|
 Vendég: 20
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
_ V
Mindenkit eltalál, ne térj ki előle!
- Tündikém, mit énekelsz? Légy szíves énekeld hangosabban, mert imádom ezt a dalt!- kérlelem Tündit, és már röppen is a vállamra, ujjaimat ráigazítva a klaviatúrára - nem mintha egyedül nem menne, de jobb ha segít - már rá is zendít.
- De tudod kedvesem, a teljesség igénye nélkül énekelem és lehet, hogy nem is jól tudom a szöveget, de azt hiszem ez nem vet vissza Téged abban, hogy meghallgasd! - és már énekel.
"Orgaonavirág illata,
kis szobámat járja át,
eszembe jut kedves szava,
szeretem az orgonát!
Mindent megbocsájtok Neked,
hogyha szeretsz engemet
jöjj ide és érezd velem
szerelmes kis éjszakánk!"
- Kedvesem, eszembe jutott egy gyönyörű szép szerelmes történet, megirjuk? Mi történik? Semmi. Legfeljebb aki nem szeret olvasni a szerelemről, nem olvassa el.- mondja Tündi kissé (de nem sokáig) elgondolkodva. No írd légy szíves, most én diktálok.
Gyönyörűen sütött a tavaszi napsugár, virágba borultak a fák, az orgona ontotta csodálatos illatát. Barbara sétált az orgonafákat és virágait csodálva, nem vette észre az orgona szirmai között megbújó Ámor istent. Pedig céltudatosan hozzá érkezett, kissé kuncogva szedegette elő oldalára erősített tegezéből a különböző színű, szikrázó kis nyílvesszőket.
Arra sétált Barnabás, aki gondolataiba mélyedve először nem vette észre a gyönyörű szőke hajú lányt, szinte majdnem, hogy belébotlott.
- Elnézésedet kérem, nem figyeltem, ne haragudj! - mondta a lányra tekintve és akkor meglátta a csodát! Szívében egy kis jóleső érzés ütött tanyát, mintha egy pici darázs megcsípte volna, de ez nem fájt. (Közben Ámor figyelt, figyelte Barna reakcióit, és örömmel konstatálta, hogy nem tévesztett célt. Örült a lelke, olyannyira, hogy örömében majdnem lehuppant a földre, de szárnyai segítségével megkapaszkodott az orgona virágai között. már a következő nyílvesszőt készítette elő a tegezéből és célzott, lőtt és talált! Egyenesen Barbara gyönyörű dekoltázsát megcélozandóan!
Sikerült, ujjongott a kis kópé az orgona illatától kissé megszédülve!)
- Semmi baj, én kérek elnézést, inkább én voltam az, aki nem figyelt, annyira hatalmába kerített a tavasz hangulata, a virágok illata, hogy el voltam varázsolva.- mondja a lány.
(De még hogy el leszel varázsolva - kuncogott a virág mögött Ámor isten, - mert én jól végzem a feladatomat, ha valaki még nem tudná!)
Egymásra tekintett a két fiatal és szinte varázslatos zeneszó szólalt meg lekükben, hallották szívük dobbanását, vágyták egymás érintését, csodálatos szerelem érintette meg szívüket. Órákon keresztül csak nézték egymást, halkan csendben beszélgettek, szerelmes pillantásaik az egekig emelte őket.
Érezték, hogy itt nem szabad, hogy vége legyen, hiszen még most kezdődik.
(Ámor boldog volt, de azért belenézett a tegezébe, újból irányba állított a kis nyilat és megerősitésképpen mindkettőjük felé repítette.
Oké, rendben, azt hiszem, hogy tovább is szárnyalhatok, itt már nincs több feladatom.
Átröppent egy másik csodálatos virágsziromra, és akik a sétányon közeledtek felé, teljesen mindegy, hogy hány évesek voltak, ő mindenkihez röpítette pici színes, gyémántfényben tündöklő kis nyílvesszőit. És közben kacagott, boldog volt, legalább annyira, mint az "áldozatai".
- No, milyen, kedvesem, nem szirupos egy kicsit?
Vagy túlságosan szentimentális? Nem baj, most ezt súgta a fülembe a tavaszi szellő, a virágok illata. - mondta Tündi kedvesen és kiröppent az erkélyre.
|
|
|
- április 22 2012 15:17:34
Kedves Évi!
Most már úgy látom az orgona-bokrot kerülnöm kell!
Az Ámor istenségnél csak a kis Tündikéd huncutabb.
Kedves kis történetet írtál, kellemes délutáni olvasmány volt!
Baráti szeretettel ölel: Maria  |
- április 22 2012 16:13:21
Kedves Maria!
Elárulom Neked azt a titkot, hogy Ámor a Te kertedben - még a sziklakertecskédben - is ott lapul és mosolyogva vár, hogy a kis tegezéből mikor irányíthatja feléd a vesszőt. Úgyis el fog találni előbb vagy utóbb (nekem mondta, jó viszonyban vagyok vele) úgy hogy ne állíts elé akadályokat, bár úgyis Ő győz. Nincs menekvés!
Tündi most szerelmes , úgy hogy természetes, hogy a szíve csücske Ámor istenség!
Köszönöm szépen, hogy olvastad és véleményezted Tündi munkáját. Mert ez egyértelműen az övé volt.
Szeretettel, baráti öleléssel: Évi |
- április 23 2012 13:27:05
Kedves Viki!
Az már nem következhet be, mert megtörtént. Ámor állandóan ittas, - szerelemittas - hiszen nyomon követi az eseményeket (ilyen fajta, miért?) de azért a jó ízlés, az intelligencia és az illemszabályok vezérlik cselekedeteit. (Tudja, hogy csak a hálószoba ajtajáig szól az "útlevele", mert a következő szint az intim magánszféra, és vissza kell osonnia az orgonaborok virágaira.
Köszönöm szépen kedves Viki, hogy megtekintetted ezt a kis limonádé szösszenetnek is gyengécske - én úgy gondolom - írásomat. De tök mindegy, már megírtam! (Illetve Tündi)
Szeretettel: Évi. |
- április 24 2012 18:43:26
Kedves Évike!
Most én is úgy jártam - már voltam itt és olvastalak, de hogy hova tűnt a hozzászólásom, - ki tudja. Most is szeretettel olvastalak - mint minden gondolatodat. Szomorúfűz |
- április 25 2012 11:22:58
Kedves Margitka!
Nagyon szépen köszönöm, hogy meglátogattál. Valószinű, hogy elfelejtjük elküldeni a hozzászólást - én is jártam már így - vagy éppen akkor lefagy a gép, én sem értek hozzá - de végül is egyszer úgyis odatalál az üzenet.
Szeretettel: Évi. |
- április 26 2012 06:49:42
Kedves Olvasóim!
Nagyon szépen köszönöm, hogy ilyen sokan olvastok szinte folyamatosan, úgy hiszem, hogy nagy megtiszteltetés számomra.
Szeretettel: Évi. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
