Ültél már esti csendben vízparton? Mikor a lemenő Nap és a felbukkanó hold fényét visszaveri a víztükör? A part menti fákat öleli csendesen, zöld – arany lombokon át csillogva játszik a fény, lengedeznek az ágak táncolva. Selymes érzéseket varázsol szívedbe, titkokat rejt, titkokat sugdos.
Zsibonganak a madarak, beszélgetnek egymással. Ég és Föld között varázslatok lebegnek, ragyognak a fények. Fűszeres illatár lengedez a légben, keveredve a víz illatával. Színvarázslatot terít a virágáradat, méhek és darazsak gyűjtik döngicsélve az édes, mámoros nektárt. Szivárványszínű pillangók, ezüstösen ragyogó szitakötők járják könnyed táncukat a víz felett.
Fürtös fellegek úsznak az égbolton, színesre festve a látóhatárt. Szemed beissza a ragyogó csodát, lelked lebeg a végtelenben, ölelve az emlékek, emlékeid folyamát.
Vonz a múlt, szíved keresi a régi emlékeket, míg lelked mélyét kutatod.
Szárnyalva fel-felröppensz a sorsod horizontjára. Lágyan ölelő dallamokban üzennek az érzések, finom fények ölelik a partot.
Állj ki ebbe a fénybe, hogy átjárja testedet, lelkedet a remény, fájó sorsod felett!
A part menti kavicsok között ezüstösen hullámzik a víz, csillagok hunyorognak a mélybársony égbolton. Szárnyaló lelked fénysugarakat ont, sóhajtva szállunk ezekben a varázslatokban. Dallamokat susog az enyhe szél, lágy akkordok az éjszakában, ebben a szépségben, belebújva az érzésekbe.
Milyen egyszerű és elérhető a boldogság. Tökéletes hangulat a merengéshez, életed, sorsod vonalán.
Ezüstcsengők csilingelnek, vagy szürke, monoton zene kíséri utadat.
A fények felé dalolva ragyogj! Szeretetsugarak szálljanak szívedből.
*
Nappal a fénysugár magában hordoz
Az esti fények Téged hoznak el a gondolataimban, az álmaimban.
Tárd tágra ragyogó két szemed
Lelkedből szárnyaljanak a dallamok
A távolból érzéseink a szeretetben így ölelkezzenek.
szomorufuz - március 08 2012 15:20:42
Kedves Évike!
Köszönöm szépen, hogy ismét meglátogattál.
Szeretettel: Szomorúfűz
szomorufuz - március 09 2012 19:02:34
Kedves Viktória!
Sokszor, sokat ültem a tóparton. Nagyon ölelő érzéssel tölt el.
Már sajnos, a szikla nem megy - sőt, a tópart is csendesedik.
Köszönöm olvasásodat. Szeretettel: Szomorúfűz
