|
   Vendég: 29 
Nincs Online tag 
   Regisztráltak: 2,217 
 |   
 | 
_  
 
Ha nem oda születik, lehet talán másképp alakult volna Feri sorsa. 
 
Ferike nagy izgalommal rohant haza a templom-kert melletti játszótérről. 
Lábával berúgta a háromemeletes körfolyósás ház földszintjén a kis szoba-konyhás lakásának ajtaját. 
Az ajtóban az üveg megzörrent. 
- Idenézzetek mit találtam! 
Feje felett lebegtetett egy kis fekete női retikült. 
A család minden tagja körbevette, majd az apa kirántotta fia kezéből a kis táskát. 
- Na add csak ide! 
Kiborította az asztalra a benne lévő holmikat, mig   Róza asszony és mind a három gyerek figyelmétől kísérve számba vették a "kincseket". 
Kis ima-könyv, benne szent-kép, rózsafűzér, púder-kompakt, illatos kis hímzett zsebkendő,    egy kissé kopottas bordó személyi igazolvány és egy fekete bőr pénztárca. 
- Róza asszony biztatta férjét: 
- Na, nyisd már ki!  
A gyerekek mohó tekintettel nézték, amint megszámolták a pénzt: tíz filléresek, forintok és egy papír százas. 
- Na ez nem rossz! 
Ferike büszkén húzta ki magát, ő volt a nap "hőse". 
A kis Rozika halkan megjegyezte. A személyi igazolványba megnézhetnénk kié a táska és visszavihetnénk, hátha jutalmat kapnánk! 
- Meg hülyültél te jány, mit képzelsz? 
Azzal a személyi igazolványt bedobta a sparhelt éppen ebédfőzés miatt begyújtott kis zománcos ajtaján. 
- Na az apró a tiétek, mehettek belőle holnap moziba. 
 
A fiuk a templomkert padjának felső támláján ücsörögve szívták a villamos-megállóban felszedett csikkeket, amikor Ferike, azaz Fecó megérkezett. 
- Sziasztok! Na mi a dörgés, este megyünk egy kis bulira? 
- Á, nem hiszem, még egy bélásom sincs kesereg Joci. 
Akkor szar a helyzet, mert nekünk sincs: mondják a haverok. 
- Akkor szerzünk egy kis zsozsót, állt elő az ötlettel Fecó. 
A suli szertárába könnyű a földszintien bejutni, csak meg kell nyomni az ablakot, ott aztán sok műszer van, amit eladhatunk a "Bizóban" 
Az ötletet tett követte. 
Csucsu "tolvajlétrát" tartott Fecónak, az ablak a nyomásnak máris engedett. 
Jocónak kiadott három elektromos mérésekhez használt fémborítású műszert. 
- Te barom, ezeket biztosan megveszik, azt sem tudom mire valók,   - jegyezte meg kétkedően  a fiú amíg egy nagy sporttáskába berakta a műszereket. 
- Belevetették magukat az éjszakába, az "árú" értékének töredékéért eladott cucc árából jól berúgva hajnalban haza-támolyogtak. 
 
Következő héten a szerencsés fogást akarták megismételni, amikor a szertárban az iskola-gondnok és két rendőr várta az ablakon beugró Fecót. 
A villanyszerelő ipari tanulót az iskolából azonnal kirúgták, pedig csak egy fél év volt hátra, hogy megkapja a szakmunkás bizonyítványt. 
 
Aszód Fiatalkorúak börtöne. 
- Na haver, hát megint találkozunk, mondja az egyik emeletes-ágyról lekiabáló kopaszra nyírt hajú fiatalember. 
- A franc essen ezekbe a zsernyákokba, hát nem megint elkaptak! - így méltatlankodik Fecó. 
- A rohadékok. Apámmal már majdnem megpakoltuk a teherautót építőanyaggal, amikor a sötétből ránk világítottak. 
Az öregemmel azt sem tudom mi lett, hová vitték. 
Most aztán hiába terveztük, hogy házat építünk valahol vidéken. 
- Ezért most jól megszívom, mert a jövő hónapban lesz a tárgyalás és holnap leszek b..meg tizennyolc. |  
  |   
|
 
 - május 21 2012 16:45:02 
Kedves Marika! 
Gratulálok írásodhoz! 
Na igen, az alma nem esik messze a fájától. Én úgy gondolom, hogy aki már "bejut" egy javító-nevelő intézetbe, majd ezt követően a Fiatalkorúak Börtönébe, szinte megváltotta a retúr-jegyét a felnőttkori büntetésvégrehajtási intézetekbe is. És azért retúr, mert kiszabadul ugyan, de "ott" olyan "szakmai kiképzésben "részesül, hogy hülye lenne elszalasztani a következő "szemesztert", hiszen jó dolga van, még mindíg könnyebb, mint a friss levegőn "gyályázni" látástól-mikulásig. 
 
Szeretettel olvastam tanulságos írásodat, és főleg azért is értékes, mert minden korban voltak bűnözők és jó emberek és lesznek is. 
Csak talán abban a korszakban melyben novellád játszódik, nem volt még annyira publikus, nem kapott nagy nyilvánosságot. 
 
Szeretettel ölellek és gratulálok! 
 
Évi.    | 
 
 - május 21 2012 16:48:05 
Elnézést Barátnőm, természetesen "gályázni", az y nem kell!    | 
 
 - május 21 2012 17:26:57 
Köszönöm Évi! 
Ezt a családot "sajnos" ismertem. A fiatalember  további sorsát is megírnám, de nem tudom érdekelné e az olvasókat. 
Maria | 
 
 - május 21 2012 18:57:10 
Kedves Marika! 
Én "mindenevő" vagyok, ha folytatod, biztos, hogy nyomon követem. Engem minden érdekel, ha az jól van megírva - mint a Tieid is -, tanulságos és van mondanivaló. Szeretem kutatni, megérteni a motivációt, miért olyan - mitől válik olyanná - amilyen valaki. 
 
Szeretettel: Évi.    | 
 
 - május 21 2012 20:09:10 
Kedves Maria! 
 
Az a legnagyobb baj a fiatalokra nézve, ha otthon, a családban nem kapnak megfelelő nevelést, és nem látnak jó példát. 
Az útjuk elindul a lejtőn, és már elég fiatal korban megjárják a börtönöket, vagy a fiatalkorúak nevelőintézetét. 
S ez nem csak régen, most is ugyanúgy érvényes!  
De most, ebben az "ember embernek farkasa" világban még több jó példával kellene a felnőtt embereknek előljárniuk! 
 
Szeretettel: Zsuzsa 
    | 
 
 
 |   
|
 | Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
 |   
 | 
|
 Ma 2025. november 04. kedd,  Károly napja van. Holnap Imre napja lesz. |   
|
 Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 |   
 |