|
 Vendég: 32
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
_ MM
Felszínre került emlékek nyomán...
Történetem lehetne akár igaz is, de nem az, illetve csak egy része igaz, a többi képzeletem szüleménye.
Virág és Magdolna jó barátnők. Munkájuk befejeztével szívesen időznek egymás társaságában egy kis kapucsínó erejéig Magdolna teraszán.
Virágot régóta foglalkoztaja egy Magdolnával kapcsolatos gondolat. Először hadakozik önmagával, hogy feltegye-e barátnőjének a kérdést. De mivel nagyon jó barátnők és tisztában van azzal, hogy Magdolna mindent tud az eseményekről, így barátnője tekintetét kutatva, kissé félszegen, de egyre bátrabban, mert bátorságot öntött magába - egy gintonic kiséretével - nem szokott ugyan, de most kénytelen volt, mert elhatározásra jutott végre.
- Mondd kedves Barátnőm, nem zavar téged az, hogy a férjed lépten-nyomon megcsal? Köztudott, hiszen az egész intézet erről beszél, te is tudod, azt viszont sejtem.- na végre kimondta az első mondatot. Nem repült a fejéhez semmi, nem haragszik rá a barátnője, még csak a szeme sem rebbent, csak egy kicsi mosoly jelent meg szép kis arcocskáján.
- Kedves Virág! Nem hiszem el, hogy te ennyire konzervatív vagy. Már hogy zavarna az, hogy Ákos félrekacsintgat, hiszen mi nyitott házasságban élünk. Nem tudtad? Nekem is vannak kapcsolataim a férjem mellett, és mit ne mondjak, frankón működik. Tudom, a te értékrendedbe ez nem fér bele, életfilozófiád merőben más mint az enyém. Ezért nem is beszéltem róla neked, hiszen tudom, hogy nem tudtalak volna meggyőzni. De nem baj! És van valami kofgásod ellene? - kérdezi Magdolna nagy csábos barna szemeit rászegezve Virágra.
- Nincs semmi ellenvetésem, ha te így érzed jól magad, lelked rajta. Én tudod, hogy naív vagyok, sőt ahogy mondod konzervatív, én biztos, hogy nem tudnám összeegyeztetni elveimmel. De ettől még lehet jó és működhet.- mondta Virág egy cseppet sem csodálkozva most már, hiszen van ilyen, erről már olvasott - akkor sem értett vele egyet, ez egy dolog, de attól még működik , működhet -, bár nem igazán tetszett neki ez az erkölcsi morál.
- Látom barátnőm a döbbenetet az arcodon, hiába titkolod, én jól ismerlek, nem ez az ami elitélendő, szerintem. - mondja Magdolna és kettőt, hármat beleszív mentholos cigarettájába.
- No figyelj kis Virág, elmondom én neked, hogy számomra mi a legmegdöbbentőbb egy szerelmi kapcsolatban.Legalábbis az én véleményem szerint. Emlékszel a kórház főnővérére, az Etelkára? Nem dolgozik már itt nálunk, a főorvos áthelyezte. Belezúgott az adjunktusunkba, akinek családja van, gyermekei, addig bájolgott neki, hogy az adjunktus bele szeretett. Elhagyta a családját, és amikor Etelka ráunt, mert ő hamar ráunt minden egyes kapcsolatára, ott hagyta faképnél és szedte a következő áldozatát. Nem hallottad? Dehogynem! Csak te véka alatt tartod a véleményedet, nem akarsz megsérteni senkit, tudom én!- mondta Magdolna szinte egyszuszra.
- Vagy például, Katinka, a laborasszisztens, köztudott volt, hogy a férje csalja szinte mindenkivel, ő mit mondott erre? No mit gondolsz? Én rákézdeztem! Azt mondta, hogy jut is marad is. Azok a nők a szeretői, de én a felesége vagyok! Érted te ezt? Amikor rákérdeztem, hogy megcsalt feleségnek talán nagyobb a tekintélye, többet ér, mint egy szerető, azt felelte, hogy igen. No ezt az ostobaságot! De aztán később rájöttem, hogy miért is tűri ő el férje kicsapongásait, pontosan azért! Amire gondolsz kedves Virág. Mert ő ugyanezt csinálja az egész várossal.
Nos, akkor most kérdezem én tőled! Melyik az erkölcsösebb? A mi kapcsolatunk Ákossal - mely nyitott házasság, tudjuk, hogy mindketten szerethetünk mást is, csak neked súgom meg barátnőm, hogy nem rossz ez, hiszen ki-ki a maga módján még tanulhat is, és ezt kamatoztatjuk az együttléteink során. Ugye érted, hogy miről beszélek?
Virág kért még egy gintonicot, mert úgy gondolta, hogy ennyi információ befogadásához szükségeltetik még egy kis nedű.
Végül is arra következtetésre jutott Virág, hogy teljesen mindegy, hogy ki hogyan él, kinek mit diktál az értékrendje, erkölcse, az a lényeg, hogy boldog legyen, ne sértsen meg vele senkit.
Ebből a szempontból értékelve az eseteket, még mindig a legnyerőbb megoldás a nyitott házasság. Abban legalább korrektek a felek, tudják, hogy mit miért tesznek, nem sérül senkinek a lelke.
|
|
|
- május 29 2012 19:10:43
Kedves Évi!
Ha csak a rövid véleményemre lennél kíváncsi azt mondanám, ha mindkét oldalon nyitott a házasság, akkor "huzat" van!
Én ahhoz a korosztályhoz tartozom ahol nem fért bele az akkori erkölcsbe a megcsalás, de még a hallgatólagos "kifelé kacsingatás" sem. A fiatalok véleménye erről ma már más.
Én nem ítélek el senkit. Áldásom rájuk, legyenek boldogok. Ez a terület magánügy. Az erkölcs nem csak a nemiség területén romlott meg, hanem az élet, a társadalom minden területén. Kétlem, hogy az ilyen házasságot a szeretet tartja össze, azt hiszem inkább az anyagiak!
Tetszett az írásod! Remélem olvashatod mások hozzászólásait is!
Ez is egy kényes téma, az emberek nem őszinték ha ilyen kérdésben kell véleményt mondaniuk.
Szeretettel ölel: Maria  |
- május 29 2012 21:45:18
Kedves Évi!
Nagyon jó az írásod, és máris csatlakozom a felettem lévő Mariához.
Az én értékrendembe se fér ez az "összevissza, mindenkivel" dolog, aztán hordják, terjesztik a fertőzéseket, fúj!
Ilyen "ósdi" vagyok én is.
Szeretettel gratulálok: Viola |
- május 30 2012 02:26:15
Kedves Évike!
Ebből az írásodból is kiderül a határtalan kompromisszumra, a legjobb megoldásra való törekvésed. Ennek a jószándéknak az útja csupa tévedés kátyúval van "kikövezve". Először is, itt szó sincs férj-feleség kapcsolatról, itt csak két ember egyfedelűségéről beszélhetük. Itt szó sincs az örömben, bánatban, a jóban, rosszban való közös szerepvállalásról, amig a halál el nem választja őket. A kifelé kacsingató férfi házaséletében valami baj van, és kan-csal lesz. A kielégületlen nő hozzákezd a hason-más kereséséhez. Baj az is, ha ez egyszer-kétszer ismétlődik meg, aztán visszatérnek a házasélethez, mert egyikükben biztos élete végéig tartó törés marad. Ellenkező esetben válás lesz a vége. Ekkor lehet még volt feleségemről, férjemről beszélni. Az írásban elképzelhető, hogy a férj későn, vagy egyáltalán nem jön haza, és amikor találkoznak, reggel elkezdi mesélni a "feleségnek": Ez a Maca 10-szer jobb az ágyban, mint te. Gondolod, hogy a feleség azt mondja ezek után jaj de jó, de örülök neki? Aztán az ilyen kapcsolatok hamarosan váltságba kerülnek, mert nem minden nő hajlandó a szabad szerelmet választani, így maradnak az utcalányok, magukban hordozva a nemi betegségek, és az éces fenyegetéseket. És nem beszéltünk a gyerekvállalásról, pl. arról a lehetőségről, hogy Magdolna letámadja Virágot, leszbikus örömöket keresve, és, és és... Na itt most abbahagyom! Elszomorító, hogy ezek az "és-ek" még nennyi életrontó lehetőséget hordoznak a "szabadok" számára!
Szeretettel Andy |
- május 30 2012 07:57:00
Kedveseim!
Drága Marikám!
Őszintén örülök véleményednek és annak, hogy - szerintem tökmindegy, hogy melyik korosztályhoz tartozik valaki, nem az a mérvadó, hanem az értékrend, jellem, és magatartás - így gondolkodsz ahogy.aximálisan egyetértek veled, tudom, hogy ez kényes téma, ez valahogyan olyan, mint amikor "bort iszik valaki és vizet prédikál", már annál aki nem őszinte. Én is úgy gondolom, hogy az ilyen nyitott házasságot nem a szeretet, megbecsülés, tisztelet tartja össze, már ha ezt összetartozásnak lehet nevezni.
Nagyon szépen köszönöm, hogy véleményeztél, gondolataidat erről a témáról megosztottad velem.
Steretettel öllelek: Évi. |
- május 30 2012 07:58:39
Kedves Viola!
Köszönöm szépen, hogy "meglátogattál"értékes véleményeddel.
Szeretettel: Évi. |
- május 30 2012 08:24:56
Kedves András!
Borítékoltam magamnak a hozzámszólásodat, tudtam, hogy szóról szóra ezt fogod írni, amit. Erről a témáról - illetve nem a nyitott házasságról, hanem a megcsalásokról - mi már elbeszélgettünk egyszer hosszasan egyik prózámból kifolyólag.
Egyébként ennek annyi a valóságtartalma, hogy ismertem egy ilyen házaspárt Miskolcon. Pedig akkor még az 198o-as évek elején jártunk és legalább annyira elcsodálkoztam, mint a történetemben Virág. De különben én nem ítélek el senkit, no igen a határtalan kompromisszum készségem. No de azért meg kell, hogy mondjam kedves barátom, hogy azért van egy határ. Például nem ítéltem el Magdolnát sem, nem ítélem el a leszbikusokat sem,a "homokvárat" építőket sem, hanem egyszerűen közömbösek a számomra.
Maximálisan igazad van, hogy mennyi mennyi romboló hatása van egy megcsalásnak, a fertőző nemi betegségekről és az AIDS-ről nem is beszélve.
És én azt hiszem, hogy ez a proléma fennálhat az idők végezetéig amig az emberi faj ki nem pusztul.
Ja, és én nem mertem megkérdezni az ominózus házaspárt, hogy hogyan élik így napjaikat, csak levontam a konzekvenciát, rácsodálkoztam és megállapítottam, hogy mennyi mindent nem tudok én még az életről úgy 3o éves koromban. No nem mintha ez befolyásolta volna az értékrendemet, életszemléletemet.
Én mindenkit elfogadok olyannak amilyen, ez totálisan nehéz, én tudom, de akkor is az én szemüvegemen keresztül nézem a világot.
Köszönöm szépen értékes véleményedet kedves András!
Szeretettel: Évi.
Ui.: Egyébként a másságról Freddie Mercury-ról olvastam egy könyvet, mit ne mondjak megdöbbentett egy kicsit, de túl teszem magam elég hamar az ilyen dolgokon.Még a végén sajnáltam, hogy meghalt AIDS-ben. Persze, mert én ilyen hülye, szentimentális barom vagyok! |
- május 31 2012 20:46:03
Kedves Évike!
Ismerőseim körében élnek ilyen házasságban - valahogy ezt az én értékrendemben elítélendőnek találom. Egy kapcsolatban a szeretet, as egymáshoz való ragaszkodás a fontos. Ha csak így tud élni valaki, akkor ne teremtsen kapcsolatot, házasságot - élje úgy az életét, mint a pillangó.
Komoly gondolatokat fogalmaztál meg. Szeretettel olvastalak: Szomorúfűz |
- június 01 2012 06:12:36
Kedves Margitka!
Nagyon szépen köszönöm, hogy nyomon követed írásaimat, nagyon kedves vagy! Igen, az én értékrendembe sem fér bele az "összevisszaság" semmilyen területen. Nem is próbálom megfejteni azoknak a lelkivilágát, akik nyitott házasságban élnek, "pillangóként" repkednek ide-oda, mert nem vallom magaménak. De attól még létezhet - vagy létezik is -, mindenki saját maga tudja, hogy mi a jó neki. De annyi bizonyos, hogy nem igazán szerelemre - később szeretetre - épülnek az ilyen kapcsolatok.
De vannak emberek akik nem képesen igazán szeretni, - gondolom én -és azoknak tökéletesen megfelel ez az életforma, lelkük rajta. Attól még lehetnek nagyon jó emberek, csak a gondolkodásuk (is) más.
Nagyon szépen köszönöm értékes véleményedet és külön köszönöm, hogy mindig "meglátogatsz".
Szeretettel ölellek: Évi. |
- június 04 2012 12:43:42
Kedves külső Olvasóim!
Nagyon szépen köszönöm a "figyelmeteket".
Szeretettel: Évi. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
