|
 Vendég: 94
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
_ MM
Egy szomorú-szombat, reggelén indultam volna kedvesemhez, Kisbérre a kórházba, amikor rossz előérzetem támadt! Bementem hozzá, hogy bevigyem azokat a dolgokat, amire szüksége lehet. Ott már az orvos keresett, és elmondta, hogy már nem sok van neki hátra! Akkor még nem gondoltam volna, hogy akkor beszélek vele utoljára! Csak akkor döbbentem rá, amikor átmentünk Tatabányára a szentborbála kórházba, mert már nem tudtak segíteni rajta! Útközben elég nagy fájdalmak gyötörték, mert a fájdalomtól jajgatott, míg be nem értünk a kórházba. Végig mellette maradtam a mentőben is. Akkor nem tudtam, hogy ez volt az utolsó szó, amit váltani tudtam vele.
Amikor felvitték a kórterembe, rögtön morfiumot adtak neki fájdalomcsillapításul. Nem bírtam végighallgatni szegénykém szenvedését, keserves jajgatását, amit a fájdalom hozott ki.
És sógorom rá beszélt, hogy menjünk haza, majd holnap visszamegyünk, hozzá. Sógornőm ott maradt mellette, és azt mondta, hogy ő még marad! Elindultunk hazafelé már majdnem haza értünk, mikor jött a telefonhívás, hogy menjünk vissza, mert csak félórája lehet hátra. Azonnal megfordultunk és siettünk, ahogy csak tudtunk.
Beértünk a kórházba ott már avval fogadtak, hogy sajnálják, de elment már. Egy percen múlott az egész, hogy el tudjak tőle búcsúzni.
Akkor iszonyú zokogás fogott el, és rá borultam élettelen testére, és megcsókoltam homlokát még utoljára. Bántam, hogy elmentem onnan, Mert nem lehettem vele az utolsó perceiben. Sógornőm elmondta, hogy az utolsó percében ránézett a családfényképre, ahol rajta voltunk, mindannyian és ennyit mondott: nem bírom, tovább elmegyek!
Egy utolsó lélegzetet, vett és mosolyogva eltávozott a világtól.
Azóta is gyötör a lelkifurdalás, mert nem tudtam mellette lenni utolsó perceiben.
|
|
|
- május 15 2012 07:48:56
Kedves Ferenc!
Fájdalmas és szomorú, ha nem tudunk végső búcsút venni attól akit nagyon szerettünk. Talán nem is akarta Urunk a búcsút, mert ott nála úgyis találkoztok.
Én átérzem fájdalmadat, mert én sem búcsúzhattam el szeretett férjemtől.
Szeretettel küldöm baráti együttérzésemet: Dellamama |
- május 15 2012 08:10:48
Köszönöm kedves Dellamama! Örülök,hogy megoszthatom veletek bánatomat is.Szeretettel:Ferenc |
- május 15 2012 15:27:08
Kedves Ferenc!
Meg tudlak érteni, hogy azóta is gyötör a lelkifurdalás.
Azt hiszem, mindannyian hasonlóan éreznénk hasonló helyzetben.
Kedves feleségednek is talán jobb lett volna, ha utolsó perceiben fogtad volna a kezét. De majd egyszer úgy is újra találkoztok, és ha hiszel ebben, akkor megnyugtat ez a tudat!
Szeretettel: Zsuzsa
 |
- május 15 2012 17:22:05
Köszönöm kedves biztató szavaidat!
Szeretettel:Ferenc |
- május 19 2012 20:21:55
Kedves Ferenc!
Szomorú. megható gondolatok. Megértem, hogy bánt, fáj, hogy nem tudtál ott lenni Kedveseddel az utolsó perceiben, de meg kell nyugodni. Sajnos, a sors végzi el a bevégzendőt.
Szeretettel: Szomorúfűz |
- május 22 2012 15:34:40
Szomorú gondolatok...de vigasztaljon,hogy földi szenvedését cserélte csak fel az örök életre.
Üdvözlettel: zsuzsa |
- július 01 2012 10:59:51
Köszönöm kedves Zsuzsa !Örülök,hogy elolvastad és erő öntöttél belém! Szeretettel:Ferenc... |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
