják műveiket és okostojásként oktatnak a versírás fortélyaira szerencsétlenkedő, fejlődni vágyó leendő nagy költőket...miközben természetesen elvárják, hogy őket , véleményüket mindenki alázattal fogadja...
- Nehezen emésztettem meg az első goromba sértéseket: egy azóta már elhunyt - ráadásul a megyénkben lakó üzemmérnök - kolléga írt nekem olyan verses üzenetet / pl bilidről leszálltál, ../ hogy napokig sírtam miatta...A pályázat végén zsűri bírálta el az alkotásokat - szerintem jó, ha százat elolvastak, visszajelzést senki nem kapott és olyanok nyertek, akik csak a végén küldtek be vacak , igénytelen verset...senki korábban nem találkozott a nevükkel - kamu volt? vagy előre tudták, ki lesz a nyertes? Mire volt ez jó??
- Sajnos, a versírást nem tudtam abbahagyni, függő lettem és új portálokat kerestem, találtam is sokat - ez új döbbenetet jelentett. Minek a sok vers, ki olvassa őket? A könyvtárakból senki nem kölcsönöz verseskötetet, a boltban nem vásárol, én sem.../még mindig csak a klasszikusokat kedvelem, de közülük is válogatok - Petőfi nekem túl egyszerű, Vörösmarty dagályos, Ady gőgös.../
- de megértettem: az íráskényszer működik, - jobb, kevésbé kártékony, mint a drog...Azok olvasnak verset a portálokon, akik maguk is írnak, és így megvalósul a csere: én olvasom a tiedet, te az enyémet, megdicsérjük egymásét, ha nem vagy szimpatikus, akkor elveszem a kedvedet, mert leprának nevezem alkotásodat, téged gőgösnek vagy éppen ostobának...Így működik ez! Három év alatt körülbelül ötszáz verset , prózát követtem el...persze "fejlődtem" közben, egyre jobbakat is írtam néha, máskor vacakokat, hiszen kritikai érzékem saját magamról is van..
- Több portálon hosszabb, rövidebb tagság után megfordultam és elfordultam - nem a dicséretek hiánya, hanem az igazságtalannak érzett mocskolódások miatt../Neveket nem mondok, pedig azok, akik legjobban és legtöbbet bántottak , mindenütt jelen vannak, felismernek és folytatják az üldözést...nem menekülhetek../.
- Még néhány szó a színvonalról. mi amatőrök nem leszünk soha profik, a költészet összetett művészet - a szó, a zene,a képek művészete, szabályok, emelkedettség...- a költő születik, megtanulni a művészi fokot nem lehet...sem mások tanácsaiból, sem könyvekből, sem gyakorolni nem elég...Nem szerencsés, ha valakit megtéveszt a laikusok magasztalása, mert elhiszi magáról, hogy ő halhatatlan...Ami engem illet: csupán terápia, barátokra vágytam, találtam..és ennyi elég itt és most ezen a portálon végre magamra találtam...és ha nem tetszik egy vers, hát nem szólok hozzá, mindenki érzékeny, miért is kellene bántanom..
- Szívesen venném, ha lenne véleménye másoknak is erről, bár ha nincs, az sem zavar. |
|
|
- december 13 2011 19:42:27
Kedves Mamuszka!
Én úgy emlékszem, hogy ezt az írásodat (vagy talán ennek a témának egy-egy részletét (szeletét?) már olvastam Tőled.
Érdekes megállapításaid vannak, amelyek nagyon is valósak, különösen egyik-másik "költőtárs" jellemzését illetően.
Már sokszor írtam én is hozzászólásaimban, hogy azóta szaporodott meg verseim és különböző írásaim (esetenként cikkeim) száma, amióta két irodalmi "társaságnak" is tagja vagyok.
Azelőtt hosszú időn keresztül egyéb okok miatt nem is igen írtam, vagy csak nagyon ritkán.
De azóta sem törekszem nagy mennyiségű alkotás megírására, pedig nagyon-nagyon sok gondolat foglalkoztat és forog az agyamban. És bár mint több tagtársamnak is, közös köteteinkben jelenttek meg verseim, (írásaim), mégis "örök amatőr" leszek ( ezt a címet adtam egyik versemnek is).
Örülök, hogy sok olyan tagtársra leltem két irodalmi klubban is, (egy harmadiknál ritkábban jelenek meg, de ott is jelentek meg verseim), akik hasonló gondolkodásúak, érzésűek. De még ha nem is hasonlóak vagyunk az az egy dolog összeköt minket, hogy írunk, ki régebb óta, ki csak az utóbbi években, de mindannyian ugyanazon az úton haladunk!
Köszönöm, hogy olvashattalak!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
 |
- december 13 2011 20:13:58
Kedves Zsuzsanna!
Őszintén bevallom, kicsit reméltem, hogy legalább te hozzá fogsz szólni ehhez a - szerintem - fontos és aktuális témához. Örülök, hogy írsz és annak is, hogy ismerlek - bár csak a levélváltásaink és írásaink által. Sok okos gondolatod van, el kell mondanod, le kell írnod.
- Én most sajnálom, hogy korábban - amikor még volt egészségem - nem írtam le gondolataimat...igaz, a tanári pályám és a két gyerekem nevelése szinte minden időmet lekötötte. Azt is tudom, nem vagyok eléggé tehetséges ahhoz, hogy költőnek vagy írónak nevezhessem magam, de legalább van önkritikám, míg sajnos, sok alkotó amatőrnek nincs, és úgy járnak, mint a holló, a dicséret hatására kiesik a sajt a csőrükből /mese/...Ráadásul oktatnak is másokat...no de kárt nem okoz, csak az érzékenyeket idegesíti vagy keseríti...
Már ezen túltettem magam, mert nem vágyom babérokra, családom is csak játéknak tekinti ezt a tevékenységet, és nem olvasnak verseket sem a lányaim, sem az unokáim, de még barátaim sem...Kár, de ez egyre jellemzőbbé válik és ezért válnak - többek között - egyre sivárabbá az emberi lelkek - sok rejtett szépségtől fosztják meg magukat, akik a művészeteket nem értik, nem kedvelik, nem igénylik - legyen az bár zene vagy bármilyen művészet...
Ma vettem egy csodálatos könyvet - érthető nyelven fogalmazott igényes tudománytár, ami 7900.- Ft-ról le volt értékelve 1900.- Ft-ra, mert nem kelt el..a szépirodalom iránti kereslet még csekélyebb..
Na eleget prédikáltam...de tudom, te is hasonlóan gondolod, látod.
szeretettel üdvözöllek - Sarolta |
- december 15 2011 11:55:39
Kedves Mamuszka!
Érdeklődéssel olvastam gondolatébresztő írásodat! És nem csak ezt! Az az érzésem, hogy te egy kicsit pesszimista szemüvegen keresztül nézed mindig az irodalmi fórumok tevékenységét, kevesled az olvasók számát és kategorikusan két részre osztod a hozzászólókat, mocskolódókra és hajbókolókra. Pedig vannak szép számmal olyanok, akik jó szándékkal, kulturáltan teszik meg észrevételüket, nem kell messzire menni, jó példa erre Torma Zsuzsa.
Nagyon kérlek, ne vedd ezt mocskolódásnak, de te még most is osztályfőnöknek érzed magad, nem veszed észre, hogy a nebulókból felnőtt olvasók lettek, akik épen olyan megosztottak itt, mint jelen társadalmunkban. És javíthatatlanok!
Több oka van annak, hogy miért csökkent a verset és irodalmat kedvelők száma. Az első talán a televízió, amelyik elvette a fiatalok képzelőerejét, rájuk kényszerítve az általuk nyújtott filmek sugallatát. Jókait, Arany Jánost, Karinthyt leváltották a szappanoperák, a Való Világok. Brrrr!
Még őrzök a fiatalkoromból 1 Ft-os Zola, Stendhal, Móricz Zsigmond klasszikusokat. Mibe kerülnek ezek ma? Többezer forintba! A mai írók olvasottsága pedig függ a metrólejárótól a televízióig történő reklámozástól, szerepeltetéstől.
Ne haragudj, de az olvasás megkedveltetése nagyban függ tőletek, magyartanároktól is. Az én magyar tanáraim, - Hársing Lajos, Mezei Ottó- olyan órákat tartottak, hogy a tanulók szájtátva, és nehogy egy szót is elmulasszanak, olyan csendben, hogy a légy zümmögését is meg lehetett hallani, itták magukba a versek, prózák szeretetére nevelő szavakat! Titokban remélem, ha kis mértékben is, ez fellelhető írásaimban.
Végül egy írás sikerét döntően nem a hozzászólások száma, nem a mocskolódó kritikák határozzák meg, hanem az olvasókban ébresztett szeretet.
Nagy érdeklődéssel olvasom a magad, családod és ismerőseidről írt novelláidat! A verseléshez nem értek, azért itt ritkán fordulok elő, így azokról se jót, se rosszat nem tudok mondani!
Szeretettel olvastalak Andy |
- december 15 2011 20:55:54
Kedves Andy!
örülök, hogy olvasóm vagy - itt nem kelendők a nem túl érdekes - inkább csak mesének nevezhető - prózák.
Amit írtál rólam, igaz, nem tudok kibújni magyartanári bőrömből...- tényleg 2 csoportba soroltam az olvasókat, mint ahogy az irodalmat szeretők és nem szerető tanulókat is. Amikor én még aktív tanár voltam, sokan szerették az irodalmat a kedvemért, mert a tanár személye sokat számít - ebben is igazad van.
Azzal is egyetértek, miért alakult így az olvasás iránti közöny...és örülök, hogy már nem kell tanítanom, bár az volt életem értelme - de sikerélményre mindenkinek szüksége van..és most nem lenne részem benne...vagy jóval kevesebb.
Amikor én voltam diák, az olvasás és a mozi , a rádió volt a szórakozás...Faltam a könyveket, ismereteimet onnan merítettem és diákjaimnak is azt tanácsoltam: mindegy, mit - akár ponyvát is! - csak olvassanak.
Itt a portálokon nem erről van szó: itt kevés olyan van, akit az érdeklődés vonz - bár van! - inkább hiúság, hogy ő költő, író - és a társ írását ezért hanyagolja vagy főként érdekből olvassa: Adok, hogy adj" -alapon.
Én nem vágyom dicséretre, megtaláltam már a hasonló érdeklődésű barátokat..és csak azért írok, hogy pótoljam egykori tanítási tevékenységemet - anélkül, hogy bárkit is kioktatnék, vagy sértegetnék
köszönöm kedves figyelmedet-----szeretettel - Sarolta-mamuszka |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
