|
 Vendég: 94
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
_Előszedem rongyosra szakadt pongyolámat...
 M
Úgy gondolom, hogy ihletemtől (Tündikémtől) vezérelve előszedem rongyosra szakadt, tépett pongyolámat. Tündikémet alig látom mostanában, mert szaladgál fűhöz, fához, mert bedőlt Ő is, nem csak a hitele. Hallom, rongyol fel a lépcsőn, tűsarkú cipője orrával berugja az ajtót és lehuppan a fotelba.
- Szia kedvesem, úgy hallottam, hogy hangulatjavító programot dolgoztál ki, úgy hogy én vagyok az első kliensed. Bedőlt a devizahitelem, van még cirka 1o kemény napom, hogy összeguberáljam a lét, vagy vigyem az igazolást arról, hogy rendelkezem azzal a bizonyos összeggel,amit be kell, hogy fizessek, hogy ne legyen végem. De végem lesz, ezt itt most mondom neked, úgy hogy légy szíves javíts a hangulatomon, mert megkeresem a kardomat és beledőlök. - mondja Tündikém szinte egy szuszra(Közben magába dönt egy kis málnaszörpöt, hogy miért csak azt, azért mert már piára sem fussa.
- No kérlek szépen, először is nyugodj meg. Vígasztaljon az a tudat, hogy nem vagy egyedül ebben a csapdában, ezt csak azért mondom, hogy elkerüld a végtelen nagy önsajnálatot. Tehát nem vagy egyedül, ez azért már egy kis pozitívum. Te is bedőltél annak idején amikor felvetted a hitelt, a "szép szavaknak". No erről ennyit és nem többet. - mondom neki nagyot kortyolva az ásványvizes flakonomból.
- No de most mi lesz velem? - kérdezi kissé jobb hangulatban.
- Mi lenne veled, ne félj amíg engem látsz, legfeljebb végleg ide költözöl hozzám, itt mindíg van helyed, majd amikor stabilizálódik az anyagi helyzeted és újra lábra állsz (meg tudod csinálni, mások is "megcsinálták már") akkor utadra engedlek. Hívd a szállitmányozási céget, teher taxi sity-suty itt terem a cumóddal együtt.
Program bezár, ez a javaslatom, ha tetszik, ha nem, el kell, hogy fogadd.- mondom neki ellentmondást nem tűrő hangon.
Közben csörög a kis mocsodék telcsim valahol - mert már megint elhagytam - elindulok a csilingelő hang irányába, ott egye meg a fene, komolyan mondom már felidegesít. No persze én vagyok a hibás, mert elszakadt a lánc a nyakamban (mint az a bizonyos háló) amire rögzítettem a telcsimet és persze, hogy mindíg elhagyom. No meg vagy te kis szörnyeteg, jövök már jövök, ne csilingelj tovább.
- Halló, ki beszél? - csak így lazán bele ordítok, mert hangulatot javítok.
- Halló, felugranék, egyébként Lakatos Gazsi vagyok, szeretnék részt venni a programodban. Mehetek? Vagy időpontot kell kérni? No nehogy azt mondd, hogy igen, mert harakirit végzek magamon. - mondja az erőszakos hang. Nem tudom, hogy ki ő, de gyorsan azt válaszolom neki, hogy jöhet.
Behemót, 185 cm magas, erős testalkatú, mulatt férfi (ahogy így a kukucskálón kisassintva meg tudom ítélni, gyorsan zsebembe is dugom a túlélő felszerelésemből a speciális bicskámat, sose lehet tudni, hogy mire leszek képes, vagyis ő mire lesz képes. Mivel pontos személyleírást fogalmaztam meg róla, akár egy bűnügyi kihallgatásnál is megállná a helyét.
Szóval beengedem (tehetek mást? Én hirdettem az összes fellelhető csatornán a hangulat javító programomat, most akkor álljam a sarat)
Leül Tündikém mellé a Gazsi, látom nagyon stíröli, biztos tetszik neki a szőke hajzuhatag, már kissé el is kalandozott a figyelme a problémájáról. Azt hiszem be kell, hogy avatkozzak, mert ez már nem tetszik nekem.
- Nos, hallgatom kedves Lakatos úr, mi a probléma, orvosoljuk seccperc alatt.
- Nem kapok több segélyt (munkanélkülit), felülbíráltak, azt mondták a hívatalba, hogy menjek dolgozni. Hát a rosseb ami megeszi, megéltem már 42 évet, egy napot sem dolgoztam életemben, lusta vagyok mint a dög,
mit képzelnek, hogy én majd magamévá teszem a munkát? Hogyne! Inkább a szép Iluskát - ő a feleségem - hadd jöjjön az a kis pulya, kilencedik? Hát aztán, még mindig könnyebb feladat, mint a munka. De van egy nagy probléma, Iluska már nem szülhet több gyereket, és ebből adódóan vagyok én most rettenetes rossz hangulatban. Úgy hogy ezért jöttem, hogy segítsen. - mondja kissé alázatosabban, de egyre csak Tündikémet stíröli.
Gyorsan meg kell szabadulnom ettől a fazontól úgy ítélem meg, hiszen ennek az ürgének nem a hangulatát kell javítani, hanem a hozzáállását az élet dolgaihoz, az pedig nem illik bele a programba.
- Sajnos uram, meg kell, hogy mondjam őszintén, Önnek nem tudok segíteni, ezt a problémát a processzor nem ismeri fel, úgy hogy távozzon kérem. - mondom neki kedvesen de határozottan. (Közben megvillogtatom a "jelvényemet", illetve a bicskámat, jó, hogy a zsebembe raktam, éreztem, hogy ezt kell tennem) úgy hogy el is rongyol tőlem tüstént.
Ismét csörög a kis céda, felkapom.
- Halló, szia Rózsikám, mi a baj, ne bömbölj, hallom a hangodon, ugorj fel, beszélgessünk.-mondom kedvenc barátnőmnek.
Beviharzik 3 csomag 1oo db-os papírzsepivel, hanyag eleganciával ledobja magát a kanapéra és sírva mondja.
- Elhagyott az a bitang, hát tudod, a Karcsi, nem rég szedtem fel, emlékszel, ő korrepetált irodalomból, tőle tanultam verseket írni, no ugye így már beugrik. - mondja a zsebkendőit szanaszét dobálva.
- No látod, ezen könnyen segíthetek. Most gondolj bele, ha nem hagy el, továbbra is írni fogod a rosszabbnál rosszabb szösszeneteidet, verseidet, örülj neki. Én bizony a helyedben nem bánkódnék egy csöppet sem.- mondom neki és a kezébe nyomok egy pohár málnaszörpöt.
(Zúdítsad le az egészet, mert soha nem tér vissza a kicsi eszed, amit Karcsi elvett tőled)
- Nos, a program második részében keresek Neked egy macsót, de a jobbik fajtából. Ő majd kizökkent az önsajnálatodból és bánatos hangulatodból.
Gyorsan tárcsázom Emilt, ő volt régen a bukott, sokszor bukott diák, de már túl lépett önmagán, ő lesz a nyerő Rózsikának. Úgy ítélem meg, hogy igazam lett, vagy igazam lett, Emil már karjaiba is zárta Rózsikát.
Most így elmerengve írásomon, nézem magam a tükörben a rongyos, szakadt pongyolámban és az alábbiakat állapítom meg.
A hangulat javító programom működik. Ma már két ember hangulatán (Tündikénél és Rózsikánál) javítottam, nem volt hiábavaló próbálkozás. Hogy a Lakatos úr problémáján, illetve hangulatán nem tudtam javítani, úgy hiszem az nem az én hibám. |
|
|
- január 21 2012 12:57:13
Kedves Évike!
Megint csak jó kis írásodhoz gratulálok!
Ha minden ember egyformán dolgozna, (illetve nem keresne más "kiutat" a munkavégzés megtagadására), akkor biztosan mindannyiunknak jobb lenne a hangulata, mert pénz is több állna a "házhoz", és nem dőlnének be a hitelek sem.
Nem csak a bankok "kaszálnának"!!!!
Szeretettel: Zsuzsa
 |
- január 21 2012 15:12:53
Kedves Zsuzsika!
Nagyon szépen köszönöm bölcs hozzászólásodat.
Szeretettel: Évi. |
- január 28 2012 11:48:57
Nagyon tetszett mintha az Élet írta volna szeretettel Üdvözöl és puszil . Ildi  |
- január 28 2012 15:39:59
Kedves Ildikó!
Köszönöm szépen, hogy ide "látogattál".
Szeretettel: Évi. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
