|
 Vendég: 19
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
_ V
Régebben írtam ezt a kis történetet. Most találtam rá. Szeretettel elhoztam a Napkorong olvasóinak.
Kertem lakói
Hideg téli reggelre ébredtem. Süvített a szél. Szaggatta, tépte a fák ágait. Gondolataimba mélyedtem. Olyan jó lenne, ha fehér hótakaró borítaná be a kertemet. Gyönyörködni szerettem volna a táncoló hópihékben, de ez csak álom maradt.
- Az idén is fekete karácsonyunk lesz suttogtam halkan, ahogy kinéztem az ablakon. A madáretető kis lakói, csipegették a magokat. Szinte hallottam kicsi csőrük kopogását. Benépesült az etető környéke. Visszatérő vendégeim. Nem feledkeztem el róluk. Friss eleséggel vártam őket minden reggel. Meghálálják a gondoskodást. Néztem a hangosan csivitelő madarakat, közben a forró kávém kortyolgattam. Eszembe jutott egy hideg téli nap. Tombolt a jeges szél. A fák ágait fagyos hólepel fedte. Az örökzöldek, szinte a földig hajoltak a jeges hó súlya alatt. A dércsipkés ágon egy feketerigót pillantottam meg. Borzolt tollruhájába fúrta fejecskéjét. Fázott, a kicsi lábával kapaszkodott. Gyenge volt, nem mozdult. Figyeltem. Távolabb felfedeztem a párját. Nézte, de segíteni nem tudott.
- Istenem, megfagy szegényke. Valamit tennem kell - reméltem, hogy még nem késő. Gyorsan felvettem a kabátot és a jó meleg sálat. Kiléptem az ajtón. A szél fújta arcomba a kristályos hópihéket. Nem törődtem vele. Siettem. A frissen esett hó ropogott a lábam alatt.
- Szegény kicsi rigó. - ez járt a fejemben. Tarts ki, mindjárt odaérek hozzád!
Szinte futottam a fáig. Ágaskodnom kellett, hogy elérjem. Remegő lábbakkal, erőtlenül, a végsőkig eltökélten kapaszkodott a jeges gallyba. Óvatosan megfogtam. Éreztem, alig vert már a kis szíve. A sálamba csavartam, igyekeztem felmelegíteni. Szeme le volt csukva, de élt, ez örömmel töltött el. Bevittem a jó meleg szobába. kandallóban égett a tűz. Leültem elé. Masszírozni kezdtem az élettelennek tűnő testét. Végre megmozdult. Kinyitotta a szemét. Szívemet melegség járta át. Próbálkozott lábra állni, de még nem sikerült neki. Gyenge volt nagyon.
- Ne add fel! - biztattam.
Kisiettem a konyhába. Tálkába magot öntöttem, egy másikba pedig vizet. Elé tettem. Gyengéden megfogtam. Nehezen, de sikerült az első magot lenyelnie. Figyeltem, minden rezdülését. Több héten át volt velem. Lassan, visszanyerte az erejét. Nyoma sem volt az elesettségének. Kivittem a kertbe, hogy elengedjem. Feltettem a tuja védelmet nyújtó sűrű ágai közé. Ugrándozott vidáman. Boldognak tűnt. Egyszer csak, huss... kitárta szárnyait. Repült, szállt boldogan. Majd eltűnt a szemem elöl.
- Vajon visszatér? - aggódtam érte.
Kertem sok állatnak ad otthont. Soha nem zavarom el, ha egy újabb kis jövevény érkezik. Hozzám tartoznak. A fák a bokrok védelmet nyújtanak a számukra. Minden reggel kinéztem az ablakon, hátha megpillantom az etető környékén. Kerestem a tőlevelek között. Hetekig vártam rá, de nem jött az én rigóm. Talán tavasszal visszatér a párjával. Fészket építenek, gondozzák a fiókákat. Én pedig álmosan, de mosolyogva trillázó dalukra ébredek. |
|
|
- július 21 2012 10:39:43
Kedves Szofi!
Nagyon kedves történet, én is így viszonyulok az állatokhoz, köztük a madárkákhoz is. Ha módomban áll, és szükségét érzik, én segítek rajtuk!
Szívesen olvastalak!
Szeretettel: Zsuzsa
 |
- július 22 2012 13:18:40
Kedves Szofi!
A megható, érzelmes,kedves, állatbarát történetedet nagyfokú érdeklődéssel, rendkívül szívesen olvastamÉn is nagyon szeretem az állatokat is !
Szeretettel: Imre |
- július 22 2012 23:28:39
Kedves Zsuzsanna!
Kedves Imre!
Köszönöm szépen, hogy olvastátok a feltett történetet. Köszönöm a kedves szavakat.
Szeretettel: Szofi |
- július 27 2012 10:55:43
Nagyon szép a történeted. Csodálattal, szeretettel figyelem a kis dalosainkat, a kis madarakat. Ahol tudok, segítek. Sajnos, nem csak a hideg, de bizony haszontalan cicák is ritkítják őket.
Gratulálok írásodhoz. Szeretettel olvastam: Szomorúfűz |
- július 27 2012 21:48:20
Kedves Szomorúfűz!
Köszönöm szépen, hogy itt jártál, olvastál.
Szeretettel: Szofi |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. szeptember 18. csütörtök,
Diána napja van.
Holnap Vilhelmina napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
