_A madarak nyelve nagyon régen kialakult, és más, ősi beszédmódokhoz hasonlóan tömör, kihagyásos beszéd: keveset mondanak, de ezzel sokat fejeznek ki és sokat megértenek belőle.
Gilbert White
V
Tolnai Imre: Karácsony az állatokkal együtt!
A lovak is beszélnek... Csak oda kell figyelni rájuk.
Monty Roberts
A Karácsony nem csupán az embereknek,hanem az állatoknak is szól. Ők is élőlények,sőt bizonyos jószágok családtagok is !
Ahogy ma ,úgy tegnap ,illetve tegnapelőtt is kimentem Pötyihez és Öcsihez,hogy megszeretgessem Őket. Pötyi hagyta,hogy átöleljem, Öcsike ma viszont egy csonttal volt elfoglalva,emiatt nem foglalkozott velem. Tutyi rosszul vette,hogy szeretgettem Pötyit. Nagyot nézett. Őt is megszeretgettem,hogy Ő is érezze az iránta táplált szeretetemet és megbecsülésemet.Összesározott,amikor rám ugrott. Ám nem baj,mert mind a ketten örültünk egymásnak .Kaptak tőlem mind a hárman sok-sok szeretetet, tiszteletet,simogatást ,illetve ölelést. Mindezeket viszonozták is! Nagyon aranyosan!
Módfelett lényeges,hogy ilyenkor,Karácsonykor, a szeretet ünnepén nagyobb figyelmet fordítsunk az állatokra is! Szeressük,becsüljük Őket is, s Velük együtt legyünk remek örömökkel teltek!
A kutya a legállhatatosabb barát - az első, aki üdvözöl, és a legbátrabb, aki védelmez.
George Gordon Noel Byron
Minden Kedves Olvasómnak további kellemes Karácsonyozást kívánok !
Nagyon szeretem az állatokat, eddig mindig befogadtam, az elhagyott kiscicát, kutyát. Nem tudtam nemet mondani sosem. Ragaszkodó, hűséges, szeretni való mind. A gondoskodást százszorosan visszakaptam, (kapom) tőlük.
Itt a prózáknál van egy írásom Dödiről a talált kiskutyámról.
Új élet vár a címe, ha kicsi időd lesz és érdekel olvasd el légy szíves.
Szeretettel olvastam az írásod. Köszönöm. Nagyon szereted az állatokat. Írásaidból vereseidből érzem.
Szeretettel: Szofi
Örülök, hogy Karácsony Ünnepén sem feledkeztél meg kedvenc négylábú családtagjaidról!
Én is sok helyen olvastam és hallottam, főleg az utóbbi időben, hogy az állatokat nem csak szeretni, hanem tisztelni is kelll. Sajnos, manapság egyre inkább elszaporodtak az állatkidobások, mert sokan nem gondolkodnak előre. Felelegesen megvesznek pici állatokat a gyermekeiknek ajándékba, és amikor megnőnek, nem tudnak mit kezdeni velük.
Igen,mindegyik olyan,ahogy jellemezted Őket! Igen,ragaszkodóak is és többszörösen meghálálják a szeretet is !
Megfogom nézni , és elolvasom nemsokára a Dödiről szóló írásodat!
Köszönöm szépen én is !
Igen ,nagyon szeretem,becsülöm Őket!
Üdv.: Imre
Kedves Zsuzsanna!
Igen,pontosan úgy van ,ahogy írtad ! Nagyobb felelősség is kellene az ilyen egyénekben!
Köszi,hogy olvastál és hozzászóltál a prózámhoz!
Üdv.: Imre
mimone - december 27 2011 16:54:44
régóta olvasgatom szösszeneteidet Delfinke...s nem volt még elég időm ahhoz,hogy reagáljak mindegyikre...most azért ezt választom,mert bár nem ez a legjobban összeszedett,de tetszik az benned,hogy semmi és senki felett nem mész el úgy,hogy ne írj róla,ne emelj hangot....
valóban itt élnek köztünk az állatok..velünk,ki-ki amennyire teheti,igyekszik ember'módra bánni velük.
sajnos a környezetemben már találkoztam barbár módra bánó embertársaimmal,akik nem kímélték a háziállatok lelkét.
éppen ezért,ne csak az ünnep hangulata váltsa ki belőlünk,belőlük a szeretet eme rezgését,hanem egy életet kellene úgy elképzelnünk,hogy barátságban,békességben éljünk egymás mellett,mind emberek,mind állatok.
s aki ezt az érzést nem tudja magáénak érezni,legalább kerülje el messze az érző lényeket.
V
