|
 Vendég: 104
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
_Az éjszaka nagyon nyugtalanul telt, az éjszakai hõség miatt. Fogyókúrának kiváló. Naponta egy kilót le lehet adni, minden erõfeszités nélkül. Ez volt az én boldog megtapasztalásom.
A szokásos reggeli program után, úgy döntöttünk, hogy lemegyünk sétálni a városba. Kényelmesen megnéztük mindazt, amit eddig még nem tudtunk. Elgyönyörködtünk az ékszerboltok egészen mesés választékában. Fantasztikusan szép, fantáziadús megoldásokat láttunk, sajnos elég drágán. Szóba sem jöhetett a vásárlás. A másik ami megdobogtatta a szivünket, az a sok csodálatos estélyi és alkalmi ruha volt. Egészen finom anyagok, rafinált szabásvonalak. Egyik pompásabb mint a másik. Teljesen elfogadható áron nagyon szép férfi öltönyöket is lehetett venni. A meleg éghajlathoz tervezett, vékony de mégis elegáns darabok voltak. Nem konfekció árú, hanem mérték utáni szabóságok kirakataiban láttuk õket. Vásároltunk még néhány tényleg csak apróságot, fényképeztünk és délben megebédeltünk.
Leültünk pihenni egy parkban, és csak úgy bámészkodtunk. Néztük a sétálókat. Mit hordanak, hogyan viselkednek. Szívesen állitják meg a turistákat néhány szóra. Barátságos emberek. Láttunk egy esküvõi menetet is. Szép hófehér limuzinnal mentek. Integettek, az õket üdvözlõ embereknek. A menyasszony az ottani vallásnak megfelelõen volt felöltözve, egy káprázatosan szép fehér ruhába.
Délután, pihenés közben felvetõdött a kérdés, mivel Aqabán kívül, sehova sem tudunk elmenni a lában miatt, így foglalkozni kezdtünk a hazamenetel gondolatával. A szót tett követte, érdeklõdtünk a lehetõségek felõl, mert szeretnénk két nappal hamarabb hazajönni. Azt mondták a másnap éjszakai járattal elmehetünk, ha akarunk. Akkor holnap este,- állapodtunk meg az ottani nagyon szimpatikus magyar fiatalemberrel. Õ a kinti idegenvezetõ. Este tizenegykor, megcsörrent a szobai telefon. Rossz hírem van, közölte. A holnapi gépre nincs hely. A ma éjjel háromkor indulóra viszont van. Igent mondtunk, és egy fél óra alatt összepakoltunk. Elrendeztük a szállodai fogyasztást, és a kijelentkezést, és egy óra múlva már indulásra készen álltunk.
A buszon közölték velünk, hogy akinél csiga illetve korall van, az most tegye ki, mert a reptéren megbüntetik érte. Ugyanis ezeket nem lehet kivinni az országból. Csak, ha ajándékboltban vettük, és ezt számlával tudjuk igazolni is. Végre megérkeztünk a reptérre.
Kiszálltunk a buszból és azt mondták hogy szépen álljunk egymás mellé sorba, tegyük magunk mellé a csomagokat, és csak azt tartsuk kézben amit fel akarunk vinni a gépre.
Kaptunk cimkéket, azokat rá kellett tenni a csomagokra, és egyet pedig a csuklónkra.
Csak ezután indulhattunk a beszállást intézni.
A reptér hallatlanul kicsi, és végtelenül puritán. Sima, meszelt falak semmi disz.
Mielõtt bemehettünk volna, kettes sorokba kellett állni. A férfiak jobbra, a nõk balra mentek. Ugyanis megmotoztak bennünket, és megnézték a kézitáskákat is. A táskában maradt ollót, körömreszelõt, és minden más, szúrásra alkalmas eszközt egy dobozba ki kell dobni. Még akkor is, ha az mindjárt egy márkás, Solingen manikûrkészlet is.. Itt még volt idõ elkölteni a maradék dinárjainkat. Ért még egy utolsó kellemes meglepetés ebben az országban.
A vásárláskor a lányom valamit meglátott, és ellépett a pulttól. Negyed órával utána, egy magas, elegáns, idõs arab férfi lépett hozzám, és az általunk vásárolt holmik blokkjának másolata volt a kezében. A következõt mondta: Asszonyom az önnel lévõ ifjú hölgy 100 dollárossal fizetett. Elvonta a figyelmét a sok ajándéknak való válogatása és a visszajáró itt maradt. Elnézést, hogy nem vettem észre azonnal. Átadta, meghajolt és jó utat kívánt. Meg voltam döbbenve. No mert idehaza ez nem igen fordul elõ se a turistával, se magyar emberrel.
A maradék idõt, a maradék dínárok kötelezõ elköltésével ütöttük agyon. Ugyanis nem
lehet a pénzüket kihozni az országból. Bár véletlenül, de nekünk mégis sikerült.
Egy órakor közölték, hogy menjünk, mert éjjel három helyett, most indul a gép. A 747-esen negyven utas, ha volt. Bárhová ülhettünk. Soha ilyen kényelmesen nem utaztam még repülõn. A felszolgált magyaros ételek elfogyasztása után, kicsit szunyókáltunk.
Az út csodálatos volt. Abból a magasságból már látni egy kicsit a Föld görbületét. Kinéztem az ablakon és elállt a szavam, mert a Göncöl szekér olyan közelinek látszott, a tenyérnyi csillagaival, hogy azt hittem, ha kinyújtom a kezem el is érem. Szerencsém volt látni onnét fentrõl a hajnalt. Elõbb csak vékony halványkék csík jelent meg a horizonton és mintegy méternyi szélességûre nõtt, majd egy halvány rózsaszínû csík követte, és ez is kb. egy méteres szélességûre növekedett (ebbõl a távlatból nézve, egy méternek látszott). Mire Európa fölé értünk már narancsosan ragyogott az ég. Csak egy lépés és felkel a Nap.-gondoltam. Sajnos a napfelkeltét már nem sikerült látni, mert ereszkedni kezdett a gép, és a felhõk alá kerültünk.. Felejthetetlen volt. Aztán váratlanul megszólalt a kapitány, - Uraim és hölgyeim már Miskolc felett járunk. Néhány perc múlva megláttuk Budapest fényeit. A gép simán landolt Ferihegyen. Bár nagyon jól éreztünk magunkat odakint, mégis ugyanaz volt a gondolatunk:
Itthon vagyunk. Álmosan, nagyon fáradtan szálltunk ki a gépbõl. Itthon hajnali fél öt volt, és nagyon hideg, zuhogott az esõ. Ebben a pillanatban mindegyikünknek az jutott eszébe, hogy Jordániában már fél hat van és mintegy negyven fok. Hétre jöttek értünk, és addig fagyoskodva vártunk. Valamelyikünk megszólalt: gyerekek a következõvel nem kellene visszamenni?
|
|
|
- április 11 2008 13:04:54
Nem tudom, hogy csak én vagyok ilyen érzékeny, vagy más is, de ahogy írásod vége felé jártam, s ahogy olvastam, hogy más Miskolc felett jártok, majd meglátjátok Budapest fényeit, szemembe könnyek szöktek és szívem elnehezült. Szerencsére, most egyedül vagyok, senki sem látja. Mindenhol jó, de legjobb otthon, még ha az az otthon nem is mindig a legjobb a megélhetésre! "...Ez a föld melyen annyiszor apáink vére folyt...."
Ezt a gyönyörû mûvet valahol meg kell jelentetni!
Üdvözlettel: Torma Zsuzsanna
 |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
